A kultúra az emberiség túlélési stratégiája. Az intelligencia és az együttműködés teszi az emberiséget sikeressé. Rendkívül izgalmas időket élünk – döbbenetes sebességű és mélységű események, lehetőségek, kihívások zajlanak egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Sosem volt még ennyi lehetőségünk, ennyi eszközünk és sosem voltak még ekkora nagy kihívásaink sem: gondoljunk akár a fenntartható fejlődésre, az életszínvonalunk megtartására vagy a transzhumanizmus, mindennapjainkat formáló erejére. Mindez az intralogisztika területére is hatással lesz.
Merre halad a világ a következő évtizedekben?
Mint faj, a technológiai evolúció segítségével jól vizsgázunk. Az elmúlt 200 évben megdupláztuk, sőt, lassan megtriplázzuk a biológiailag eredetileg kódolt élettartamunkat. Az 1880-as évek életminőség-növelő technológiáinak (és a fogyasztói társadalom kialakulásának) köszönhetően 250szörösére nőtt a gazdaságunk. Tovább élünk, egészségesebben, tisztábban: a Földön a mélyszegénységet 150 év alatt sikerült leszorítani 84-ről l4%-ra (1880–2018 között). Annak eredményeképpen, hogy egyre kevesebb ember tudja megtermelni az élelmiszert mind több embernek, a történelme során javarészt a vidéki területek elvárosiasodtak. Ma már az emberiség fele városokban lakik, ami 2050-re várhatóan 2/3-ra növekszik. A városok gazdaságunk, kulturális életünk és innovációink gyújtópontjai. A faji siker a lélekszám gyarapodását is hozta – jelenleg 8 milliárd ember él a Földön.
Ezt a szemléletet alapvetően mennyiségalapú, erőforrástékozló megközelítés jellemzi. Ennek a folyamatnak számos következménye lett: az egyik, hogy rendkívül gyorsan, nagyon sokan lettünk. Nem azért gyorsult fel a világ, mert technológiát használunk, hanem azért, mert gazdagok lettünk és sokan vagyunk. A technológiákat fejlesztjük azért, hogy ezt a nagyon összetett új világot kezelni tudjuk. Nem egy véletlenszerűen létrejött technológiai-démoni felhőre reagálunk. Az emberiség igényei hozzák azt létre, megméri a megoldóértéküket, elhelyezi és okosan használja azt nagyon változatos érdektérképek mentén.
Az életminőség-javító gépek tömeges gyártása, illetve a fogyasztói társadalom előretörése megoldott akkori kihívásokat, miközben termelt újakat.
Mindkettő hatalmas kihívást jelent, ami elképzelhetetlen következményekkel járhat az emberi fajra nézve. Továbbá nagy jutalmat ígér azoknak, akik megtalálják a módját annak, hogy hatékonyan kezeljék negatív következményeiket. Ezért nem meglepő, hogy a digitális átalakulás és a környezeti fenntarthatóság évek óta a gazdasági világ két legforróbb témája. A digitális transzformáció a fenntartható fejlődés egyetlen útja, egyben a legnagyobb kihívása is növekvő energiaigénye miatt. A két terület pedig csak a társadalom újra programozásával és az üzleti modellek átírásával érhet el sikert.
A digitális transzformáció
A digitális transzformáció 2040-re a digitális tér komplexebb megjelenési formáját és megoldóértékét hozza el. A helyhiány, a környezeti negatív hatások, az élményalapú társadalom és a digitális kultúra újraprogramozása miatt növekvő mértékben élünk majd társadalmi életet, egyre összetettebb virtuális világokban. Ezek első körben a környezet terhelésének csökkenését hozzák magukkal (például a logisztikai igények vagy a megtermelendő fizikai javak számának csökkenésével), működtetésük azonban párhuzamosan egyre növekvő környezeti terhelést jelent, ami csak okosfejlesztésekkel kerülhető el.
A legfőbb kihívásunk és elvárásunk, hogy a digitális transzformáció segítségével a megnövekedett népesség esetében is fenntartsuk az elért életszínvonalat úgy, hogy közben a környezet élhetőségét is biztosítjuk. Ez az elsőre lehetetlennek látszó kettősség a technológia által segített, automatizált együttműködésekkel, az (ön)megfigyelő társadalom intelligens, adatalapú döntéseivel és a tudatos, valamint (ön)korlátozottabb mindennapi viselkedéssel valósítható meg.
