Felszállásra készen

A folyamatosan növekvő légi forgalom miatt egyre sürgetőbb szükség van a károsanyag-kibocsátások csökkentésére. Az egyetlen lehetséges megoldás a bioüzemanyagok felhasználásának gyors növelése a repülés területén is.

Az egyre népszerűbb légi utazásnál tíz évvel ezelőtt évente 2,5 milliárd légiutassal számolhattunk, mára 4,5 milliárdan vannak. Eddig a világ lakosságának 20%-a utazott legalább egyszer repülőgéppel. A Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség azt jósolja, hogy 2037-re megduplázódik a légi utasok száma. 2019-ben 100 millió ázsiai ember szállt első alkalommal repülőre.

A légiforgalom növekedése miatt a károsanyag-kibocsátások is növekedtek. Az évi 40 millió járat következtében (átlagosan több mint 100 000 járat naponta) 900 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása, egyben a legnagyobb iparági szennyező a légiközlekedés.

  1. első félévében a légiközlekedés károsanyag-kibocsátása csaknem 3,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

Előrejelzések szerint a repülés önmagában ki fogja meríteni az IPPC által a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra történő csökkentése érdekében megállapított szén-dioxid-költségvetés felét.

Legrosszabb esetben a légi közlekedésből származó kibocsátások a század közepéig több mint háromszorosára növekednek.

Csak a kezdet a „kibocsátáskereskedelem”

Tisztában van a problémával a repülési ágazat is. Az elmúlt évtizedben az iparág egymilliárd dollárt invesztált olyan repülőgépekbe, amelyek 25%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, ezen felül a repülési műveletek és útvonalak optimalizálásával is csökkentik az üzemanyag-fogyasztást. Ezen kívül a légitársaságok egy része lehetőséget kínál az utasoknak arra, hogy azzal ellensúlyozzák kibocsátásukat és támogassák a bioüzemanyagok használatát, hogy valamivel többet fizetnek a repülésért.

Nagyok a kibocsátás csökkentése érdekében meghozandó intézkedések iránti várakozások. Az Európán belüli légiközlekedés 2012 óta vesz részt a kibocsátás-kereskedelemben, és az Egyesült Nemzetek Repülési Szervezete (ICAO) a légi közlekedési kibocsátások felső növekedési határának meghatározásával gondoskodik arról, hogy a kibocsátásoknak a 2020-as szintet meghaladó növekedése máshol ellensúlyozható legyen. Már 192, jelentős csökkentési potenciállal rendelkező ország vesz részt a légiközlekedés kibocsátásának csökkentését szolgáló szervezetben, a CORSIA-ban. A gyakorlatban azonban a légitársaságok csak saját kibocsátásukat ellenőrzik. A következő lépést egy önkéntes kísérleti szakasz jelenti 2021-től, amit majd egy önkéntes kezdési szakasz követ 2024-től. A kibocsátások ellentételezése csak 2027-től lesz kötelezően megnövelve.

A bioüzemanyagokban rejlő POTENCIÁLT mutatja az a tény, hogy ezek jelenleg a teljes üzemanyag-felhasználásnak csupán 0,01% -át teszik ki.

Annak érdekében, hogy a kibocsátási jogokkal kereskedni lehessen, az energiatermelőknek, az iparnak és más szállítási típusoknak is csökkenteniük kell kibocsátásukat. A göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem kutatói kételkednek abban, hogy a kompenzációs rendszerrel el lehet érni a kívánt célt. „Elemzéseink szerint a svédországi repülési és más ágazatokban a kibocsátás-csökkentések ellentételezése az EU kibocsátás-kereskedelme és a CORSIA keretében évente csak 0,8%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást. Ez jóval elmarad a két számjegyű csökkentés céljaitól” – magyarázza Jörgen Larsson, az egyetem docense.

