Gazdasági érdek a hajózhatóság javítása

Nemcsak hazánk agrárterményeinek – elsősorban a nyári aratású gabonák – kereskedelme, hanem általános gazdasági és közlekedéslogisztikai érdek is indokolja, hogy a hazai logisztikai és infrastruktúra-fejlesztési programok is napirendre veszik a Duna hajózhatóságának kérdését.

Mint a Transpack is többször írt róla, a hajózható napok száma az utóbbi évtizedekben 320-ról 250 alá csökkent a klímaválsággal érkező csapadékhiány miatt. Tavaly májusban a Magyar Dunai Kikötők Szövetsége, az UTIBER Közúti Beruházó Kft., a VIZITERV Consult Kft., a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Viziterv szakembereivel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat – TEN-T belvízi út fejlesztéséhez kapcsolódó tervezői feladatokról egyeztettek. Az évtizedek óta halogatott fenntartási és karbantartási munkák miatt a felmérések szerint a Szob-Déli országhatár közötti szakaszon összesen 31 helyszínen, összességében közel 52 km-en kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni – írta nemrég az Agrárágazat szaklap. Most a feladatok közt szerepel a különféle elemzések, modellek, vizsgálatok, tervek és környezeti hatástanulmányok elkészítése, felülvizsgálata, tendertervek és a tenderdokumentáció összeállítása annak érdekében, hogy a vízmélységben, így a hajózhatóságban javulást érjen el az ágazat. A szövetség szerint a tenderterv 2021-ben készülhet el, míg a kivitelezés 2022-2025 között valósulhat meg.

 

Kohout Zoltán

duna hajó hajózás hajózhatóság logisztika víziút
..