A DS Smith Packaging Hungary budapesti központjában található PackRight Centre vezetőjével,Greksza Györggyel beszélgetünk a céggel szorosan összefonódó pályafutásáról.
Greksza György szakterülete az fmcg-szektor csomagolási igényeinek feltérképezése és a vevői elvárásoknak megfelelő csomagolások kidolgozása, mely az egész supply chain–folyamatra kiterjed. Az úgynevezett gyorsan fogyó kiskereskedelmi termékeknek nem egyszerűen dobozokat gyártanak, azt meghaladva, csomagolás-szolgáltatást nyújtanak, ezzel segítve a megrendelőket abban, hogy termékeiket sikeresen értékesítsék. Minden csomagolásnak elő- és utóélete van. Az adott csomagolás kialakítása érdekében kérdések sorára keresnek és adnak választ, például, milyen anyagból készítsék, hogyan nézzen ki a polcon, milyen színekkel feliratozzák stb., amely kihat a marketingterületre is. Annak ideje már elmúlt, hogy megtervezik a csomagolást, és a végén átnyújtanak egy szép dobozt a megrendelőnek. A DS Smith azzal emeli ki magát a versenytársak közül, hogy csomagolását, mint értékesítési stratéga adja át a megrendelő, vevő számára.
Greksza György néhány éve egy tízfős csoport vezetőjeként számtalan innovatív ügyön dolgozik, kiszolgálják 3 magyarországi gyárukat és a 4 szervizközpontjuk vevőkörének csomagolási igényeit.
Magáról elárulja a szakember, a textil szakmában dolgozó szülei Budapestről költöztek Zalaegerszegre, majd vissza, ez magyarázza, hogy ő miért érkezett a zalai nagyvárosból a nagy múltú Veres Pálné Gimnáziumba, s ahol, mint fogalmaz, szerényen meghúzta magát a természettudományokra szakosodott osztályban. Amikor eljött a továbbtanulás ideje, felvételizett többek között a Könnyűipari Műszaki Főiskolára, mostani nevén az Óbudai Egyetemhez tartozó Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karra.
– Az 1997-es évfolyamon hatvanan végeztünk a csomagolóipari mérnöki karon, sokukkal évente rendszeresen találkozunk, de pár csoporttársammal ennél gyakrabban, mivel ők is a DS Smith-nél dolgoznak – mondja beszélgetésünk elején.
Friss diplomával a Rondó soroksári központja lett az első munkahelye. Újpestről Soroksárra reggelente legkevesebb másfél óra alatt jutott ki, így is vállalta az utazás fáradalmait. Itt kezdetben hagyományos dobozokat tervezhetett, emellett mind több, máig hasznosítható technológiai tapasztalatot szerzett, később gyártástervezői munkákat kapott. Ugyan a kissé merev német munkastílus esetenként zavarta, de túllépett ezen, mert a beérkező csomagolási igények tervezéséhez rugalmasan alkalmazkodtak.
A gimnáziumban az angol nyelv mellett latint tanult, az utóbbinak később nem sok gyakorlati előnyét vette, annál többet az angol nyelvnek, amelyet kellő bátorsággal használ.
– Három év után pályáztam az STI display-álláshelyére, és mint utólag megtudtam, egy Németországból kihelyezett tervező munkakörét nyertem el. Ez a műhely a „nagy STI” kicsi részlege volt. Odakerülésemet követően átszervezték a céget, és az a döntés született, hogy bezárják a magyarországi display-ágat. Ezt újabb véletlen fordulat követte, amikor a csehországi Branaldi (akkori néven Ingeria) display-gyártásban járatos embereket keresett az újbudai cégébe. Négyen ültünk egy irodában, reggel 9-től este 9-10ig terveztünk és szerveztük a munkáinkat, ez utóbbi különösen tetszett. Négy év alatt egy jelentős súlyú, elismert tervezőirodát és műhelyt hoztunk létre. Anynyira sikeres vállalkozássá nőtte ki magát a Branaldi, hogy később felfi gyelt rá és felvásárolta a DS Smith.
