Sokszor és sokan kérdezik tőlem, mi lehet az oka, hogy nincsen elegendő munkavállaló. Hova lettek hirtelen, elpárologtak? Igen, de nem hirtelen. Az elmúlt 10 évben elkezdődött a folyamat, ami mostanra csúcsosodott ki, és érte el azt a szintet, ami már sokaknak feltűnik és beszélünk róla.
Akár egymillió magyar állampolgár is dolgozhat külföldön
Még a covid előtti években, 2015-2019 között megnőtt a kereslet a munkavállalók iránt. Eddigre ugyanis a 2008-as válság összes szereplője nagyjából kilábalt a nehézségekből, fejlesztésekbe, minőségi cserékbe kezdett. Ez azt jelentette, hogy hirtelen több munkavállalót kerestek a piacon, mint ahányan elérhetőek voltak. Az elmúlt 10 évben tetszik, nem tetszik, sokan Európa vagy a világ más országában próbáltak boldogulni, élni és dolgozni. Hivatalosan is fél millió ember nem itthon él, és ennek fele kint is dolgozik. És ezek a hivatalos számok. Nem hivatalos adatok szerint ez már elérte az egy millió feletti számot is egy olyan országra vetítve, ahol összesen 4,5 millió ember a foglalkoztatottak száma.
A napokban (2022 ősz) jelent meg adat arról, hogy Ausztriában történelmi csúcsra került a kint dolgozó magyarok száma. Az elmúlt másfél évtizedben több százezer magyar költözött külföldre. Ausztriában ez idő alatt öt és félszeresére nőtt a magyar állampolgárok lélekszáma. A Statistik Austria adatai szerint 2022 elején 94 411 magyar állampolgár élt Ausztriában. Júliusban 114 448 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában: az ingázók és az idényben dolgozók az első adatban nincsenek benne. És ez csak Ausztria.
Megnőtt a munkavállalók elvárása
Erre jött rá a covid, ami 2019-től kezdve több szempontból új korszakot hozott a HR terület életébe. Teljesen átalakult a munkavégzés módja, ideje (rugalmasabb lett), 2021 első feléig a munkavállalók részéről erős visszafogottság volt jellemző váltás tekintetében. A hibrid munkavégzés egyre jobban eluralkodott, az otthoni és irodai munkavégzés váltását már nélkülözhetetlen feltételként szabják meg a munkahelykeresők. A bérelvárások az egekbe szöktek, hiszen a kevesebb munkaerő érzi a hiányt, kockázatot lát a váltásban, így megemeli az elvárásait. Teljesítménnyel fedezni a többlet bért nagyon nehéz a vállalkozásoknak ilyen rövid idő alatt. 2021 második felétől ismét elindult a piac, mozgolódni kezdtek a munkavállalók, el kezdték érzékelni a bátrabb társaikon keresztül, hogy szükség van rájuk, lehet akár 2-3 párhuzamos ajánlatuk is: válogathatnak feladat, felelősség, megközelíthetőség, fizetés szempontjából is. Viszont ők már nemcsak itthon nézelődnek, hanem a nagyvilágban, itthoni munkavégzéssel is. Ez azt jelenti, hogy ismét elvesztünk munkavállalókat a hazai piacról olyan pozíciók, feladatok esetében, ami könnyedén elvégezhető távolról is, és maximum havi egyszer kell valamilyen központban megjelenni. De az is leszűkülhet egy online beszélgetésre, és csak évente kétszer kell valahova kiutazni egy csapatépítő tréningre. Értelemszerűen nem magyar bérekért.
A világjárvány legnagyobb áldozatai
A covid egyik legnagyobb áldozatai az éttermek, szállodák, turizmussal összekötött szolgáltató cégek, munkaerő szempontjából is. Sok ember a covid kapcsán azt érezhette, hogy ezek a szektorok végtelen sérülékenyek, és amíg például a hotel zárva tartott, és neki máshol kellett dolgoznia, hiába nyitott ki újra, nem ment vissza. Arra is rájöttek sokan, hogy egy „átlagosabb” munkahely nemcsak munkában/pénzben kiszámíthatóbb, hanem időben is. Nem kell éjszaka, hétvégén, ünnepnapokon dolgozni. Amíg korábban sikk volt reptéren, hotelben, neves étteremben dolgozni, mára ez megfordult. Mire ezt elfelejtjük, az hosszú évekig tart. Mondhatnánk, hogy az innen kieső munkavállalók lehetőséget adtak a cégeknek, hogy találjanak szakembert saját maguk számára. Ez részben működött is, de a speciálisabb munkakörökbe – mint például a mérnökök – nehéz berakni egy szállodai portást vagy egy légi utaskísérőt. De sok olyan pozíció van, ahol tréninggel, betanítással pár hónap után az illető már képes ellátni a munkát.
