A borospalackok környezetre gyakorolt hatása

Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladék világszerte sok fejtörést okoz a szakembereknek, és nincs ez másként az egyszer használatos borospalackok tekintetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem kutatója részletes képet vázol fel arról, miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.

 

A palack is eladhatja a bort

A fogyasztók számára a borospalackok attraktív megjelenése közel olyan jelentőségű, mint a bor minősége. Felmérések szerint az üzletek polcait böngészve leginkább a címke alapján választjuk ki a megvásárolni kívánt terméket. Döntésünket jelentősen befolyásolja a borospalack színe és formája, valamint a dugó és a kapszula külleme is.

Hiába léteznek már műanyagpalackos, aludobozos, bag-in-box kiszerelésű vagy többrétegű italos kartonokban árusított borok, ezekkel az alternatív csomagolóanyagokkal kapcsolatban még mindig sok az előítélet. A kiszerelt termékek 95 százaléka a mai napig a fogyasztók által kedveltebb üvegpalackokba kerül.

 

Az újrahasznosítás nehézségei

A borok népszerű üvegcsomagolása azonban az anyag összes jó tulajdonsága ellenére az újrahasznosítás problémájával küzd.

Az első nehézségekkel már a gyűjtéskor szembesülünk, hiszen az üveg könnyen törik, amikor a konténerbe, majd a szállítóeszközbe kerül. Ha a gyűjtés nem szelektív, a törött üveg összekeveredik más újrahasznosítható anyagokkal is, az utólagos elkülönítés pedig nem könnyű feladat.

További nehézség, hogy a színes és áttetsző üvegek sokszor egy helyre kerülnek. A kétfajta üvegcserép azonban nem keverhető egymással az újrahasznosítás során, mutat rá a probléma gyökerére Bogóné Tóth Zsuzsánna, a SZIE Élelmiszertudományi Kar kutatója, aki hazánkban elsőként vizsgálta, hogy a borospalackok teljes életciklusuk során milyen terhet rónak a környezetre.

Az üveg inert (közömbös) anyag, lebomlási ideje azonban 1 millió évre tehető, lerakása pedig jelentős földterületeket foglal. Mivel az Eurostat adatai alapján 2016-ban a csomagolásból származó hulladékok 19 százalékát az üveghulladékok tették ki Európában, ezek gyűjtését és újrahasznosítását nem lehet figyelmen kívül hagyni.

 

Így csökkenthető a borospalack környezetterhelése

Bogóné Tóth Zsuzsánna átfogó vizsgálatai során egy évi 10 millió palackot termelő magyar borászat adataira alapozva végezte egyedülálló, a mai mérnöki gondolkodás fő áramába illeszkedő számításait.

Az általa alkalmazott életciklus-értékelés olyan korszerű módszer, ami jelen esetben a borospalackok teljes életútja során számszerűsíti azok környezetre gyakorolt hatásait. A „bölcsőtől a sírig” elemzés alapján mutatja meg, hogy egy termék milyen hatást gyakorol a környezetére a keletkezésétől a hulladékká válásáig, funkciójában történő újrahasználatáig, vagy anyagában történő újrahasznosításáig.

Ez az elmélet már egy előbbre mutató, környezettudatos megközelítés, mivel az újrahasznosítás környezeti hatásával is számolva a sír lehet egy új termék bölcsője. Ennek környezetre gyakorolt hatásai is kedvezőbbek, fajlagosan csekélyebbek lesznek.

A kutató modellszámításai egyértelműen bizonyítják, hogy a borospalackok többszöri utántöltése, valamint a visszagyűjtési arány növelése egyaránt csökkenti a környezetterhelés mértékét.

 

Már 10 százalék visszagyűjtési arány növelésével jóval kisebb környezetterhelést érhetünk el

Az eredmények szerint az üvegek típusa, cullet-tartalma (reciklált, újrahasznosított üvegtartalma), töltési száma és visszagyűjtési aránya, valamint a gyártás régiója és a gyártási technológia korszerűsége egyaránt befolyásolja a várható környezetterhelés mértékét.

Kiderült, hogy a nagyobb hányadban újrahasznosított üvegből készült borospalackok jóval kisebb környezetterhelést okoznak, a terhelést pedig már az is jelentősen csökkenti, ha a visszagyűjtési arányt csupán 10 százalékkal növeljük. Ily módon az egyutas, azaz egyszer használt borospalackokhoz képest egyes hatáskategóriákban akár 80 százalékkal is csökkenthető a környezetterhelés, tette közzé az eredményeket a SZIE Médiaközpont.

Szintén kedvezően befolyásolja a környezetterhelés mértékét, ha az újrahasználat során növeljük az újratöltések számát. Ezek a megállapítások ráadásul teljes mértékben egybevágnak az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikájával, melynek elsődleges célja a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése.

Bogóné Tóth Zsuzsánna kutatásait Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára segítette.

aludoboz bag in box borospalack borospalack környezeti hatása csomagolás környezetterhelés környezetvédelem műanyagpalack üveg visszagyűjtés