A CSAOSZ-Hungaropack Student díj 2019 nyertese, Kronauer Anna Liza elköteleződésről, csomagolásfilozófiáról és itthon
A Newton fejére hulló alma csak kitalált sztori, de azóta is közmondásos igazság, hogy a legegyszerűbb ötletek és megoldások a legzseniálisabbak. Például azok a csomagolások, amelyek a hétköznapi tárgyainkkal kapcsolatos igényeinket – méretarányosság, használhatóság, gyors és biztonságos tárolás, esztétikum és a többi – praktikusan kielégítik, gyakran éppen attól sikeresek, hogy nem komplikált, hanem egyszerű megoldásokat nyújtanak. Kronauer Anna Liza egyetemi hallgatóként nemrég olyan szemüvegtároló-dobozt tervezett és készített, amely ezeket a kívánalmakat úgy teljesíti, hogy mind a felhasználó, mind a szemüveg- és a csomagológyártó érdekeit szolgálja.
Lépések, érzékek, fázisok
Milyen előzmények, motiváció alapján választja egy fiatal nő a csomagolástervező mérnöki pályát?
– Édesapám és két bátyám egyike is mérnök, anyukám mérnöktanár – talán részben innen, családilag. Ők nézték ki nekem az Óbudai Egyetemet, második opciónak. Egyébként pszichológia szakra jelentkeztem Szegedre. Pár ponttal lemaradtam a felvételi ponthatárküszöbtől. Tudtam, hogy ez okkal történt. Maradt a B-terv, a mérnöki szak, ahol másom nem volt, csak a nyitottságom és a szorgalmam: négy hónap alatt kellett bizonyítani, behozni a lemaradásom és eldönteni, bírom-e vagy sem.
Ha nem is nagy, de bizonyos távolság van a mérnöki pálya és a lélektan között…
– Az biztos, hogy sok lépés vezetett el engem is a csomagolástervezésig. Először ruhatervezéssel akartam foglalkozni, közgazdasági szakközépiskolában jártam marketing specializáción, s közben érdekelt a pszichológia. Végül az ipari formatervezési alapok után eljutottam a csomagolástervezésig. Közben tudatosult, hogy a pszichológia szorosabban kapcsolódik ehhez az ágazathoz, mint ahogy gondoltam. A vizuális érzékelés, az érzelmeinkre gyakorolt hatások ismerete kifejezetten fontos. Így végül nemcsak hasznát veszem annak, hogy volt-van érdeklődésem a pszichológia felé, de tanultam is, és most részben visszatalálok oda.
És nem küszködik a reálvilággal?
– Sok mérnöki tantárgyunk volt a tanulmányok elején, matek, fizika, elektronika és hasonlók, mert kell ez a fajta ismeret, gondolkodásmód ebben a szakmában. Ugyanakkor egyrészt ezeket is több szinten lehet űzni, másrészt ma már egyre több munkafázisban egyre jobb szoftverek segítik a munkát.
Minimál-dizájnban összefutó szempontok
Amit tervezett, és a CSAOSZ díját elnyerte, az egyszerűen szólva egy szemüvegtároló karton doboz; kifejtve viszont egy sor „rejtett” előnye révén tér el a hagyományos ilyen csomagolástól. Mi volt a vezérgondolat?
