A csomagolás alapvető szerepet tölt be, ahol élelmiszerekről van szó. A csomagoláshoz szükséges anyag mennyisége a műszaki fejlődésnek köszönhetően az évek folyamán egyre csökkent. Az élelmiszerek nem állnának el csomagolás nélkül. A csomagolás védi a tartalmat a káros behatások ellen, és az élelmiszer-biztonság mellett biztosítja a hosszabb eltarthatóságot is.
A legújabb csomagolóanyagoknak köszönhetően e követelmények manapság már sokkal kevesebb anyaggal teljesíthetők, mint akár néhány éve vagy évtizede. A csomagolástervezőknek sikerül egyre vékonyabb csomagolást tervezniük, miközben azok védőfunkciója egyre javul. A Csomagoláspiac-kutatási Társaság (Society for Packaging Market Research, gvm) szerint a műanyagcsomagolás-fogyasztás 35%-kal csökkent az 1991-es műszaki állapothoz képest. Az IK Műanyagcsomagolások Iparszövetsége (Plastic Packaging Industry Association) szerint ugyanebben az időszakban a csomagolások 25%kal váltak könnyebbé. A gvm jelentése szerint 1991 óta az anyaghatékonyság javulása 2,6 millió tonna CO2 megtakarítást eredményezett 2013-ban.
Ez a fal- és filmvastagság csökkentésével, javított anyagtulajdonságokkal, optimalizált alakító- és feldolgozótechnikákkal vált lehetségessé. Annak ellenére, hogy a csomagolással szemben támasztott igények – mint pl. a visszazárhatóság, és a kisebb egységekre való feloszthatóság – növekedtek, még így is sikeres volt az anyagmegtakarítás. Ugyanez érvényes az ónozott lemezből készült italokra, amelyek ma már 60%-kal vékonyabbak, mint 1974-ben.
Az anyagvastagság-csökkentés (downgauging)
A kevesebből többet csinál. A vékonyabb filmmegoldásokkal a flexibilis csomagoláshoz való ilyen, konkrétan az élelmiszerhez használatos erőforrás-felhasználás csökkent. Az „anyagvastagság-csökkentés” e terület intézkedéseinek gyűjtőfogalma. A hatékonyság növelése a minőség feladása nélkül. A gyakorlatban a downgauging arra a folyamatra utal, amelyben a hagyományosabb vastagabb filmet olyan vékonyabb filmmel helyettesítjük, amely jobb teljesítményt kínál. A FachPack rendezvényen bemutatott filmek és csomagolóanyagok szolgáltatói újra és újra bizonyítják, hogy maximális energiát szentelnek ennek a feladatnak. A jelenlegi csomagolástervezésben zajló fejlesztések teszik lehetővé például azt, hogy a friss termékek – pl. a hús, hal – fóliába (skin) csomagolása sokkal alacsonyabb anyagfelhasználással jár. A termékek egy tálcára vannak helyezve, azután le vannak zárva egy skinfóliával. A Netto diszkont kiskereskedő csak azáltal, hogy készre csomagolt pulyka-termékcsaládjával ilyen típusú csomagolásra állt át, várhatóan évi 13 tonnával csökkenti műanyaghulladékát. A cég szerint a rendkívül vékony, légzáró skinfólia az ugyanolyan méretű hagyományos műanyagtálcákhoz képest egészen 60%-os csomagolóanyag-megtakarítást eredményez.
Fotó: ©Istock – Meilun
Az alternatívák mérlegelése
A vékonyabb anyagok használata mellett egyéb módosításokat lehet alkalmazni az anyagfelhasználás mérséklése érdekében. A gyártók például a csomagolás méretét módosíthatják a szükségtelen tér megszüntetése céljából. Készlet céljára vásárolt élelmiszerek esetében gyakorlatias újratöltési megoldások is rendelkezésre állnak. Az újratöltési csomagolásra kevesebb funkcionális követelmény vonatkozik, és nagyobb formátumokban használhatók. A megfelelő tervezésű szponzorcsomagolás ugyanakkor növelheti az ügyféllojalitást. E terület hagyományos példái a só és fűszerek.
Ha elérjük az anyagcsökkentés határát, akkor azt kell figyelembe venni, hogy egyes anyagokat erőforráskímélőbb megoldásokkal helyettesítjük – ha ez véghezvihető védőfunkciójuk veszélyeztetése nélkül. Ennek lehetséges stratégiái közé tartozik a műanyag kiváltása szálas- vagy papírtálcákkal. Az anyagfelhasználás-csökkentésében segíthetnek a bioműanyagok más anyagkombinációi is. Ezek az intézkedések az ökotervezés osztályába esnek, és tartalmazzák a csomagolás környezeti hatásainak átfogó elemzését.
Környezetbarát, mint tervezési alapelv
Az ökotervezés képviselte mindenre kiterjedő megközelítés az elsődleges csomagoláson túl egészen a másodlagos csomagolásig, terméklogisztikáig és az újrafeldolgozásig terjed. Különösen Németország új Csomagolási Törvényének összefüggésében fokozott a nyomás a csomagolástervezés további optimalizálására, és az újrafeldolgozhatóság növelésére. Az ökotervezés időközben a fejlesztési osztályokon piaci szegmensből tömegtémává emelkedett. A tervezők már az új Csomagolási Törvény bevezetése előtt tudatában voltak annak, hogy kisebb anyagcsökkentések összeadódva – nagy értékesítési volumenek esetén – hatalmas megtakarításokhoz vezethetnek. Ebben a vonatkozásban nemcsak az anyag tölt be kulcsszerepet. A műszaki újításokra építve további eredményeket is el lehet érni. Felső filmek kivágása esetén például egy szorosabb minta – ha a filmtulajdonságok lehetővé teszik – segítheti a filmfelhasználás csökkentését.
Fotó: ©Istock – Meilun
