Az ausztrál kormány 2028-ra egy olyan – „digitális termék útlevél” névre keresztelt – rendszer kifejlesztését tervezi, amelyben minden újrahasznosítható anyag teljes életciklusa nyomonkövethető. Teszi ezt azzal a céllal, hogy az évek óta döcögő ausztrál újrahasznosítást fellendítse. A kezdeményezés a hulladék csökkentéséről, a zöldre mosás (greenwashing) elleni harcról és a bizalom kiépítéséről szól – nyilatkozta Tanya Plibersek, az ausztrál Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter.
Nézzük meg mit jelent ez a gyakorlatban, egy kólás doboz példáján
A digitális termék útlevél egyfajta információ-láncot alkotva követi le részleteiben egy anyag állapotát, a beszerzési és rendeltetési hellyel együtt.
Egy kólás doboz esetében az információ-lánc azoknak a gyáraknak a nyersanyag lelőhelyével kezdődik, ahol megtörténik a polimer granulátummá finomítása és a doboz megkülönböztető formájának kialakítása. Ezt követi a megtöltés, az értékesítés, majd fogyasztást követően a sárga hulladékgyűjtőbe történő szelektálás. A folyamat végezetül a megolvasztással és az újra formázással zárul vagy inkább kezdődik elölről.
Az útlevél mechanizmusa legkönnyebben egy szupermarket zöldség és gyümölcs részlegén keresztül érthető meg. A megvásárolni kívánt gyümölcs csomagolása ugyanis részletes tájékoztatást ad a vásárlónak az áru összetételéről, származási helyéről, gyártójáról, sőt mi több, kitérhet olyan „zöld hívószavakra” is, mint a biotermesztés és a fenntartható, etikus gazdaság.
Ezt a gyakorlatot terjesztené ki az ausztrál kormány a műanyagok csomagolására is 2028-ra.
Ausztrália szigorít az önkéntes újrahasznosítás feltételein
Az ausztrál csomagolóipar 5 éve működő, önkéntes, újrahasznosítást célzó rendszere kudarcot vallott: már most látszódik, hogy a célként kitűzött 70%-os műanyag újrahasznosítási ráta elérhetetlen 2025-ig. Ezt az is indokolja, hogy ha csak a 2020-2021-es évet nézzük együttesen, ez az arány mindösszesen 12% volt.
Az új rendszer kezdetben szintén önkéntességre épülne, viszont sokkal szigorúbb, műanyag csomagolásra vonatkozó kormányzati szabályozásokat vonna maga után. A szigorítással többek között olyan eseteket szeretnének kiküszöbölni, mint amikor kizárólag csak a távoli műanyag exportálása miatt volt magas egy 100%-ban újrahasznosított műanyagból készült termék ökológiai lábnyoma.
Jeff Angel, Ausztrália legnagyobb környezetvédelmi szervezetének, a Boomerang Alliance vállalatnak az igazgatója nem az önkéntesség mellett érvel, hanem sokkal inkább azt sürgeti, hogy a vállalatokat jobb belátásra kell bírni a kötelező újrahasznosítást és a hulladékcsökkentésre vonatkozó, progresszív célok kitűzését illetően.
Pente Judit
(Forrás: The Sydney Morning Herald)