Nagyok a várakozások a megújuló üzemanyagok iránt

A nagyobb teljesítményű motorok, a kibocsátást csökkentő rendszerek és a működés optimalizálása évente 2–3%-kal csökkenthetik a légiközlekedés károsanyag-kibocsátását. Noha ez jelentős csökkentés, de közel sem elég a kibocsátások növekedésének megállítására, nemhogy mérséklésére.

Mivel a repülési kibocsátások 99%-át és a repülési műveletek 50%-át a kerozin okozza, és az olyan alternatívák, mint a hidrogén- vagy az elektromos meghajtás még gyerekcipőben járnak, a bioüzemanyagok használata a leghatékonyabb módszer a repülési kibocsátások csökkentésére.

A fenntartható repülőgép-üzemanyagok általában 80%-kal kevesebb kibocsátást okoznak, mint a fosszilis üzemanyagok. Eddig azonban a bioüzemanyagok a teljes üzemanyag-fogyasztásnak csupán 0,01%-át tették ki.

A SkyNRG, a biorepülőgép-üzemanyagok piaci vezetője, több mint 30 légitársaság számára, több mint 150 000 repüléshez szállított üzemanyagot. A SkyNRG terméke használt sütőzsírból készül, amit hozzá lehet keverni fosszilis tüzelőanyagokhoz.

Rendszerint a bioüzemanyagok csak kis részét teszik ki az üzemanyag-összetételnek, a többi fosszilis tüzelőanyag, mivel a bioüzemanyagok jelenleg több mint háromszor drágábbak a fosszilis repülőgép-üzemanyagoknál. Ez az árkülönbség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bioüzemanyagokat nemigen lehet kormányzati támogatás nélkül alkalmazni.

Drágább repülőjegyek?

Nem könnyű a bioüzemanyagok arányának növelése. A repülési ágazat közel 66 millió embert foglalkoztat. Értékét tekintve a világszerte eladott áruk egyharmadát repülőgéppel szállítják. Nem könnyű a politikusoknak a légitársaságokat a bioüzemanyagok használatára kötelezni – különösen most, hogy sokuk csődbe kerül a beruházások elmaradása és a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak miatt. Sok országban vetnek ki utas-adót, de csak néhány országban adóztatják meg belföldi járatoknál az üzemanyagot. Rövid távon a nemzetközi üzemanyag-adóra sem lehet számítani. Sok jel utal arra, hogy először bioüzemanyag-kvótákat fogják bevezetni. Norvégia elsőként vezetett be ilyen kvótát. 2020-tól legalább 0,5% bioüzemanyagot kell használni. A kvótát tíz éven belül 30%-ra fogják emelni. Hasonló kvóták bevezetését tervezik Svédországban, Finnországban, Spanyolországban és Franciaországban. A SkyNRG arra számít, hogy az ilyen kvóták normává válnak a következő öt évben.

Mindazonáltal politikai akarat nélkül lehetetlen elérni a kibocsátási célokat. „Nehéz kormányzati támogatás nélkül elérni a megújuló bioüzemanyagokkal kapcsolatos célokat, különösen akkor, ha a kormányok közvetlenül támogatnak más szállítási módokat” – állítja Maarten van Dijk, a SkyNRG vezérigazgatója.

Milliárdos piac

Mintegy 280 millió tonna az éves repülőgépüzemanyag-fogyasztás. Az ICAO azt jósolja, hogy ez a mennyiség 2050-re majdnem háromszorosára, 852 millió tonnára fog nőni. Az ICAO kibocsátáscsökkentési céljának eléréséhez a mennyiség felét bioüzemanyagnak kell adnia. Van Dijk becslése szerint évente csaknem 200 millió tonna bioüzemanyagot használnak, még akkor is, ha a kibocsátás csökkentésére irányuló minden egyéb intézkedés meghaladja a várakozásokat. A bioüzemanyagok piacának csupán 1%-os részesedése több milliárd eurót ér. Sok vállalat szeretné biztosítani ezt a piaci részesedést. Az United Airlines, a British Airways és a KLM már jelentős beruházásokat hajtott végre a repülőgépek bioüzemanyagainak területén. Az üzemanyaggyártóknak és a technológiai cégeknek gyorsan kell cselekedniük – érdekes jövőbeli lehetőségek várnak rájuk.