– Mielőtt befejeztem az egyetemi alapképzést, fél évet Angliában töltöttem egy egyetemen. Ott is részt vettem extra feladatként csomagolástervezési pályázaton. Nagyon felkapott téma náluk az elektronikus kereskedelmet kiszolgáló csomagolásban rejlő újdonságok. Alapvető elvárás volt minden feladatban egy csomagolásnak fenntarthatósága és egyben a márkakiterjesztő tulajdonsága. A gyártó cégnek is érdeke, hogy megjelenítse az arculatát, logóját a lehető leghosszabb ideig és a legtöbb helyen, ahol a fogyasztó jár, felhasználva őt, mint két lábon járó marketingeszközt. Ez akár további csomagolásfunkció adásával is elérhető, így az nem kerül egyből a szemetesbe. Ez környezetterhelés szempontjából is pozitív. Ha elérjük, hogy a csomagolás további funkciót nyer – például szemüvegtok, teásdoboz, fűszertartó vagy cipőtároló, vagy bármi egyéb lesz a lakásban –, akkor tartósan ottmarad a vásárló lakásában, vagyis a mindennapi életében. Ezzel mind a termék gyártójának, mind akár a csomagolás gyártójának az arculati elemeit, marketingüzenetét, logóját a fogyasztó környezetében tudjuk tartani. Angliában például prémium fém teásdobozt terveztem ilyen megfontolások alapján. Fontos tudni, hogy ma már az on-line rendelések során is egyre fontosabb vevői szempont az igényesség. Az unboxing experience, vagyis az otthoni csomagbontási élmény megélése. Ami tovább generálja a termékgyártói odafigyelést a kiküldött termék csomagolását illetően. A csomagolás az első dolog, amivel találkozik a fogyasztó a képernyőn szerzett benyomások után. Természetesen termékfüggő minden, de ha egy márka sokat ad a megjelenésére a honlapján, vétek lejjebb adni színvonalat azzal, hogy spórolunk a kipostázott termék csomagolásminőségén. A díjnyertes munkám erre példa. S mivel én és sok kortársam többféle napszemüveget hordok-hordunk, online rendelünk, így a termék egy fiktív dizájner napszemüveg márka lett, ahol a termék védelme is fontos a marketing- és a környezetterhelési szempontok mellett. Így sikerült magamat egy olyan helyzetbe hoznom, ahol a csomagolással szemben támasztott igények sokrétűek és körülbelül egyforma fontosságúak. Remek kihívás és teszt volt számomra. Kérdőívet is szerkesztettem annak érdekében, hogy valamennyire felmérjem, hogyan gondolkozunk a szemüvegtároló dobozokról, milyen elvárásaink vannak, mire volna szükségünk-igényünk, és hasonlók.
S mire jutott?
– Az idősebb korosztály elsőre nem értékelte fontosnak egy napszemüveg több funkciós fogyasztói csomagolását. Nem hiszem, hogy érdektelenségből, csak még nem gondolt bele egy ilyen dolog hasznosságába. De azok, akik minőségibb szemüveget vagy sok modell közül választ nap mint nap, azok elvárják egy márkától, hogy a csomagolás környezetbarát legyen, viselje a minimál-divat stílusjegyeit.
Bármilyen napszemüveghez idomul a termék?
– Eleve már kész, márkátlan női-férfi napszemüvegekhez terveztem a csomagolást. Két részből tevődik össze az e-kereskedelmi csomagolás.
Egy külső, a postai árumozgatásra optimalizált hullámpapírkarton szállítói csomagolás. Ebben található aztán a fogyasztói csomagolás. Ez az elem tartósan helyettesíti a szemüvegtok szerepét: kicsi, praktikus, illusztrálható; márkajelzések, információk helyezhetők el rajta. Anyaga révén bírja a nyitogatást, és ha átázik sem foszlik. Ezek a fogyasztói csomagolások könnyedén összeilleszthetők egymásra. Asztali display-szerű, nyitott és zárt tartószerkezetté alakíthatók, vagyis egy kis napszemüveg-tárolót alakíthatunk ki az előszoba-asztalkán.
Az idei Hungaropack Student Csomagolástervezési Diákverseny eredményhirdetésén a díjazott két pályamunkát Nagy Miklós főtitkár mutatta be, majd Bencs Attila elnök átadta a díjazottaknak az oklevelet, illetve az oklevelet és emléktárgyat. Oklevelet kapott Bezzeg Lilla karácsonyitea-csomagolás munkájáért, Kronauer Anna Liza pedig Hungaropack Student 2019 díjat kapott e-csomagolás- és arculattervezés egy fiktív napszemüvegmárka részére nevezéséért.
Ökológia és marketing
Hol rejlik ebben az ökológiai megfontolás?
– A szemüvegtok 400 grammos természetes, fehérítetlen kraft kartonból készült, a szállítói csomagolás pedig újrahasznosított e-hullámpapírkartonból. Optimalizált az anyagfelhasználás, a tokot nem kell ragasztani. Minimalista, átgondolt grafika jelenik meg rajta egyetlen szín használatával: összességében sokkal kisebb a környezetterhelése, mint bármeny szemüvegtoknak a piacon. Aki keveset használja a napszemüvegét, annak hosszú távú tartós eszköz is maradhat, aki meg még keresi az ízlésének megfelelő tokot, annak egy hasznos alternatíva addig is.