Az európai intralogisztikai piac 2022-ben 16,4 milliárd USD értéket képviselt, és várhatóan 2030-ra 44,03 milliárd USD-ra növekszik, ami éves szinten 13,07%-os növekedést (CAGR) jelent a legoptimistább forgatókönyv szerint – azonban a legpesszimistább szerint is 2029-re 17,05 milliárd USD várható, ami 10,08%-os éves növekedést jelent.
Jelenleg az automatizált be- és kitárolórendszerek (AS/RS), az önvezető járművek és az autonóm mobilrobotok (AGV-k és AMR-k) dominálják az intralogisztikai piacot.
Ezek a technológiák növelik a hatékonyságot, és csökkentik az emberi munkaerő igényét. A drónok használata az intralogisztikában szintén növekszik, mivel ezek a technológiák lehetővé teszik az inventarizáció, a rendelésfelvétel és a szállítás automatizálását, növelve a rugalmasságot és a skálázhatóságot. A logisztika, élelmiszer- és italipar, a kiskereskedelem és az e-kereskedelem, az autó-, a vegy- és a gyógyszeripar, a repülőtér és a bányászat jelentős felhasználói az intralogisztikai megoldásoknak.
Az Intralogisztika 4.0 megjelenése jelentős hatással van minden iparágra, mivel a digitális technológiák – például az IoT (Internet of Things) és a big data elemzések – lehetővé teszik a pontosabb és hatékonyabb folyamatokat.
Az adatalapú döntéshozatal és a valós idejű adatmonitorozás növeli a logisztikai műveletek átláthatóságát és optimalizálását. Az autonóm rendszerek – beleértve az önvezető járműveket és drónokat – egyre inkább elterjednek az intralogisztikai feladatokban. Ezek a rendszerek növelik a rugalmasságot és a skálázhatóságot, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó piaci igényekhez.
A logisztikai rendszerek átalakulása
A logisztikai rendszerek – kiemelten az intralogisztika a technológiai transzformáció részeseként – a jövőben kulcsfontosságú szerepet játszanak minden gazdasági szereplő esetében. Ezért az alkalmazott logisztikai technológiáknak és az ezekhez szorosan kapcsolódó szervezési módszertanoknak a jövőben kiemelt szerepe lesz. Egyúttal fontos tényező – mivel a láncokban zajló folyamatokat a vevői/végfelhasználói igények indítják be és ezek kielégítésével érnek véget –, hogy ebben a transzformációs folyamatban a vevőknek is kiemelt szerep jut majd. A vevők tehát nemcsak passzív szemlélői, hanem aktív részesei is lesznek a változásoknak, így az ő szerepük is átértékelődik.
Hogyan tovább?
A fenti áttekintésekből világosan kirajzolódnak az intralogisztikai piac fejlesztési és fejlődési lehetőségei. De hogyan tudjuk jól kivitelezni a változást, milyen jó forgatókönyvekkel, mérőszámokkal kalkulálhatunk? A Jungheinrich most megjelent kiadványa, az Intralogisztika 2040 az intralogisztika jövőjét elemzi – betekintést nyújt abba, hogyan alakítják át a technológiai és a gazdasági trendek ezt a szektort, és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy „felvegyük a ritmust”. A kiadvány elkészítésével a Jungheinrich célja, hogy segítse a logisztikai rendszerekkel foglalkozó szakembereket a hosszú távú tervezésben, a jövőbeli trendek megértésében és azoknak a stratégiáknak a kialakításában, amelyek lehetővé teszik számukra a versenyelőny megszerzését. Elsősorban azoknak a szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik az intralogisztikai és a gyártási folyamatok optimalizálásával, fejlesztésével foglalkoznak, illetve akik szeretnék megérteni, hogy milyen kihívások és lehetőségek várhatók 2040-re ezen a dinamikusan változó területen.
