A hűtési lánc megszakadása ma már nem pusztán logisztikai hiba, hanem élelmiszerbiztonsági kockázat. A Dachser Tudástár aktuális anyaga bemutatja, milyen technológiai és szervezési feltételek szükségesek ahhoz, hogy a hőmérséklet-szabályozott ellátási lánc a teljes út során ellenőrzött maradjon.
A hűtés, később a mélyhűtés jelentette az első valóban hatékony megoldást
1876-ban Németországban Carl von Linde megalkotta az első mechanikus hűtőgépet, amely alapvetően megváltoztatta az élelmiszerek tárolását és szállítását. A hűtés elterjedésével nemcsak a háztartásokban nőtt az eltarthatóság, hanem idővel kialakultak a globális hűtési láncok is, amelyek új lehetőségeket nyitottak az élelmiszerlogisztikában és -kereskedelemben.
Az élelmiszer kényes termék: nem megfelelő tárolás vagy túl hosszú állásidő esetén gyorsan megindul a mikrobiológiai romlás, ami az íz, az állag és a tápérték csökkenéséhez, szélsőséges esetben egészségügyi kockázathoz vezethet. A múltban különféle tartósítási módszereket alkalmaztak – füstölést, sózást, szárítást –, ám a hűtés és később a mélyhűtés jelentette az első valóban hatékony megoldást, amelyet a szállítás során is gyorsan átvettek.
A hűtési láncok kialakulása alapvetően bizalmi kérdés
A végső felhasználónak bíznia kell abban, hogy a terméket a teljes útja során megfelelő körülmények között kezelték. Ez a bizalom a termelőtől a feldolgozón, a raktáron és a szállítón át a kiskereskedelemig terjed. Az 1950-es évekre ez a lánc globálissá vált, létrehozva azokat a komplex logisztikai rendszereket, amelyekben a termelés, a feldolgozás, a csomagolás, a raktározás és a szállítás szigorúan szabályozott hőmérsékleten zajlik.
A logisztikai gyakorlatban ez hűtött rakterű járműveket, hűtött raktárakat, zsiliprendszereket és ellenőrzött dokkolási folyamatokat jelent. A hűtési lánc megszakadása még rövid időre sem megengedett, mivel az közvetlenül veszélyezteti a termék minőségét.
Az egyes élelmiszerek optimális hőmérséklete eltérő: a húsok esetében jellemzően 0–4 °C, a halaknál ennél is alacsonyabb érték az ideális. Ennek megfelelően a szabályozás a hűtött áruknál általában 2–7 °C-ot, fagyasztott termékeknél pedig –18 °C-ot ír elő, amelyet a teljes ellátási lánc során biztosítani kell.
Digitalizált biztonság
A 21. században a hűtési láncok működését a digitalizáció és az automatizáció határozza meg. A HACCP-rendszer alkalmazása, a szigetelt raktárak, a minősített hűtőjárművek, a gyors átrakodást lehetővé tevő dokkolók, valamint a hőmérséklet, az időpont és a helyszín folyamatos dokumentálása ma már alapkövetelménynek számít.
A Dachser Food Logistics üzletága ezen túlmenően aktív követési rendszert alkalmaz: a hűtőjárművek adatait – köztük a raktérben elhelyezett szenzorok mérési eredményeit – folyamatosan gyűjtik és elemzik, így az információk valós időben, online ellenőrizhetők.
A hűtési lánc hatékonyságát a gyors szállítás és a zökkenőmentes raktározás erősíti. A Dachser globális hálózata földön, vízen és levegőben biztosítja az élelmiszerek gyors továbbítását, valamint tagja a 34 európai országban működő European Food Networknek, amely a hőmérséklet-szabályozott gyűjtőszállítmányozásra specializálódott vállalatokat fogja össze.
Szöveg forrása: Dachser
Transpack Tudástár: Hőmérséklet-szabályozott ellátási lánc (cold chain) – A hőmérséklet-szabályozott ellátási lánc olyan logisztikai rendszer, amelyben az élelmiszerek és más érzékeny termékek a teljes út során előírt hőmérsékleten maradnak. A cold chain megszakadása nemcsak minőségromláshoz, hanem élelmiszerbiztonsági kockázathoz is vezethet, ezért a tárolás, rakodás és szállítás minden pontja ellenőrzött. A modern hűtési láncokban digitális szenzorok, nyomon követési rendszerek és dokumentált folyamatok biztosítják az átláthatóságot és a bizalmat. A szabályozott hőmérséklet ma már alapfeltétel a nemzetközi élelmiszer-logisztikában.
