A vegyipari raklapok, röviden CP raklapok 1991 óta – vagyis immár 35 éve – fontos szerepet töltenek be a vegyipar és a gyógyszeripar logisztikájában. Korábban a vegyiparban számos különböző méretű és minőségű raklaptípus létezett. Egyes szakértők becslése szerint 1991 előtt akár 2500 különféle raklaptípus is használatban lehetett az ágazatban.
A CP raklap a vegyipar és a gyógyszeripar iparági szabványává vált
A szabványos raklapok – például az EPAL Euro raklapok vagy az EPAL ipari raklapok – természetesen a vegyiparban is használatban vannak. Azonban a vegyipari termékek szállítására és tárolására szolgáló konténerek – például hordók vagy zsákolt áruk – speciális méretei miatt további raklaptípusokra is szükség van. A vegyipari raklapoknak nagy teherbírással kell rendelkezniük, mivel gyakran különösen nehéz árukat mozgatnak rajtuk. Emellett ellenállónak kell lenniük a mérgező és korrozív anyagokkal szemben is. A múltban hiányzott a vegyipari raklapok minőségének és teherbírásának szabványosítása, ami komoly problémákat okozott a veszélyes áruk szállítása során, míg a raklapméretek egységességének hiánya tovább rontotta a logisztikai folyamatok hatékonyságát.
A vegyiparban a raklapokra vonatkozó speciális követelményeknek való megfelelés és a vegyi raklapok újrafelhasználásának lehetővé tétele érdekében két iparági szervezet a kilencvenes évek elején kilencféle vegyipari raklaptípust dolgozott ki, amelyek ma CP raklapokként (CP1–CP9) ismertek. A Német Vegyipari Szövetség (VCI) és a Műanyaggyártók Európai Szövetsége (APME) számos raklapgyártóval együttműködve határozta meg a CP1–CP9 raklapok műszaki specifikációit, valamint lefektette a CP raklapok gyártására és javítására vonatkozó szabályokat is.
A CP raklapok kizárólag fából készülnek. Két típusuk létezik: a csúszótalpas raklapok (CP1–CP5) és a különösen stabil keretes raklapok (CP6–CP9). Összesen ötféle méret áll rendelkezésre, köztük három olyan, amely 1140 × 1140 milliméteres mérete miatt különösen alkalmas tengeri konténerekben történő szállításra. Ezért ezeket gyakran CP konténerraklapoknak is nevezik (CP3, CP8 és CP9). Az első szabványosított CP-raklapok 1991-es gyártása óta ezek mára a vegyipar és a gyógyszeripar alapvető iparági szabványává váltak.
Euro raklap – több mint 60 éves múlttal
Az elmúlt években azonban problémák is jelentkeztek. A Műanyaggyártók Európai Szövetsége (APME) a CP-specifikációban kifejezetten hangsúlyozza, hogy a szabványosításon túl nem vállal felelősséget a CP raklapok minőségéért és felhasználásáért. Ez azt jelenti, hogy sem a Műanyaggyártók Európai Szövetsége (APME), sem a Német Vegyipari Szövetség (VCI) nem végez minőségbiztosítást, és nem szervezi a CP raklapok újrahasználatát sem.
Több mint 60 évvel ezelőtt hasonló problémával szembesültek az európai vasutak, miután 1961-ben bevezették az Euro raklapot a vasúti szállítás szabványos raklapjaként. A vasutak akkor gyorsan felismerték, hogy az Euro raklapok minőségének és újrahasználhatóságának biztosításához folyamatos minőség-ellenőrzés szükséges, ami garantálja a zavartalan használatot a vasúti logisztikában. Az 1960-as évek közepétől ezt a feladatot az Európai Raklap Szövetség (European Pallet Association e.V.; röviden: EPAL) elődszervezetei látták el, amit 1991-ben az EPAL vett át.
A vegyipari logisztika biztonságáért
A CP raklapok esetében a minőségbiztosítás és az újrahasználat összehangolt rendszerének hiánya azt eredményezte, hogy az elmúlt 20 évben a CP raklapok a gyakorlatban gyakran már nem feleltek meg egységes minőségi követelményeknek. Ehelyett a minőséggel kapcsolatos előírásokat az új raklapok vásárlói és gyártói egyedileg állapították meg. Ez megnehezítette a raklapok újrahasználatát, és költséges biztonsági ellenőrzéseket tett szükségessé a vegyipari vállalatok számára.
