Spirka Hanna idén végzett a Soproni Egyetemen tervezőgrafikusként. Az idáig vezető út azonban nem volt egyenes: gyermekkori rajzok, reál tárgyak iránti vonzalom és egy hirtelen irányváltás is hozzájárult ahhoz, hogy a grafika területén keresi a jövőjét.
A szenvedély, ami új irányt adott
A nemrég diplomázott Spirka Hanna tervezőgrafikust kérdeztük az egyetemi évekről, az ott elkészített munkáiról, jövőbeli terveiről, de legelőször az idáig vezető út kezdetéről.
– Budakalászon, egy gyönyörű kertvárosi házban nőttem fel. Ez a látványban gazdag környezet alapozta meg a vizuális világ iránti szeretetemet, és a mai napig inspirálja a munkáimat. Gyerekkoromban órákat töltöttem a kertben és a közeli mezőn, figyelve a fény és árnyék játékát, a virágok színeit és a természet változatosságát.
A kert és a természet szépsége korán megérintette. De vajon mikor ragadott először ceruzát a kezébe?
– Kisiskolás korom óta rajzolok szüntelenül – és ez a szenvedély az egész eddigi utamon elkísért. Mégis, sokáig nem hittem, hogy ebben a szakmában találom majd meg magam. Évekig az informatika és a matematika volt az érdeklődésem fókuszában. Arra készültem, hogy ezen a területen építek karriert. Logikusnak tűnt, hiszen mindkettő vonzott a maga precizitásával és kihívásaival. Rengeteget tanultam programozást, informatikát és emelt matematikát, és úgy gondoltam, ez az út vezet majd a sikerhez és a boldogsághoz.
A döntés, ami megváltoztatta a korábbi jövőképet
Végül mégis tervezőgrafika szakra jelentkezett.
– A felsőfokú jelentkezési határidő előtt fél évvel hirtelen meggondoltam magam. Nem éreztem magamat boldognak a programozásban, valami hiányzott. Egyfajta mélyebb elégedettség. Mind inkább azt éreztem, hogy a kreatív oldalamnak sokkal több teret kellene adnom. Ekkor jött a felismerés – a rajzolás és a tervezés, ami addig csak hobbi volt számomra, immár sokkal többet jelentett. Ez volt az, ami igazán lelkesített, és lehetőséget adott az önkifejezésre. Az utolsó néhány hónapban lelkesen jártam rajzolni felkészítő tanáromhoz, Külüs Lászlóhoz. Ez az időszak rendkívül intenzív volt, tele kihívásokkal, hiszen rövid idő alatt kellett bepótolnom azt, amit mások évekig tanultak. Rengeteget gyakoroltam, kísérleteztem különböző technikákkal, és minden percét élveztem. A rajzolás szabadsága, a kifejezés öröme teljesen magával ragadott. Ennek az elszántságnak és a felkészítő tanár segítségének köszönhetően sikeresen felvételiztem a Soproni Egyetem tervezőgrafika szakára.
Nem bánta meg a döntését?
– Abszolút nem, itt megtaláltam a helyem. Ráadásul a Soproni Egyetemen szinte azonnal gyakorlati feladatokba csöppentünk. Először a csomagolástervezésen keresztül ismerkedtem meg a szakmával. Emlékszem, az egyik kedvenc feladatom egy pizza csomagolásának megtervezése volt. Akkor éltem át először azt az euforikus érzést, amit a saját munkám által érzett büszkeség jelentett. Ez a sikerélmény hatalmas löketet adott, és a további tervezéseknél már sokkal bátrabb voltam.
Feladatok, amelyekben megtaláltam önmagam
Most, hogy már végzett tervezőgrafikus, hogyan tekint vissza a Soproni Egyetemen töltött évekre?
– Az egyetemi évek alatt számos olyan csomagolástervezési projekten dolgoztam, amelyekre a mai napig büszke vagyok. Ebben nagy segítségemre volt Rosta Péter tanár úr, akinek szakmai tudása és lelkesítő támogatása nélkül nem jutottam volna idáig.
