fbpx

Tervezzünk csomagolást fenntarthatóan!

Írta: Csomor Zsolt - 2020 február 07.

A fenntartható fejlődés az ellátási lánc valamennyi szereplőjétől együttműködését igényel. A fenntartható csomagolás a lehető legmagasabb szintű termékvédelem mellett minimálisra csökkenti ökológiai lábnyomát és lehetővé teszi az anyagok maximális körforgásban tartását.


Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára

A termék előállításának környezeti hatása sok esetben jóval magasabb, mint a védelméül szolgáló csomagolásé! Ennek ellenére a közvélemény a csomagolást – különösen a műanyagokat – negatívan ítéli meg. Fenntartható csomagolás fejlesztését a terméktervezéssel közösen végezzük, hívta fel a figyelmet a Sirha Budapest élelmiszeripari szakkiállításon megrendezett Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) konferenciáján Nagy Miklós.

A szövetség főtitkára előadásában ismertette a fenntartható csomagolás tervezésének alapelveit, az eredményességet, a hatékonyságot, a biztonságosságot és a körforgásra való alkalmasságot.

Eredményesség, hiszen a csomagolásnak nemcsak alapvető áruvédelmi funkciókat kell teljesítenie, hanem járulékos szolgáltatásaival a fogyasztók kényelmét is szolgálja. Az eredményességhez ismerni kell a csomagolandó termék jellemzőit, de semmiképpen sem lehet a csomagolást úgy újra hasznosíthatóvá tenni, hogy fontos szempontokat figyelmen kívül hagyva a termékveszteség kockázatát növeljük.

A nyersanyagok és az energia felhasználását – így a kibocsátást és a hulladék keletkezését – a teljes életciklus alatt minimalizálni kell. Az életciklus a nyersanyag kinyerésével kezdődik, és a csomagolási hulladék kezelésével ér véget. Az életciklus-elemzés (LCA) a csomagolás hatékonyságának és ezzel ökológiai fenntarthatóságának felmérésére szolgáló módszer.

Biztonságosnak az a csomagolás tekinthető, amelyik a teljes életciklusa alatt az élelmiszerrel érintkezve megfelel a jogszabályi előírásoknak, óvja a biztonságunkat, valamint védelmet nyújt a termékhamisítás ellen is.

A fenntartható csomagolóanyag körforgásra alkalmas: úgy kell megtervezni, hogy a felhasznált anyagok minél hosszabb ideig körforgásban maradhassanak. A friss (szűz) anyagok másodlagos nyersanyagokkal helyettesíthetők legyenek, a megújuló forrásból származó anyagok felhasználása kapjon prioritást, valamint újra használhatók legyenek.