Napjainkban már közismert, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból különféle vegyületek oldódnak a termékbe. Vajon milyen veszélyeket rejt a nem megfelelő csomagolás, s mit tehetünk azért, hogy a lehető legbiztonságosabb termék jusson el a fogyasztóhoz?
A WESSLING Hungary Kft. konferenciát rendezett a Sirha Budapest szakkiállításon, ahol Dr. Szigeti Tamás János üzletfejlesztési igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejt magában a nem megfelelő csomagolás, s mit tehetünk annak érdekében, hogy minél biztonságosabb termék jusson a fogyasztókhoz.
Dr. Szigeti Tamás János, WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgató
A csomagolásból kioldódó molekulák arra törekednek, hogy az élelmiszerbe jussanak, ezáltal megteremtve a csomagolóanyag-élelmiszer rendszer „egyensúlyát”. Az anyagátadás a csomagolóanyag és az élelmiszer közötti határfelületen történik, s a kioldódás mértéke a hőmérséklet emelkedésével növekszik.
A csomagolóanyagokat vizsgáló laboratóriumban megmérik az oldatba kerülő lehető legtöbb kioldódó molekula mennyiségét: műanyagok monomerjeit, foto-stabilizátorokat, csúszást segítő anyagokat, a lágyítókat, antioxidánsokat, nyomdafestékeket és fémeket. Egy 80 éves ember élete során közel fél kilogrammnyi mennyiséget is elfogyaszt ezekből.
A csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek nagy része szervezetünkbe kerülve egészségügyi kockázatot jelent. A műanyagokból származó fluortartalmú szénhidrogének például kifejezetten toxikusak: károsíthatják a vesét, a májat, a pajzsmirigyet, a heréket és a prosztatát, terhesség alatti magas vérnyomást okozhatnak, gyermekeknél pedig immuntoxikus hatásúak lehetnek.
A kis kiszerelésű termékekből a kioldódó vegyületek koncentrációja nagyobb lehet, mint a nagy kiszerelésűeké. Emiatt például a kisebb térfogatú műanyag flakonok kupakjával szembeni minőségi követelmény szigorúbb, mint a nagyobb palackok esetében.
