Ahogy a testbeszéd és a vonalak, úgy az írott szöveg alapegységeinek formavilága haragot, siettetést, nyugalmat, derűt és egy sor más érzelmet képes generálni. De hogyan is teszik ezt?
Így hat ránk
Ezt a kérdést járja körül a Transpack szaklap következő száma, amelyben a tipográfia egyik nagy szakértője elemzi, hogyan is hatnak ránk a betűtípusok. Sarah Hydman szerint ráadásul ez nemcsak a szakemberek témája: mindannyian folyamatosan találkozunk különféle feliratokkal plakátokon, filmek elején, az élelmiszerboltban vagy a könyvborítókon és számos helyen. Akik pedig kiválasztják az ott szereplő változatokat, pontosan tudják, milyen hatást akarnak elérni vele a szemlélőkben…
Őszinte, nyugodt, stresszes
Míg például egy Avant Garde típus nyugalmat, nyitottságot, őszinteséget, addig egy Helvetica Black Condensed Oblique harsány, siettető, stresszt idéző érzelmeket kelthet. Ugyanígy a Libra Baskerville szakértelmet, megbízhatóságot, komolyságot, viszont egy Itim Regular közvetlen barátságosságot sugall. A szakértő szerint azonban érdemes csínján bánni a betűtípus mint eszköz alkalmazásával, nehogy inflálódjon a hatás – például a Trajan-típus a klasszikus, korokon átívelő időtlenség érzetét kelti, de csak ha nincs elkoptatva, túlhasználva.
Vérdíj és kampány
Az íráselem fontok egyébként érdekes jelentés- és érzelemváltozáson mehetnek át. Hydman példaként említi a brit birodalom fénykorában, Viktória királynő idején tervezett Wainwright betűtípust, amit azóta a western-filmekből ismerünk: a körözési plakátokon szerepelt az „életre-halálra” keresett bűnözők portréja felett. A frissességet, némi maszkulinitást és geometriai szabályosságot mutató Gotham betűtípust 2003-ban tervezték, de Obama 2008-as elnöki kampányánál is használták, mert azóta olyan betűtípusnak tartják, ami optimizmust és lelkesedést sugároz.
Betűbeszéd
Hydman, aki egyébként szellemesen „betűkóstolásról” beszél, tanulmányozta a betűtípusok és az érzelmi értékelés összefüggését. Kimutatta, hogy ez a betűtípusok alakjára is érvényes, hogy az emberek az egyiket dühösnek, a másikat boldognak vagy épp nyugodtnak – akárcsak a testbeszéd és a különböző vonalak esetében…
(forrás: LUPE)
Írásunk teljes változata a Transpack áprilisi számában jelenik meg!
