Lehetséges, hogy hamarosan a jelenlegi villanykörtéknél sokkal energiatakarékosabb, lézeralapú lámpák töltik ki fénnyel mindennapjainkat.
A lézerek sugara annyira vékony és koncentrált, hogy nagyobb terek megvilágítására gyakorlatilag alkalmatlan. Egy új tanulmány azt sugallja, hogy ez nem mindig lesz így.
A Graphene Flagship nevű, uniós tudományos kutatási kezdeményezés keretében egy nemzetközi tudóscsapat létrehozott egy szórótestet, ami rövidesen alapjaiban átrendezheti a fényforrások között fennálló „erőviszonyokat”. A találmány egy rendkívül vékony anyagból, a grafénhoz hasonló architektúrájú hexagonális bór-nitridből (hBN) készült burok, olvasható a Imperial College London oldalán és a GyártásTA héj falait véletlenszerűen összekapcsolódó, üreges hBN mikrocsövek félig áttetsző hálója alkotja.
Amikor a szórótestre egyidejűleg kék, piros és zöld lézersugarakat vetítenek, a burok belsejében a rendszertelen irányokban ide-oda verődő csóvák egy széles területet bevilágító, monokróm ragyogásban egyesülnek. Ez az intenzív fény akár fehér is lehet, de a különböző csóvák erősségének finomhangolásával a színe könnyedén megváltoztatható.
Az újfajta technológia legnagyobb előnye, hogy alacsony (energia)ráfordítással is rendkívül erős fényt lehet generálni a segítségével. A módszert kiötlő tudósok szerint éppen ezért az ilyen elven működő fényforrások a későbbiekben a legkülönbözőbb alkalmazási területeken (beltéri lámpákban, autók reflektoraiban stb.) is megállhatnák a helyüket.
