A 3D-nyomtatás a ház- és településépítést is forradalmasítja
Az már nem hír, hogy iskolai szemléltető- vagy orvosi segédeszközök, dísztárgyak, műszaki cikkek mind nagyobb tömege nem gyártósoron, hanem egy nyomtatógépből „jön ki”. Már a 3D-nyomtatású autó, sőt az ilyen híd sem jelent újdonságot. Nemrég viszont egy egész házat „kinyomtattak” Belgiumban – és ez a siker nem csak az építtetőknek, hanem a környezetnek is jó hír.
Gyors, olcsó, zöld
A kortárs emberiség egyik legizgalmasabb műszaki-technológiai vívmánya a térbeli nyomtatás, ami minden jel szerint forradalmasítja a gyártást. Nem csak gyorsabb, olcsóbb és energiatakarékosabb is (lesz), mint a hagyományos eljárások. Precizitása és egyszerűsége folytán általában mind az alapanyagok, a képződő melléktermékek/hulladékok terén is sokkal kevésbé veszi majd igénybe a rendelkezésre álló forrásokat.
Jelképes és kézzel fogható
Az egyik első nagy „technológiai szemöldök-összevonásra” egy fiatal srácokból álló holland start-up késztette a világot, amikor olyan 3D-nyomtatási projektet dolgozott ki, amelynek célja egy csatornahíd építése volt Amszterdamban. A gyönyörű holland főváros központjának 1280 másik kis hídja közé olyat terveztek, amely bonyolult és díszes dizájnja mellett modern küllemével kétszeresen is jelképes alkotás, mivel szimbolizálja a tradicionális és kortárs építészeti eljárások összeköthetőségét.
A céljuk az volt, hogy a fémek, plasztikok és gyanta levegőben történő nyomtatása közben felfüggesztések nélkül épüljön meg az alkotás. A nyomtatást egy költséghatékony, hattengelyes 3D-nyomtató végezte, amelynek programozását is a cég végezte. A tervezők szerint a függőhíd bizonyítja, hogy minimális erőfeszítéssel és kevesebb alapanyaggal korlátlan lehetőségek előtt áll ez a ma még különleges ágazat.
E-autó 3D-velPár évre e 2015-ös kísérleti hídépítés után az „autógyártás” folytatta a műszaki érdeklődésűek elkápráztatását: kétüléses, 70 km/óra sebességre és egy töltéssel közel 150 kilométer megtételére képes, 1,5 méter magas, 2,5 m hosszú és 1,3 m széles, 450 kilogrammos autót építettek 3D-nyomtatóval Nagy-Britanniában. A városi autónak szánt jármű 57 darab műanyag alkatrészből áll, a nyomtató pedig 25 kilogramm nyersanyagot használt fel az autók előállításához naponta. A cég szerint a közeljövőben a gyárak felszerelése is sokkal olcsóbb és egyszerűbb lehet.
De hogy húst is…!?
Ezek után már lassan azon sem csodálkozunk, ha az élelmiszer-termelésbe is beteszi – legkevésbé sem brutális, inkább egyre kifinomultabb – bakancsát a térnyomtatás-technológia. Izraeli kutatók a hús terén léptek e szegmensben (lásd cikkünket részletesebben a Kitekintő-rovatban!): hentesekkel, chefekkel és ételtechnológiai szakértőkkel közösen térképeztek fel 70 ízparamétert (textúra, levesesség, zsírtartalom stb.), majd kinyomtatták a „húst.” A műsteak izom-, zsír- és vér-alternatívákat tartalmaz, proteinben gazdag, koleszterinmentes, és ami a fő: ránézésre, főzésre és ízre is olyan, mintha igazi marhából lenne.
Nyomtatott falu szegényeknek
Nem csoda hát, hogy az építőipar is forradalmi lendületbe jön a 3D-nyomtatás révén. Sajtóbeszámolók írták meg pár éve, hogy Dél-Mexikóban kísérleti jelleggel egy elhagyatott külvárosi területen olyan falu épült, amelyben kizárólag térbeli nyomtatással kialakított otthonok állnak. A 10 méter széles nyomtatóval készült 46 négyzetméteres lakóházak elérhetőbb árúak, így a legszegényebb környékbeliek költözhettek be. A qubit.hu szerint a projekt mögött egy New Story nevű nonprofit szervezet áll, amelynek kezdettől az a célja, hogy mélyszegénységben élő vagy katasztrófa sújtotta emberek lakhatását biztosítsa. A szervezet már több mint 2700 otthont adott át Haititől Bolívián át Mexikóig, javarészt hagyományos épületeket. Két éve álltak össze az Icon nevű texasi építőipari techcéggel, amely kifejlesztette a házak nyomtatására is alkalmas bombabiztos, óriási 3D-nyomtatót.
Változatos, takarékos, gyors és olcsó
Aztán jött nemrég Belgium, ahol Kamp C építőipari cég újabb rekordot döntött Európa legnagyobb 3D nyomtatójával, a COBOD BOD2-vel: kinyomtatott egy kétemeletes házat. Ez a történelem eddigi legnagyobb lakóépülete, ami rögzített nyomtatóval, egy darabban készült, míg a falak felhúzásáért az óriási, 10×10 méteres 3D nyomtató felelt. A tetőt vagy az ablakokat azért kézzel építették be a munkások; a házban napelemeket és padlófűtést is elhelyeztek. Az 91 m2-es épület kísérleti jellegű, ezért még nem lakják: ágazati konferenciák, kiállítások és más szakmai események szenzációja lesz, írta a qubit.hu. A tervezők szerint nincs akadálya a lakáscélú alkalmazásnak, így várható, hogy a technológia tovább fog terjedni az építőiparban. A belga tervezők szerint óriási előnye-erénye a 3D-nyomtatású építkezésnek, hogy költségemelkedés nélkül lehet hatalmas változatosságot, variabilitást elérni az egyedi igényű épületek kivitelezésénél is. S nem utolsó sorban az építkezési kivitelezések gyorsabbak, sokkal olcsóbbak lesznek, illetve csökken a kivitelezést végzők kitettsége a kézimunkaerő-utánpótlástól.
A környezet is köszöni
A 3D-nyomtatástól egyébként nem csak az építőiparban várnak forradalmi változásokat, és nem csak a terméksokféleség terén. Hanem a manapság – joggal – egyik legfontosabb kimenőoldali elvárások terén, vagyis a környezetterhelés csökkentésében is. Miután a 3D-nyomtatásos technológia döntően számítógépes, robotok programozásához hasonló precizitású munkavégzésre épül, logikus, hogy mind a felhasznált anyagok mennyisége, mind a keletkező selejt, hulladék, mind a gyártási energiaigény kevesebb lesz a hagyományos eljárásokénál. (Lásd az építőipari hulladékokról szóló rövid cikkünket a Kitekintő rovatban!)
Kohout Zoltán