Az EPAL már 2018-ban reagált a CP raklapok használatával kapcsolatos problémákra, és bevezette a minőségbiztosított EPAL CP raklapokat, amelyek megfelelnek az Műanyaggyártók Európai Szövetség (APME) CP raklapokra vonatkozó előírásainak. Az EPAL CP raklapok gyártása és javítása azonban folyamatos és független minőségellenőrzés alatt áll. Emellett az EPAL az EPAL CP raklapokat beemelte a nyílt EPAL raklap-csererendszerbe is, és támogatja a felhasználókat az EPAL CP raklapok használatában és cseréjében.
Az EPAL az EPAL Euro raklap és a nyílt EPAL raklap-csererendszer sikeres modelljét átültette a CP raklapok területére is, ami felkeltette a vegyipar érdeklődését. 2025-ben több nagy vegyipari vállalat kezdett együttműködésbe az EPAL-lal. 2026-tól a BASF és a Covestro főként EPAL CP raklapokat használ Európában és Ázsiában, és más vegyipari cégek – például a Lanxess – is érdeklődnek a csatlakozás iránt. A vegyipari logisztika biztonságának szempontján túl két fő oka van erre: a logisztikai folyamatok automatizálása és digitalizálása, valamint az újrafelhasználható raklapok használatára vonatkozó új jogi követelmények.
A logisztikai folyamatok automatizálása, digitalizálása szigorú követelményeket támaszt
A logisztikai folyamatok automatizálása és digitalizálása központi jelentőségű a vegyipari logisztika számára. A logisztikai folyamatok hatékonyságának növelése, valamint a szakképzett munkaerő hiánya fontos hajtóerői ennek a fejlődésnek, és a következő években is meghatározó tényezők maradnak. Ugyanakkor a logisztikai folyamatok automatizálása és digitalizálása rendkívül szigorú követelményeket támaszt a CP raklapok szabványosított méreteivel szemben. A raklapok külső méreteiben vagy magasságban mindössze néhány milliméteres eltérés is megszakíthatja a megrakott CP raklapok automatizált szállítását vagy tárolását. Az ilyen fennakadások költségekkel és működési problémákkal járnak, amelyek a minőségbiztosított CP raklapok használatával elkerülhetők.
Az EPAL raklap-csererendszer megfelel a PPWR-követelménynek 2025. február 11-én hatályba lépett az EU új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Rendelete (PPWR – Packaging and Packaging Waste Regulation). A szabályozás többek között előírja, hogy 2030-tól a szállítási csomagolások legalább 40%-ának újrahasználhatónak kell lennie. Az azonos vállalatcsoporton belüli szállítások, illetve az EU-tagállamon belüli fuvarozás esetében ez a célérték 100%. Mindez a CP raklapokat is érinti, hiszen a raklapok a szállítási csomagolások körébe tartoznak. A raklapok és más csomagolóeszközök azonban csak akkor minősülnek újrahasználhatónak, ha többek között olyan újrahasználati rendszer részét képezik, amely megfelel a PPWR-követelményeinek.
A hagyományos CP raklapok esetében azonban nem létezik ilyen újrahasználati rendszer. Ezzel szemben az EPAL CP raklapok a nyílt EPAL raklap-csererendszer részét képezik, amely megfelel a PPWR nyitott újrahasználati rendszerre vonatkozó követelményeinek. Az EPAL CP raklapok használatával és cseréjével a vegyipari vállalatok így teljesíthetik a PPWR által előírt újrahasználati célértékeket a szállítási csomagolások tekintetében.
A CP raklapok központi szerepe a vegyipari logisztikában
A minőségbiztosított és újrahasználható EPAL CP raklapok a 35 éve kifejlesztett CP raklapok következő fejlettségi szintjét jelentik: egyszerre felelnek meg az automatizált és digitalizált logisztikai folyamatok követelményeinek, valamint a csomagolások újrahasználhatóságára vonatkozó aktuális jogszabályi előírásoknak.
Az EPAL a vegyipari vállalatokkal és szakmai szervezetekkel együttműködve szervezi meg a raklaplogisztika továbbfejlesztését a vegyiparban. A következő projekt az EPAL CP raklapok egyedi QR-kódos sorozatszámozása, amely lehetővé teszi a szállítmányok nyomon követését, ami különösen fontos a vegyiparban.
Johnson Éva, Magyarországi Képviselet – European Pallet Association e.V. (EPAL) | Fotók: European Pallet Association e.V.
Transpack Tudástár: EPAL CP raklap – Minőségbiztosított, faalapú vegyipari raklapszabvány (CP1–CP9), amely egységes méret- és teherbírási követelményekkel támogatja a vegyipari és gyógyszeripari logisztikát; alkalmas automatizált rendszerekhez, nyílt csererendszerben működik, és megfelel a PPWR újrahasználhatósági előírásainak.
