Megdöbbentő eredményre jutott egy skóciai és francia kutatás: az óceánokat szennyező műanyagok apró darabkáit a szél a partokra fújja, ahol a levegőben is megtalálták ezeket.
Egy új kutatás szerint több százezer tonna mikro műanyagot fújhat évente partra a tengeri szél. A glasgow-i University of Strathclyde és a francia Observatoire Midi-Pyrénées (CNRS-University of Toulouse) arra hívja fel a figyelmet, hogy bár egyre többet foglalkoznak világszerte az óceánok műanyagszennyezésével, eddig azt feltételezték, hogy az oda került műanyag ott is marad. A kutatók azonban bizonyítékot találtak arra, hogy a tengeri permet „felkaphatja” a mikro plasztikot, ami bekerül a légkörbe, majd pedig a szárazföldre.
A tengeri permetet Franciaország délnyugati partjainál, az Atlanti-óceánnál vizsgálták, ahol egy „felhőfogó” berendezéssel gyűjtötték be a vízcseppeket, amelyekben ezután műanyagot kerestek. A levegőben 5 mikrométer nagyságú műanyag töredékeket és 140 mikrométer hosszú rostokat is találtak, ami arra utal, hogy ezek a tengerből jönnek, buborékokban. Az óceánokban található mikro műanyag a tanulmány szerint a buborékok kipukkadásával és hullámokkal, például viharban kerülhet a levegőbe. Korábbi kutatások azt is megállapították, hogy a mikro műanyagot a légkörben nagy távolságra képes szállítani a szél, így találtak például a Pireneusok távoli részein is szennyeződést.
A műanyagszennyezés a folyókat is érinti. A Greenpeace Magyarország megrendelésére a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary méréséből kiderült, hogy a Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikro műanyag részecske található.
A cégek közül már sokan léptek: az Auchan Magyarország például kivonja kínálatából azokat az egyszer használatos műanyagtermékeket, amelyek nem játszanak szerepet a járványelleni védekezésben.
A műanyagok problémájára számos kreatív megoldás érkezik: tudósok például olyan baktériumtörzset fedeztek fel, amelyek megeszik a műanyag egy nehezen újrahasznosítható változatát. Felfedezték azt is, hogy a viaszmoly-férgek át tudják rágni magukat a műanyagon, egy brit dizájner pedig halhulladékból készült anyaggal váltaná ki az egyszer használatos műanyagot.