Különösen emlékezetes feladat volt számomra a karácsonyi Balaton szelet csomagolás, ami egy kreatív és kihívásokkal teli feladat volt. Szintén kedves emlék a HUNGAROPACK Student Csomagolástervezési Diákversenyre készített nachos bar csomagolásom, ami lehetőséget adott a kísérletezésre mind grafikai szempontból, mind pedig a csomagolás formáját illetően. Ennél a munkánál igyekeztem olyan grafikai megoldást alkalmazni, ami visszatükrözi a mexikói stílust, ahonnan a nachos származik. Mivel nagyon szeretem az illusztrációt, élveztem megrajzolni rá a különböző csípős paprikákat. Fontos szempont volt számomra a környezetbarát kialakítás is, ezért kizárólag kartonból terveztem, és hordozófüleket is elhelyeztem rajta, hogy egyszerűbb legyen a szállítása.
Szarka Judit Gabriella tanárnő révén mélyebb ismereteket szereztem a tipográfia világáról, a betűk vizuális szerepéről és az InDesign használatáról. Az ő útmutatásai nélkül sosem értettem volna meg a tipográfia fontosságát a grafikai tervezés területén. Tőle a kedvenc munkáim a magazin, az újság és az étlap tördelése, szerkesztése volt. Az illusztrációs feladatok pedig Takács Viktória tanárnő kezei alatt váltak igazán élménnyé. Az ő inspiráló személyisége és mély szakmai tudása segített kibontakoztatni a kreatív potenciálomat, és megtalálni a saját hangomat az illusztrációk világában. Egyik kedvenc feladatköröm tőle a versillusztrációs feladatok voltak. Végül őt kértem fel konzulens tanáromnak, és segítségével készítettem el diplomamunkámat egy saját társasjátékkal.
Bemutatná kicsit részletesebben is a diplomamunkáját?
– Ez egy fantasztikus társasjáték, amelynek minden elemét – a játékszabálytól kezdve a grafikáig – én dolgoztam ki. A tervezés során törekedtem arra, hogy valamilyen új játékmechanika jelenjen meg benne. Nem klasszikus pályán zajlik a játék, inkább kooperatív játékot terveztem, amelyben a játékosoknak egymással is meg kell küzdeniük. Több csapat játszik egyszerre, van egy közös ellenség, de közben egymást is le kell győzni. A célcsoport az Y és Z generáció, akik jobban átérzik ezt a fantasy világot. Stílusában is ezekhez igazodtam: dark fantasy, high fantasy karakterek, szörnyek és tárgyak jelentek meg benne.
A jövő még rajzolás alatt áll
Mik a tervei a jövőre nézve?
– A tervezőgrafika alapképzés után egyértelmű számomra a következő lépés: mesteri szakon szeretném folytatni a tanulmányaimat, hogy mélyebb tudásra tegyek szert, és tovább finomítsam a stílusomat. A mesterképzés befejezése után az a célom, hogy grafikusként vagy illusztrátorként helyezkedjek el egy cégnél. Olyan pozíciót keresek, ahol kreativitásomat maximálisan kiaknázhatom és folyamatosan fejlődhetek – legyen szó akár ügynökségi munkáról, cégen belüli grafikáról vagy szabadúszói munkáról. Hosszú távon olyan projektekben szeretnék részt venni, amelyek inspirálnak, kihívást jelentenek, és ahol valami maradandót alkothatok.
Külföldi munkában is gondolkodik?
– Magyarországon szeretnék érvényesülni, hiszen itt vannak a kötődéseim – a családom és a barátaim. Ráadásul úgy gondolom, itthon kell lennem, hiszen magyar vagyok.
Spirka Hanna útja azt mutatja, hogy a művészet nem csak kifejezés, hanem döntés kérdése is – ő pedig bátran választotta a sajátját.
Rosta Péter, Szarka Judit Gabriella | Fotók: Spirka Hanna
Transpack Tudástár
Tervezőgrafika – A tervezőgrafika a vizuális kommunikáció egyik ága, amelynek célja, hogy kreatív és funkcionális formában közvetítsen üzeneteket. Magában foglalja a csomagolástervezést, tipográfiát, arculattervezést, kiadványszerkesztést, illusztrációt és digitális megoldásokat. A grafikus munkája egyszerre művészi és alkalmazott: a vizuális élmény mellett figyelembe kell vennie a használhatóságot, a céges arculatot és a fenntarthatósági szempontokat is. A tervezőgrafika oktatása Magyarországon több egyetemen zajlik (pl. Soproni Egyetem), ahol a hallgatók már tanulmányaik során valós projektekben próbálhatják ki magukat. A szakterület folyamatosan bővül: a klasszikus nyomtatott anyagok mellett ma már egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális platformokra készített vizuális tartalmak.
