Hamarosan odáig juthat a magyar cégek csaknem 90%-a(!), hogy nemcsak a fejlődés, de a stabil működés is közvetlenül érintett lesz a munkaerőhiány miatt. A szakemberek szerint ebben korosztályi, bérezési, juttatási, globális és lokális gazdasági, illetve innovációs szempontok egyaránt szerepet játszanak, az viszont egyáltalán nem látszik, hogy honnan jön majd a megoldás.
A hivatalos adat is riasztó
Először is jöjjenek az immár tényleg ijesztő adatok! Nemrég, a Piac & Profit Munkaerőhiány! Vészhelyzet – Válasszuk a növekedést! című konferenciáján elhangzott, hogy csaknem 84 ezer hivatalosan regisztrált betöltetlen álláshely van, ebből a versenyszféra majdnem 62 ezerrel szerepel. Mindez 30%-os növekedés egyetlen év alatt – erősítette meg Andorka Miklós, a MAPI (Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.) operatív igazgatóhelyettese. Tovább rontja a képet, hogy – mint azt a Pénzügyminisztérium illetékes helyettes államtitkára elmondta – a cégek 31,5%-a küzd toborzási nehézségekkel, sok betöltendő állás meg sem jelenik a hivatalos statisztikákban, ahogy a hatszázezer mikrovállalkozásé sem, melyek négy főnél kevesebbet foglalkoztatnak.
A fejlődést akadályozza
Ma már senki számára nem kérdés, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban és a szolgáltatási ágazatban (de ugyanúgy a közoktatásban és az egészségügyi és szociális ellátórendszerben) mind a kiszámítható működést, mind a hazai vállalkozások fejlődését akadályozza a munkaerőhiány. Az Eurostat szerint a magyar iparvállalatok 86,6%-ának termelését a munkaerőhiány korlátozni fogja. Az egyik szakmai blog szerint állandósult a „kesergés és sopánkodás a munkaerőhiány okozta problémák miatt, ugyanakkor nagy az ujjongás a folyamatos béremelések láttán, de gőzünk sincs, hogy hogyan tovább”.
Migránsmunkaerő mint megoldás?
A megoldást ma szinte minden szakmai forrás a munkaerő-toborzás hatékonyabbá tételében és a munkafolyamatok automatizálásában látja.
A toborzás, a munkaerő-utánpótlási célú HR azonban ma már roppant bonyolult ügy, miután a szakemberek szerint korosztályi jellemzők is komplikálják a folyamatot. Sok helyütt amiatt van a hiány, hogy a cég nem meri, vagy nem hajlandó a gyakorlat nélküli generációt foglalkoztatni, másutt pedig az Y és a Z korosztály közötti különbség okoz feszültséget, a legfiatalabb generáció pedig a kényelmet, a plusz juttatásokat, a kellemes munkahelyi légkört, és a cég kifogástalan presztízsét keresi.
A technológiai és innovációs versenyben pedig a hazai cégek nagy többsége komoly lemaradásban van, s gazdasági helyzetüket – éppen a munkaerőhiány és az állami béremelési programok miatti – növekvő fizetési terhek tovább nehezítik.
A toborzáshoz tartozik a vendégmunkások alkalmazása, amit csendben ugyan, de még az állam is támogat. Az utóbbi 2-3 évben félmilliárd forintot költöttünk ukrán munkaerő Magyarországra csábítására, így ma bő 13 ezer ukrán állampolgár dolgozik nálunk – igaz, ebben is lemaradásban vagyunk például a lengyelekhez képest, akik hatékonyabban élnek e forrással.
Az automatizálás a válasz?
E problémakörrel is foglalkozott a Nagyvállalatok Logisztikai Vezetőinek szakmai napja. A rendezvény fókuszában a szakképzett munkavállalók megtalálása és megtartása, az öregedő társadalom és a szabad munkaerő-áramlás kockázata, a humánerőforrás-utánpótlás érdekében végrehajtott költségnövelés és az ezzel szembenálló kapacitási kérdések szerepeltek. Továbbá a kilábalás lehetséges irányai: a munkabéremelés mellett a folyamatok teljeskörű átvilágítása, folyamatok optimalizálása, automatizálása.
Bővebb információ:
www.ghibli.hu
www.nlvklub.hu