Mindezek előtt még elfogadta a DS Smith jogelődjének, az SCA-nak az állásajánlatát, új kihívásokat keresve. Régen vágyott egy biztos alapon álló, rugalmas állásra. Váratlanul élte meg mégis, amikor felkérték, utazzon Svédországba, és egy szakember-találkozón képviselje a céget a megújított higiéniai termék polcra kihelyezésének témájában. Azóta a svéd utat számos nemzetközi esemény, szakmai fórum követte, ahol gyakorta téma a csomagolások tervezése, gyártása és logisztikája.
A DS Smith Packaging Hungary Kft. mérnökből álló tervező csapata felel a csomagolási megoldások fejlesztéséért. Erősségük az úgynevezett „insight” ami az első lépése a 4 lépéses tervezési folyamatnak (4step developmentprocess). Ez lehet egy PackRightReview, ami a vevő minden igényére kiterjedő alapos felmérés, ami a legtöbb időt igényli. A vevő üzemeiben végigmennek a csomagolás folyamatán, számba veszik a lehetőségeket, felmérik a problémákat, akadályokat stb. Az így nyert adatokat elemzik egy szempontrendszer alapján. Kiértékelik a jó és rossz ötleteket, végül egy teljes tervet, érték ajánlatot nyújtanak át a vevőnek.
Greksza György 2005. áprilisban igazolt át a DS Smith-hez, ahol hasznosíthatta szervezőkészségét, gyártásismeretét egyaránt. Kezdetben az elektronikai termékek csomagolása adta a DS Smith munkájának nagy részét, majd a gyorsan változó, változatos és minden elemében erős csomagolási igénnyel bíró fmcg-szektor került előtérbe, miután lényegében a teljes európai elektronikai iparág áttelepült Távol-Keletre.
– Manapság nem csak a boltokban tájékozódnak a vásárlók, új trendek, új értékesítési csatornák jelennek meg – mondja. – Például az elektromos autó térnyerése megváltoztatja az autóipar és a kiszolgálás területét, az e-kereskedelem fokozatosan kiteljesedik. Új folyamatok kezdődnek, melyek hamarabb elterjednek, mint gondolnánk. Hogyan gondolkodik a változásokról az új generáció? Ők döntik el ezeket a kérdéseket. Szűkebb területünkön, a csomagolástervezésben magam is érzem a generációs kérdéseket. Másként kell megnyerni őket, másként kell kiadni a feladatokat. Mi részei vagyunk a DS Smith nemzetközi csapatának, egy olyan csomagolási megoldásokat szolgáltató hálózatnak, ahol vevőink a világon bárhol igényelhetik szolgáltatásainkat, ugyanazt a színvonalú megoldást kaphatják PackRight Centereinkben. Hogy ez maradéktalanul teljesüljön, Magyarországon én vagyok érte a felelős. Csoportban oldjuk meg a feladatokat, segítjük egymást, több mint 600 tervezővel állunk kapcsolatban a DS Smith keretén belül – enged bepillantani a cég életébe.
– Ha van egy jó csapatod, azt fejleszteni már könnyű, csak az újonnan érkezőket kell beillesztened – mondja, s idézi egy korábbi munkatársa mondását: „Ami fejtörést okozhat, milyen embert válasszunk a feladatra”. – Tapasztaltabbat? Fiatalt? Büszkén mondom, a gyakorlati idejüket nálunk töltők fele úgy nyilatkozik, szeretne itt dolgozni. Igaz, a mai húszon évesek másként gondolkodnak a munkáról, mint a mi korosztályunk, és esetenként nem annyira lojálisak – mondja.
Mi foglalkoztatja az egyetemi hallgatókat és a szakmai érdeklődőket – erről mintegy tíz éve előadóként, majd később óraadó tanárként maga is meggyőződhetett. Első felkérése egy szakmai naphoz kötődik. Az innovációról beszélt nálánál sokkal tapasztaltabb emberek előtt. Mi az innováció? Milyen irányokba kellene haladni? Mit gondolunk az innovációról, és hogyan lépjünk túl a megszokásokon? – Olyannyira sikerült meghúznom a macska bajszát – mondja jellemzően széles mosollyal –, hogy két éven át óraadó tanárként visszatértem egykori iskolámba. Témám a CAD-alapú csomagolástervezés volt.