Így utazhat környezetebarát módon:

  1. Nézze meg, van-e repülésének emissziótakarékos opciója!
  2. Válasszon korszerű flottával rendelkező légitársaságot!
  3. Ha lehetséges, repüljön közvetlen járattal, kerülje az átszállásokat!
  4. Kerülje el a nagy, túlzsúfolt repülőtereket!
  5. Vegye igénybe a tömegközlekedési eszközöket!
  6. Kompenzálja a légiközlekedés kibocsátását, és támogassa a bioüzemanyagok használatát!

Forrás: Finnair, KLM

Felelősségteljes repülés

A UPM-nek több kontinensen vannak termelési létesítményei, és a vállalatnak közel 20 000 alkalmazottja és ügyfele van 110 országban. Tekintettel egy ilyen kiterjedt üzleti tevékenységre, a repülőgép gyakran a preferált szállítási mód a UPM alkalmazottai számára. Tavaly a UPM üzleti utazásai 10 000 tonna széndioxid-kibocsátást okoztak. Ez körülbelül 1000 finn lakos egy évi kibocsátásának felel meg. A UPM légi utazási volumene az utóbbi években viszonylag állandó maradt. Az e-találkozók 15 évvel ezelőtti bevezetésével a UPM-nél észrevehetően csökkent a légi utak száma. Ahol lehetséges, a különféle országok résztvevőivel folytatott összes találkozót e-konferencia eszközökkel tartják. Csak akkor kerül sor üzleti utakra, ha azok teljesen elkerülhetetlenek. A UPM a Beyond Fossils márkaígéretével összhangban folyamatosan törekszik a kibocsátások csökkentésére és a fosszilis üzemanyagokat helyettesítő termékek gyártására. Finnországban évente 500 000 tonna szén-dioxidot tárolnak a vállalat fenntartható módon kezelt erdői. Uruguayban a UPM új eukaliptusz ültetvények telepítésével 40 millió tonna CO2 megkötéséhez járul hozzá.

Új biofinomító – nagy ambíciók

Jelenleg még nem szállít üzemanyagot a UPM Biofuels biofinomítója a légi fuvarozási üzletág számára, de a Kotkában építendő második biofinomító tervezésekor fontos szerepet játszanak a repülőgép-bioüzemanyagok.

A tervezett következő generációs biofinomító várhatóan mintegy 500 000 tonna (a Lappeenranta biofinomító kapacitásának ötszörösére) modern bioüzemanyagot gyárt a közúti közlekedés, valamint bio nyersanyagokat a vegyipar számára.

Az európai méretekben is nagynak számító új biofinomító széles nyersanyagbázisból merít. Szilárd és folyékony hulladékot, valamint hulladékfrakciókat fog felhasználni. Szilárd biomassza és a Brassica carinata feldolgozását is tervezik. A Brassica olyan fenntartható olajos mag, amely a szén-dioxidot a talajban tárolja.

Jelenleg a technikai és kereskedelmi megvalósíthatósági tanulmányok készülnek a kotkai biofinomító számára.

„Ökológiai okokból a fosszilis tüzelőanyagok egy bizonyos százalékát fenntartható bioüzemanyagokkal kell felváltanunk. Ez olyan keresletet teremt, amelyre az ipar megfelelő ajánlattal reagál. Ezzel olyan pozitív ciklus kezdődik el, amely hozzájárul az éghajlatváltozás lelassulásához” – magyarázza Maiju Helin, a UPM Biofuels fenntarthatósági és piacfejlesztési vezetője, aki a UPM-et képviseli a kibocsátás csökkentésére létrehozott nemzetközi légi-fuvarozási fórumokon.

Forrás: BIOFORE 2/2019
Szerző: Marko Erola
Fotók: UPM
Fordítás: LUPE Magazin

bio kibocsátás kibocsátáskereskedelem repülés UPM üzemanyag
..