A digitális gyártás legjelentősebb ütőkártyái

A digitális gyártás módszerének lényege, hogy a gyár számítógépes rendszereket használ a különféle gyártási folyamatokból származó adatok integrálására. Olyan digitális technológiákra támaszkodik, mint a 3D modellezés, a szimulációk és az analitika, a pénzmegtakarítás és a piaci feltételek teljesítése érdekében.

 

 

A digitális gyártás összetett fogalom, s számtalan eleme lehet. Ezek bevezetése külön-külön nagy megtérülést hozhat, de igazi erejük az összekapcsolásukkal mutatkozik meg. Ahelyett, hogy folyamatosan a fizikai folyamatokra kellene támaszkodniuk, a digitális modelleket alkalmazó vállalatok a gyártási folyamatok egy részét a virtuális térben végezhetik, vagy tesztelhetik, így sok költséges folyamat szükségtelenné válik, és elkerülhetők az átgondolatlan, megváltoztathatatlan döntésekkel járó negatív hatások is.

 

A terméktervezés korszerűsítése

A digitális gyárakban a mérnökök a digitális ikrek – lényegében virtuális prototípusok vagy másolatok – létrehozásával időt spórolnak, és plusz információkat nyerhetnek a termékekről. Mindezt anélkül, hogy drága anyagokat – például különböző fémeket – használnának a fizikai modellezéshez.

Ezután tanulmányozhatják a digitális ikreket annak meghatározására, hogy a valós körülmények miként befolyásolják a javasolt tervezési változtatásokat, és felfedezik a lehetséges hibákat, még mielőtt a gyártás megkezdődne.

 

Segítség az értéklánc optimalizálásában

Az értéklánc hiányosságainak korrigálása bonyolult feladat. Azonban a digitális gyártás az adatokra és az integrációra összpontosítva elősegítheti a teljes folyamat elemzését. Ahogyan a gyártásnál a digitális ikrek, úgy különböző szoftverek itt is lehetőséget kínálnak arra, hogy az egyes kísérleteket a virtuális térben folytassák le a projektgazdák. A vállalatok digitális gyártási szoftverek segítségével létrehozhatják a gyári alaprajzok virtuális ábrázolásait, ezáltal képesek szimulálni a termelési folyamatokat. A technikusok még a gyár építése előtt felfedezhetik a lehetséges szűk keresztmetszeteket, valamint a hulladék vagy az állásidő okait. Ez biztosítja, hogy a gyár hatékonyan működjön.

Például ha az üzemvezető szeretne egy hatékonyabbnak vélt gépet kipróbálni, a technikusok létrehozhatják a gyár digitális ábrázolását, és a régi gépet kicserélhetik az újra a virtuális térben. Ezután lehetőség nyílik a szimuláció tanulmányozására, és annak meghatározására, hogyan befolyásolja a teljes folyamatot a gép bevezetése. Akár olyan nem várt felfedezésekre is juthatnak, hogy az új gép használata és fenntartása összességében túl költséges, az eszköz túl veszélyes vagy túl lassú – mindezt anélkül, hogy pénzt költenének, veszélyeztetnék a dolgozókat, vagy megváltoztatnák a gyártási ütemtervet.

 

Belépő az intelligens gyárak korszakába

A digitális gyártás keretet biztosít az intelligens gyárak megalkotásához, amelyek szorosan kapcsolódnak az ipar 4.0-hoz. Bár az intelligens gyárak fejlettsége még kezdetleges, a mesterséges intelligenciát, a robotikát, az elemzést, a big datát és az IoT-t nagyrészt már most is autonóm alapon működtetik a felügyeleti rendszerek, olvasható a NEW technology oldalán. Ezáltal ezek a létesítmények képesek az önjavításra, és figyelmeztetni tudják az emberi dolgozókat, ha probléma merül fel.

Mivel az intelligens gyárakat úgy tervezték, hogy minimális emberi interakcióval működjenek, az egyik lehetséges előnyük, hogy az embereket megszabadítják az unalmas, ismétlődő feladatoktól, akik érdekesebb és fontosabb munkákra összpontosíthatnak ezután.

Kép forrása: KUKA Robotics

3D modellezés analitika big data digitális gyártás digitalizáció előnyei robotizáció szimuláció