Óriási a jelentősége Európa jövőbeli gazdasága számára, hogy a Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az EU ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át.
A körforgásos gazdaságra való átállás már folyamatban van, az első erre vonatkozó uniós cselekvési terv még 2015-ben készült. A mai, lineáris gazdasági modellben sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy egyébként is csak egyszeri használatra készült, olvasható a Store Insider oldalán. Ennek a – kimondatlanul sokszor már a tervezési folyamatban beépített „tervezett elavulás” által dominált – gazdasági modellnek kínál fenntartható alternatívát az EU.
A „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési minta az ipari forradalom óta jellemezi az európai gazdaságokat. Ennek óriási hibája, hogy feltételezi, hogy az erőforrások bőségesen rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. Azonban a Föld készleteit tekintve jelentősen több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, így egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a minta fenntarthatatlan, és veszélybe sodorja Európa versenyképességét.
Ahhoz, hogy a javíthatóságot, az újrahasznosítást és adott esetben a megosztásra épülő felhasználást középpontba helyező új modell elterjedjen, egészen az alapoknál kell belenyúlni a gazdasági folyamatokba. Az EU az új szabályaival azt kívánja elérni, hogy már a termelési folyamat legelején, a tervezésnél biztosítva legyen a fenntarthatóság. Emellett a fogyasztók tájékoztatása is kulcsfontosságú. Csakis ilyen mindenre kiható intézkedések által tartható az EU vállalása, miszerint legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé teszi a kontinenst. Így ez a cselekvési terv Európát fenntartható növekedési útra terelő európai zöld megállapodás sarkalatos pontja:
– fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban: új jogszabály fogja biztosítani, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat.
– A vásárlók alapos tájékoztatása: új jogszabályok fogják előíni, hogy vásárláskor megbízható és teljeskörű képet kapjunk a termékekről, várt élettartamukról és környezeti teljesítményükről. A „javításhoz való jog” alapelv lesz.
A legnagyobb erőforrásigényű ágazatokban külön szabályok biztosítják majd a fenntarthatóságot:
– elektronika és infokommunikációs technológiák: intézkedések például a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében,
– akkumulátorok és járművek: az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása (begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása) és körforgásos potenciáljának javítása,
– csomagolás: a (túl)csomagolás csökkentése azzal a céllal, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen,
– műanyag: új kötelező követelmények az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra,
– textiltermék: versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil újrafelhasználási piac fellendítése,
– építőipar és épületek: átfogó stratégia az építőipar fenntarthatóvá tételére,
– élelmiszer: az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése,
– kevesebb hulladék: alapvető cél a hulladékkeletkezés elkerülése, de legalábbis a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Megvizsgálják az uniós szintű hulladékszortírozási és címkézési rendszer bevezetésének lehetőségét is, és minimalizálják az illegális hulladékszállítást és uniós hulladékexportot.
A cselekvési tervben foglalt konkrét célkitűzéseket többtucat új uniós jogszabály biztosítja a jövőben, ezeket előre beütemezve 2020 és 2022 között fogadják el az uniós intézmények. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki. A konkrét jogszabály-javaslatok listája és időzítése megtalálható a cselekvési tervben.
