A gazdasági életben a fuvarozási szerződés az egyik leggyakrabban használt megállapodás, amelynek célja az áruk meghatározott helyre történő eljuttatása díjazás ellenében. Bár első látásra egyszerű ügyletnek tűnik, a fuvarozási szerződés megkötésekor számos jogi és gyakorlati kérdés merülhet fel, amelyekre érdemes előre felkészülni.
Fuvarozás vagy szállítmányozás – nem mindegy, hogy milyen szerződést kötünk
Még a szakmán belül is gyakori, hogy a felek nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy pontosan milyen típusú szerződést kötnek. A fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő leszállítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó pedig díj fizetésére köteles. Ezzel szemben a szállítmányozási szerződés a fuvarszervezői tevékenységhez kapcsolódik, és a szállítmányozó a saját nevében a megbízója javára köti meg. Ugyanis a küldemény továbbításával összefüggő szerződésekkel teszi meg a kapcsolódó jognyilatkozatokat, melyért a megbízó díjat fizet. A szállítmányozó tehát a megbízója küldeményének leszállítása végett fuvarozót keres, vele megköti a fuvarozási szerződést, intézi például a vámnyilatkozatok, egyéb szükséges nyilatkozatok megtételét. A fuvarozás és szállítmányozás tehát két eltérő tevékenység, szolgáltatás és különböző típusú szerződések kapcsolódnak hozzájuk.
A fuvarozási szerződés létrejötte, formája – írásban mindig biztonságosabb
A fuvarozási szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés megkötésére jogszabály nem követel meg írásbeli formát, így az szóban vagy ráutaló magatartással is megköthető. A gyakorlatban jellemző, hogy az e-mailen, valamilyen online platformon megküldött ajánlat ugyanilyen formában kerül visszaigazolásra. Gyakran előfordul az is, hogy a megbízó által a fuvarozó részére megküldött fuvarmegbízás, ajánlat a fuvarozó részéről nem kerül külön visszaigazolásra, elfogadásra, azonban a fuvarozó kiáll a felrakóra és teljesíti a fuvarfeladatot. Ilyenkor ráutaló magatartással jön létre a fuvarozási szerződés.
A fuvarozó által kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét is.
Bár a fuvarozási szerződés az előbbiek szerint többféle formában létrejöhet, mindig célszerű írásba foglalni – így biztosítható, hogy annak tartalma ne legyen vitás a későbbiekben.
A fuvarozási szerződés tartalma – kötelező és opcionális elemek
A belföldi közúti fuvarozási szerződéseknél a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI.7.) Korm. rendelet meghatározza a fuvarozási szerződés minimális tartalmát. A nemzetközi közúti árufuvarozási szerződéseknél azonban ilyen előírás, minimális tartalomra vonatkozó jogszabályi előírás nincs.
Az általános szabályok szerint a fuvarozási szerződés létrejöttéhez a feleknek legalább a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Valamennyi fuvarozási szerződés esetében lényeges kérdés például az áru meghatározása, illetve annak szállításához kapcsolódó adatok (áru megnevezése, darabszáma, jele, száma, tömege vagy más módon kifejezett mennyisége, csomagolásának módja, esetleges különleges rakományrögzítési igény), az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye és időpontja vagy határideje, a címzett neve, a megállapodás szerinti fuvardíj összege. Lehetnek továbbá olyan kérdések, amelyek adott ügylet vonatkozásában minősülnek lényeges kérdésnek (például hűtést igénylő áru esetén hűtős járművel történő fuvarozás).
A lényeges kérdéseken túlmenően a felek természetesen bármely más kérdésben is megállapodhatnak. Rendelkezhetnek például állásdíjról, az áru be- és kirakásáról, jogvita esetére meghatározott bíróság kikötéséről stb.
Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez – itt a jogszabályi rendelkezések lesznek alkalmazandók.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a szerződés tartalmává válik minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A szerződés tartalmává válik továbbá minden, az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás. Kivéve akkor, ha annak alkalmazása a felek között – korábbi kapcsolatukra is figyelemmel – indokolatlan volna.