A kiadvány közérthető nyelvezettel, ugyanakkor szakmai alapossággal készült – kiemelt hangsúlyt helyezve az automatizációra és a digitális transzformációra, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távú sikerhez a következő évtizedekben. Három fő részben tárgyalja az intralogisztika trendjeit:
Az értékteremtő lánc és az intralogisztika átalakulása
A kiadvány áttekinti, hogyan formálják át a digitális technológiák és az e-kereskedelem a logisztikai rendszereket. Elemzi a hálózatosodás, a smarttechnológiák és az automatizált rendszerek integrációjának hatásait a raktározási és az üzemen belüli logisztikai folyamatokra.
Az intralogisztika szereplői és szegmensei
Ez a fejezet részletesen bemutatja a különböző iparágak – beleértve a termelővállalatokat, a kereskedelmi szektort és a logisztikai szolgáltatókat – intralogisztikai rendszereinek fejlődését, kiemelve az automatizáció térnyerését, a rugalmas raktármegoldásokat és a fenntarthatóság fontosságát.
Fejlesztés és fejlődés a gyakorlatban
A jövő forgatókönyveit tárgyaló rész különös figyelmet fordít az autóiparra, a teljes mesterséges intelligencia alkalmazására, valamint a rugalmasság és fenntarthatóság kérdésére, ami kulcsfontosságú a válsághelyzetek kezelésében.
Az e-könyv három kiváló szerző, dr. Bóna Krisztián egyetemi docens, dr. Némethy Krisztina toborzás és kiválasztásért felelős HR menedzser, egyetemi óraadó, valamint dr. Rab Árpád Szörény digitális kultúraszakértő, jövőkutató közreműködésével készült.
„Felgyorsult, összetett és sokszínű világunkban a trendek 5–15 évre előreláthatók. A jövőállóság feltétele, hogy lássuk ezeket a trendeket – készüljünk rájuk, és a jelenbe visszaérve a számunkra jó forgatókönyvek megvalósulását segítsük. Nagy öröm volt számomra az az okos, gondolkodó tervezőmunka, melyet üzleti és akadémiai szereplők együttműködésében sikerült megvalósítani. Elgondolkodtató és hasznos kézikönyv született, ami minden bizonnyal gondolkodásra, üzleti stratégiatervezésre bátorítja az intralogisztikai iparág szereplőit” – emelte ki dr. Rab Árpád.
„Mindig érdekes együttműködni olyan szakemberekkel, akik új szempontokkal színesítik az elképzeléseinket, ugyanakkor sokszor komoly kihívás is befogadni az új gondolatokat” – összegezte a közös munkát dr. Bóna Krisztián.
„Ebben a projektben – mivel nagyon hasonló gondolatok mentén járt az agyunk – relatíve könnyen jöttek az eredmények. Úgy hiszem, hogy nagyon értékes tartalom született. Ajánlom mindenkinek, aki olyan szenvedélyesen szereti a szakmáját, mint mi, akik ezt az anyagot készítették. Egyúttal azoknak is, akik egyszerűen csak meg szeretnék ismerni, hogy mások hogyan vélekednek az intralogisztika és az ellátási láncok jövőjének alakulásáról, vagy ötletet szeretnének meríteni, hogy saját cégüket, vállalkozásukat milyen irányba fejlesszék a jövőben.”
„Megtiszteltetés számomra, hogy lehetőséget kaptam a Jungheinrich Intralogisztika 2040 kiadványban a jövő logisztikája kapcsán elemezni a jövő munkahelyének, az emberi munka jövőjének lehetőségeit a radikális technológiai fejlődés tükrében” – tette hozzá dr. Némethy Krisztina recruitment- és HR-manager. „Az emberiség jövője a szingularitás hatására kiszámíthatatlanná vált, és rajtunk múlik, hogy mivé formáljuk.”
Amennyiben érdekli az olvasót a hosszú távú tervezés, a jövőbeli trendek megértése és azoknak a stratégiáknak a kialakítása, amelyek lehetővé tehetik a versenyelőny megszerzését, nyissa meg a linket, és töltse le a tanulmányt!
Dr. Bóna Krisztián, Dr. Némethy Krisztina, Dr. Rab Árpád Szörény | Jungheinrich Hungária Kft.
