Merre tart a termékazonosítás?

Magyarországon járt Brian Marcel, az IBCS csoport – a hazai termékazonosítási piac vezető vállalatának – alapítója. Az üzletember jelenleg a vállalatcsoport stratégiájáért, hosszú távú fejlődéséért és sikerességéért felel. A látogatás alkalmából a magyar piacról, az IBCS csoportról és az iparági trendekről kérdeztük.

A magyar piac vonatkozásában az üzletember elmondta: „az uniós országok közül egyik legnagyobb mértékben Magyarországot érintette a válság, és ez a termékazonosítási piacra is begyűrűzött. A válság ugyanakkor bizonyos szempontból kedvezően hatott: a cégek a hatékonyságuk növelésére kényszerültek, a költségek és a feladatok optimalizálásában pedig szakértő segítségre találtak az IBCS megoldásaiban.” Brian Marcel véleménye szerint a 2009-es év volt a mélypont, az azóta kedvező fordulatot vett gazdasági környezetben az IBCS által kidolgozott üzleti modell jó, és egyben kiemelkedően jövedelmező döntésnek is bizonyult. „A partnerek és az IBCS egyaránt, idehaza és a csoport további országaiban jelentős bővülésről számolhattak be. Mindez oda vezetett, hogy 2014 a cégcsoport legkedvezőbb üzleti éve lesz” – mondta el.

A bővülést egyébként a stratégia mellett a piac sajátosságai is elősegítették. „A magyar piac sajátossága, hogy kisméretű, kevés szereplős, így a versenytársak jellemzően csak egymás kárára tudnak bővülni. Ez viszont innovációhoz, versenyhez, minél szakszerűbb és egyedibb, partnerre szabott megoldások kidolgozásához és biztosításához vezetett. Ami az IBCS-t piacvezetővé tette, az egyrészt az, hogy ezt az ügyféligényt időben felismerte, másrészt pedig, hogy képes a változásra rugalmasan mozdulni. Ez stratégiai és üzleti szinten is beépült a vállalat életébe.”

Az IBCS új üzleti modelljének lényege, hogy a korábbi időszak hardverszállítói-beszerzői státuszából a cég képes volt az integrált megoldások (hardver, szoftver, szolgáltatás, egyedi igényekre szabott megoldások) felé elmozdulni, és szemben a nagy iparági versenytársakkal, akik mindenre külön egységet, bonyolult szervezetet tartanak fenn egységes, és teljes körű szolgáltatást tud kínálni, jóformán szektortól függetlenül minden piaci szereplő számára.

A jelenlegi helyzet értékelését követően az üzletember mesélt a kezdetekről is. Elsőként érkezett a magyar piacra, ez pedig igen jövedelmező gondolatnak bizonyult. „A kelet-európai terjeszkedés kiváltó oka – ma már kissé megmosolyogtató módon – az volt, hogy az angliai piacon a versenytársak kevés lehetőséget, teret biztosítottak az elsőként alapított cégem bővülésére, terjeszkedésére. A kelet-európai változásokat megérezve, már 1987-88-ban körbejártam a vasfüggönyön túli országokat, és elsősorban jó szakembereket kerestem a meglévő – többségében még állami tulajdonú – vállalatokban. Amikor elérkezett 1989, hónapok alatt aktivizálni tudtam meglévő kapcsolataimat, tulajdonképpen „kivásároltam2 a legjobb szakembereket, akiket tudással és adott esetben tőkével felvértezve indítottam el a szűz, nyugati és modern megoldásokra éhes piacokra”.

Ennek köszönhetően a vállalatcsoport Románia és Oroszország kivételével minden közép-európai piacon megvetette a lábát. Korábban tervbe volt véve a kontinensen túli terjeszkedés is, ám ma már több ellenérve is van: magát idősnek érzi egy új hullámhoz, a közép-európai térség pedig mind földrajzilag, mind kulturálisan közelebb van az angliai bázishoz. Egyelőre tehát inkább a régió vonatkozásában gondolkodik, de lát lehetőségeket természetesen egyéb piacokon is. „Az éves szinten 45 millió dollár (11,2 milliárd forint) forgalmú vállalatcsoport az elmúlt években 20%-os bővülést tudhat maga mögött, és még bőven van hely, tér a bővülésre. A szolgáltatások útján az ügyfelek számára biztosított hatékonyság-növelés azonban magára a cégcsoportra is ráfér, az operatív, összehangolt működésben rejlő potenciál jobb kihasználása a cél. Ennek érdekében rendszeresek az országok közötti egyeztetések, a vezetői találkozók, workshopok, a best practice megoldások megosztása. Ugyanezt szolgálta az idén végrehajtott arculatváltás is, amely a cégcsoport minden tagját érintette, és amelynek az egységesítés volt a célja.”

Az adattermelés – továbbítás – feldolgozás vonalán leírható folyamatban a termékazonosítási megoldásoknak kulcsszerepe van, és ma már nem csak az ipari felhasználást tekintve. A viselhető technológiák elterjedésével már egyénre szabott információ áll rendelkezésre, ezek gyűjtésére, továbbítására, a trendek elemzésére, az egyedi megoldások kidolgozására számos technológiai innováció születik nap, mint nap. Az Internet of Things tehát a következő nagy dobás a technológiai piacon. Több százmilliárdos nagyságrendű piacról beszélhetünk világszinten. Korábban nem látott mennyiségű adat születik minden másodpercben, rengeteg technikai eszköz kezdett el mérni, helyzetjelentést adni saját állapotáról, környezetéről, működéséről. Ezt mindet gyűjteni, elemezni kell, üzleti célú felhasználásra fordítani. A gyártók ugyanakkor, ahogy azt Brian Marcel kifejtette „egyelőre saját termékeikre optimalizálnak, viszont érzik a hiányát a folyamatban egy rendszer integrátornak, aki biztosítani tudja számukra a szükséges hardveres, szoftveres, szolgáltatási (vagyis integrált, és egyedi) támogatást. Ebben tud szakértő segítséget adni számukra az IBCS?.

Brian Marcel  Brian Marcel a termékazonosítási termékeket és szolgáltatásokat biztosító IBCS Group alapítója, ma a cégcsoport stratégiai döntéseiért felel, az irányokat, a célokat és az elérésükhöz szükséges lépéseket határozza meg. Folyamatosan új lehetőségek után kutat a piacon, a legmodernebb technológiákat tanulmányozza, az azokban rejlő piaci lehetőségeket keresi, és ennek érdekében potenciális partnerekkel tárgyal. Civilben magisztrátus, lakóhelyének helyi önkormányzatában aktív képviselő, az idősügyek szószólója. Legutóbbi programja keretében több tízezer nyugdíjas számára harcolta ki, hogy az önkormányzat biztosítson számukra egyszerűen használható táblagépet, azzal a céllal, hogy enyhítsenek az időskori magányosságon. Szívesen osztja meg tudását, szabadidejében fiatalokat is mentorál.