A fuvarozó cégek gyakran alkalmaznak általános szerződési feltételeket is. Ezek olyan szerződési feltételek, amelyeket a fuvarozó több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ezek csak akkor válnak a fuvarozási szerződés részévé, ha a fuvarozó lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
Fuvardíj
A fuvarozási szerződés kapcsán a fuvardíjat érdemes külön kiemelni. A fuvardíj jellemzően a küldemény feladótól a címzettig normál körülmények között történő leszállításával felmerülő költségeket foglalja magában. Ezen túlmenően a fuvarozási szerződések gyakran tartalmaznak további olyan díjelemeket, amelyek ugyancsak a fuvaroztatót terhelik, terhelhetik. Ezek közül e helyen kettőt szeretnék kiemelni, amelyek a gyakorlatban sok vitát szülnek. Állásdíj akkor merül fel, amikor a fuvarozó megérkezik a felrakóra vagy lerakóra, azonban a rakodás a felrakó vagy a címzett hibájából késik. Ilyen esetekre a fuvarozási szakmán belül általánosan elfogadott a várakozásért (jármű munkából való kieséséért) felszámított állásdíj. Célszerű e körben a fuvarszerződésben rögzíteni az állásdíj alól mentes időtartamot, illetve az állásdíj összegét.
Elsősorban a belföldi közúti áruszállítás körében az újabb jogi szabályozás okán megjelenő díjtétel a rakodási díj és a raklapkezelési díj. Az áru fel- és lerakása elsősorban a feladó és a címzett feladata, azonban gyakran előfordul az is, hogy ezen feladatokat a fuvarozó végzi. A fuvarozó ezen feladatok elvégzéséért díjazásra jogosult. Amennyiben a felek a szerződésben ennek ellenértékében nem állapodnak meg, úgy a fuvarozó a 120/2016. (VI.7.) Korm. rendeletben megállapított minimumdíjakra jogosult.
Biztosítás
A fuvarozási szerződések teljesítése során előfordulhat, hogy valamilyen káresemény, árukár következik be. Ilyenkor kerül előtérbe, hogy a fuvarozó megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik-e, illetve a biztosító mit térít meg. Szerződés megkötésekor célszerű leellenőrizni, hogy a fuvarozó rendelkezik-e felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosítás kapcsán érdemes továbbá tisztában lenni azzal, hogy a biztosító főszabály szerint 8,33 SDR/kg összegig térít, ami a fuvarozott küldemény minden kilogrammja után kb. 11 USD összegnek feleltethető meg. Magasabb értékű áru esetén érdemes lehet az áru teljes számla szerinti értékére fedezetet nyújtó szállítmánybiztosítást is kötni.
ÖSSZEGZÉS
A fuvarozási szerződés célja nem pusztán az áru leszállításához nélkülözhetetlen minimális adatok és a fuvardíj rögzítése, hanem a fuvarfeladat végrehajtásához szükséges adatok, információk, feltételek és a felek felelősségi és költségviselési viszonyainak pontos meghatározása. Szerződéskötéskor a részletek tisztázása és írásban történő rögzítése nem formalitás, hanem jogi védelem mindkét fél számára.
Dr. Bíró Ágnes | Dr. Bíró Ágnes Ügyvédi Iroda | Fotók: shutterstock.com
Transpack Tudástár: Fuvarozási szerződés – A fuvarozási szerződés olyan jogi megállapodás, amelyben a fuvarozó az áru meghatározott helyre történő elszállítását, a megbízó pedig a fuvardíj megfizetését vállalja, és amelynek pontos tartalma – az áru jellemzőitől a díjtételeken és állásdíjon át a felelősségbiztosításig – kulcsszerepet játszik a kockázatok kezelésében, a jogviták elkerülésében és a logisztikai folyamatok üzembiztonságában.