Nem csoda, hogy nehézségekkel küzd a munkaerőpiac
2022 tavaszától kezdve újra extrém helyzetbe került Európa, így Magyarország is: ukrán-orosz háború, különböző energia- és üzemanyagválságok, gazdasági világválság réme. Azt se felejtsük, hogy idén volt a parlamenti választás itthon, ami mindig lassít mindent pár hónapra. Mindezeket összeadva nem csoda, hogy nehézségekkel küzd a munkaerőpiac, hiszen mindez sok az embereknek, sok mindenkinek. Ma már komoly üzleti elemzők arról írnak, hogy az országok – és ezen belül a cégek – gazdasági fellendülésének legnagyobb akadálya a szakemberhiány lesz. Ha ezt nem tudjuk megoldani, hiába vannak/lesznek szuper ötleteink, termékeink, szolgáltatásaink. A gépek működtetéséhez is szakemberek kellenek, hiszen mindent nem lehet robotokra és mesterséges intelligenciára cserélni. Ha még lehetne is, azokat valakinek ki kell találni, össze kell rakni, tudni kell működtetni, karbantartani és így tovább.
Összefoglalva, ami nehezíti a cégek életét munkaerő szempontjából
•külföldre vándorolt munkaerő kb. 1 millió ember (nem hivatalos adat),
•itthonról, de külföldre dolgozók,
•kevesebb a váltani szándékozó ember, mint amennyi nyitott pozíció található,
•alaphangon 20-30%-kal többet kérő munkatársak, csak a tavalyi évhez képest,
•bizonytalan üzleti környezet, félelem az emberekben, váltási stop,
•+1 vezetők rugalmatlansága, új helyzetre való késői reagálás: nincs lehetőség home office-ra, csak a környékről veszünk fel embert. Kész ember kell, a fiatalok elutasítása sztereotípiák alapján (pl. lusták, nem megbízhatóak, sok pénzt akarnak, karriert akarnak túl hamar – valóban mindenki?). Idősebbek kizárása sztereotípiák alapján (már nem akar sokat dolgozni, lassú, nem ismeri a mai technikákat – valóban mindenki?).
Mi az, ami segíthet minket, amennyiben új munkaerőt szeretnénk cégünkbe?
•Idősebbek megtartása, felvétele, hiányosságok tréningezése,
•fiatalok alkalmazása, tréningezése,
•más iparágakban tapasztalatot szerzett munkatársak felvétele, szükség esetén tréninggel segítése,
•home office lehetőség, akár mindennap előre lefektetett világos keretekkel,
•más régiók munkavállalóira nyitottság,
•rugalmas munkavégzés helye, ideje, az eredmény és az elvégzett munka számítson,
•rugalmasság, alkalmazkodás az új helyzetekhez, folyamatos változásra nyitottság,
•partneri viszony a munkavállalóval, igények rendszeres időközönkénti átbeszélése mindkét oldalról, például rezsiemelkedés, üzemanyag költségek emelkedése. Lehet, hogy valakinek az a segítség, ha ebben kap támogatást.
Ha valóban jön egy komolyabb gazdasági válság, több lesz az elérhető munkavállaló például a logisztikában, szállítmányozásban?
Érdekes kérdés lehet az is, ha jön egy válság. Több vagy kevesebb lesz a házhoz szállítás (lásd benzinár növekedése). Nagy valószínűséggel a magas üzemanyagárak miatt sokan elgondolkoznak majd, hogy inkább kocsiba üljenek és menjenek be egy boltba a megvásárolni kívánt termékért, vagy inkább rendeljék haza. Valószínűleg utóbbit választják. Ha több lesz az online megrendelés, a szállítmányozó cégnek több futárra és gépkocsira lesz szüksége. Visszakanyarodva, ez az iparág egy válság idején honnan szerezhet plusz munkaerőt? Amire számítunk, hogy leépítés esetén a termelő cégeknél a fizikai állomány területén, fehér gallérosok esetén pedig olyan munkakörökben lehetnek leépítések, ami nem kell a napi működéshez, vagy egy időre elengedhető (pl. adminisztráció, marketing).
Általánosan a piac egészére elmondható lesz, hogy leépítés a kevesebb tapasztalatot igénylő munkakörök esetében várható. A kérdés, hogy ebből kell-e éppen sok a piacnak. Váltásra nyitott specialistákból nem lesz több, mert nekik egy válságban is lesz munkájuk. Még kevesebben akarnak majd váltani, mindenki törekszik a biztonság felé, a megszokott felé. Ezért inkább szakmai vezetőként, HR vezetőként legyünk nyitottak a fent pontokba szedett gondolatokra, és ne csináljunk úgy, mintha a piac ugyanúgy működne, mint 10-15 évvel ezelőtt.
Deák Andrea
ügyvezető
GreenSearch Kft.
