Az elhasználódott vagy javíthatatlanná vált személyautók nem csupán hulladékot, hanem jelentős másodnyersanyag-forrást is jelentenek. A hivatalos járműbontás ezért nemcsak környezetvédelmi, hanem erőforrás-gazdálkodási szempontból is kulcsszerepet kap.
A bontás után kezdődik a második élet
Évente 60–70 millió személygépkocsit gyártanak világszerte. A haszongépjárművekkel együtt pedig ez a szám eléri vagy megközelíti a 90–100 millió darabot. Ez önmagában is jelzi, hogy mekkora mennyiségű nyersanyagot köt le a járműipar.

És azt is, hogy milyen fontos szerepe van annak, hogy a használatból kivont járművek ne ellenőrizetlenül tűnjenek el a rendszerből.
Egy átlagos személyautó legalább 1,2 tonna értékes anyagot tartalmaz, amelyek jelentős része másodnyersanyagként újrahasznosítható. Az Európai Unióban a járművek 95%-át kötelező újrahasznosítani vagy energetikai célokra hasznosítani. Ez jól mutatja, hogy egy javíthatatlan autó hivatalos bontóban történő kezelése nem adminisztratív formalitás, hanem az erőforrások visszaforgatásának alapja.
A logisztikai és anyagáramlási szempont itt is meghatározó. A begyűjtés, a bontás, a válogatás és a további feldolgozás csak akkor lehet hatékony, ha a folyamat szabályozott és átlátható. A járműbontás így nem egyszerű hulladékkezelés, hanem a körforgásos gazdaság egyik fontos ipari láncszeme.
Szöveg forrása: Planet Budapest