Van ebben egy kis ellentmondás, hiszen maga az e-kereskedelem is hozzájárul a környezetszennyezéshez…
– Bizonyára, de ez nem a csomagolástervezőnek a feladata. Emellett sok induló vagy kis cég nem engedheti meg magának mondjuk csak azt, hogy minden megyében legyen egy üzlete. Például én is tervezhetnék egy egyszerű, nem dioptriás, nem UV- szűrős stílusszemüveget, divat-kiegészítőként akár már holnap. Aki nincs az interneten, az lassan nem is létezik. A termék ismertetése ott a legegyszerűbb. A tervező próbálja zöldíteni a terméket, a csomagolást, formálni az igényeket, akár összegyűjteni vevőket. A közlekedésnek, mint iparágnak is zöldülnie kell. Egy tervező megadja a lehetőséget, hogy vannak megrendelések, vevők, akiknek fontos a környezettudatosság, hajlandó megfizetni, hogy megkapja. Tehát akkor, például a futárszolgálat is előkészítheti a stratégiáját, mikor és hogyan cseréli a flottáját alternatív meghajtású autókra.
Közösség és elköteleződés
Kiszivárgott, hogy a pályaműve bemutatása és díjazása után máris állásajánlattal keresték meg. Mik a tervei?
– Igen, lett volna lehetőségem elhelyezkedni csomagolástervezőként már abban a hónapban. Én viszont előtte beadtam a jelentkezésem a Budapesti Metropolitan Egyetemre, tervező grafika mester szakra. Most úgy érzem, tanulni szeretnék még egyetemi keretek között, ha lehet. Erősíteni más szakmai terület iránti érdeklődésem, ami természetesen akár csomagolás tervezésben is hasznos lehet később. Például infografika, betűtípus tervezés. Most még van családi támogatásom, amiért nagyon hálás vagyok. Nem köteleződtem el földrajzilag sehova, be tudok vállalni egy több hónapos tanulmányi félévet bárhol a világban akár újra – a kivárás időszaka van, de persze ez sem telik haszontalanul, figyelemmel kísérem a szakmát. Rugalmasnak érzem magam, gyorsan változik a világ, nem elég egy valamihez érteni, ha motiváltnak érzem, magam sok mindenbe beletanulok. Persze mérlegelem a lehetőségeim. Állásajánlatokkal kapcsolatban nem döntök hirtelen felindulásból. Nem az a fajta vagyok, aki elmegy valahová pár hónapra például a fizetésért, aztán tovább áll. Ha már befogadtak valahová és feladatokra is megfelelő vagyok, megkapom a bizalmat, jó a közösség, tudok fejlődni, akkor nem hagyom ott. Nem szeretek úgy csinálni valamit, hogy közben másfelé tekintgetek.
Ebben is van némi kettősség: a késői Y és Z-generációnál pont a gyakori munkahelyváltás, az elköteleződés hiánya van jelen markánsan.
– Igen, ennek is megvan a pszichológiai magyarázata. Én törekszem részemről megtenni, amit tudok ennek elkerülése érdekében. Szerintem amúgy ez a jelenség szakmafüggő főleg, meg hogy milyen a munkahely-felhozatal az adott országban. Várom azért, hogy egyszer „belül legyek”: egy cégben, aminek tudok azonosulni a filozófiájával, egy remek munkaközösségben. Nagyon fontos, milyen emberek vesznek körül. Szeretem beleásni magam az adott munkakörbe, szeretem a rendszerességet is. Nem is annyira saját cégben gondolkozom most, inkább része lenni egy szervezetnek, ahol adottak ezek a feltételek. Remélem, találok ilyen helyet. Az, hogy ezt melyik országban találom meg, ez továbbá azon is múlik, hol értékelnek, és itt nem csak pont az anyagiakra gondolok, hanem emberileg, szakmailag hova illek. Nem elsődleges célom a külföld, még bízom abban, hogy itthon megtalálom a számításom, de nem biztos, hogy ez az csak én hozzáállásomon múlik.
ARCKÉP.
Bár a 23 éves Kronauer Anna Liza szeret elköteleződni, beleásni magát a szakmai munkákba, a hobbik terén kifejezetten szeret széles körből meríteni. Hol falat mászik, hol futóversenyen vesz részt, máskor fest, rajzolgat, távol-keleti kultúrát elemez vagy koreai nyelvet tanul. „Mindig csinálok valami kreatívat”, vallja magáról: portrénk készítésének heteiben például telefontokot tervez…