Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási jogszabályok várható változásai

A csomagolásokat is érintő európai irányelvek magyar jogrendbe átültetésének témafelelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gőzerővel dolgozik a jogszabályok honosításán. A felelős minisztérium 2020 augusztusában több online konferenciát is szervezett, amelyek keretében a szakmai meghívottak megismerhették a kidolgozás alatt álló elképzeléseket, az ITM által felkért szakmai szervezetek pedig kifejthették – a hivatalos formában meg nem kapott – tervezetekről alkotott véleményüket.

 

Egyes hulladékgazdálkodási ágazati intézkedésekről szóló kormányelőterjesztés

A jelenlegi, közszolgáltatáson alapuló lakossági hulladékgyűjtés évente 50 milliárd forint veszteséget termel, ezért a jogalkotó kizárólagos állami gazdasági tevékenységgé tervezi tenni a hulladékgazdálkodást. Az ITM elképzelése szerint az Állam nem kíván a hulladékgazdálkodással tevékenyen foglalkozni, ezért e megszerzett jogosultságát koncesszióban piaci szereplőkre bízná. A koncesszió jogosultjának kötelezettsége a gyűjtéstől a szállításon át a hasznosítást megelőző kezelési műveletekre terjedne ki.

Az előterjesztés szerint a koncessziós szerződés megkötése nyilvános pályázat kiírásának mellőzésével megbízható hulladékgazdálkodóval is megköthető.

 


Nagy Miklós főtitkár; CSAOSZ

 

A jelenlegi közszolgáltatási rendszer finanszírozási hiánya a tervezet szerint úgy szüntethető meg, ha a tevékenységet végző:

  • a közszolgáltatáson kívüli hulladékáramok kezelésében is kizárólagosságot szerez,
  • az újrahasznosítható másodnyersanyag mennyiségét és minőségét is jelentősen növeli, továbbá
  • a másodnyersanyagra keresleti piac kialakítása, a csomagolószerek kötelező újrahasznosított anyaghányadának előírásával,
  • a vissza nem vitt palackok visszaváltási díjából.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek kizárólagos állami hatáskörbe vonásáról szóló javaslat az államosításnak példátlan módja az Európai Unión belül, és a javasolt formában semmilyen garanciát nem ad a célok teljesítéséhez. Az államosítás kiterjesztése különösen a jelenleg piaci alapon jól működő ipari-kereskedelmi hulladékokra indokolatlan, felesleges és számos EU-s és hazai jogszabályt sért. A CSAOSZ az előterjesztés részletes jogi elemzését el is készíttette, és az érintett szakmai szövetségekkel való egyeztetés után el is juttatta az érintett minisztériumoknak.

Egyes italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszere

A csomagolási és csomagolási hulladék irányelv (angol címének rövidítésével: PPWD) új hasznosítási célértékeket határozott meg a csomagolási hulladékok és ezen belül azok anyagfajtánkénti gyűjtésére és hasznosítására 2025. és 2030. év végi határidőkkel.

Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló ún. „SUP” irányelv a PET palackok tekintetében felülírta (pontosabban kiegészítette) a PPWD rendelkezéseit, és 2025-re a forgalomba hozott palackok 77%-ának, 2030-ra pedig 90%-ának visszagyűjtési kötelezettségét írta elő. Ezen túlmenően 2025-től kezdődően 25%-os, 2030-tól pedig 30%-os másodnyersanyag felhasználását teszi kötelezővé az újonnan gyártandó palackokban.

A kormány a szigorú célértékek teljesíthetőségét a kötelező visszaváltási rendszer bevezetésével látja elérhetőnek. A jogalkotó ugyanakkor már első lépésként is nem csupán a 0,1-3 liter közötti űrtartalmú PET palackokra kívánja kiterjeszteni a rendszert, hanem az üvegpalackokra és az alumínium italdobozokra is, mégpedig 2022. július 1-i kezdéssel. Egy későbbi időpontban pedig az italos kartondobozokat, majd a használt étolajat is bevonják a szabályozás hatálya alá. Hacsak nem lesz koncepcióváltás.

  1. szeptember második felében a fentieknek ellentmondó és széles körben publikált hír jelent meg a sajtóban, amely már nem tett említést sem a PET palackokról, sem az italos kartondobozokról, sem pedig az étolajról, ellenben „más anyagok”, így a kozmetikumok csomagolásainak rendszerbe vonását előrevetítette. Reméljük, ez a hír csak újságírói félreértésen alapult, amelyet sajnos nem követett helyreigazítás.

A rendszert állami monopólium alá rendelten, várhatóan magánszervezetek bevonásával tervezik megvalósítani, mélyebb részletek azonban nem ismertek.
Várhatóan automatás és kézi azonosítású visszaváltási rendszerek egyaránt bevezetésre kerülnek. Az italokat fogalomba hozó kötelezettek egyszeri nagyobb összegű csatlakozási díj, majd éves hozzájárulási díj fizetésére lesznek kötelezettek, viszont a jelenleg ismert környezetvédelmi termékdíj várhatóan nem fogja őket terhelni. A tömörített vagy tömörítetlen formában visszagyűjtött hulladékok átvételére csak közszolgáltatók kapnak lehetőséget. A pénzügyi és adminisztrációs folyamatokat egy központi Elszámolóház fogja kezelni, amely az italcsomagolásokat digitális bélyeg segítségével követi nyomon, és a kereskedőkön keresztül folyamatosan beszedi a visszaváltási díjat, majd innen kerül megtérítésre a beváltók számára a visszavett palackok utáni összeg is. Nem ismert egyelőre sem a visszaváltási díj mértéke, sem a visszavételre kötelezett egységek köre sem. A gyártók, első sorban forgalomba hozók által fizetendő egyszeri csatlakozási díj és a hozzájárulási díj, továbbá a bennmaradó visszaváltási díjak, valamint a hulladék haszonanyag értékesítéséből származó bevételek fedezik a visszaváltási rendszer önfenntartó működését állami források biztosítása nélkül.

 

 

A kormány tervének fogadtatása érdekes

A PET palackok felhasználói és a hulladékfeldolgozók is üdvözlik az elképzelést, mivel több és jobb minőségű hulladékhoz juthatnak, ami az előírt újrahasznosított anyagtartalom beszerezhetősége miatt fontos. A híradások szerint a fogyasztók is kedvezően fogadták az elképzelést, bár a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a hivatkozott felmérés kérdőívének kérdéseire adható válaszok irányítottak voltak, így más eredmény nem is igazán születhetett…

A betétdíjas rendszereket ismerő szakértők viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a bevezetéssel egyidőben jelentős mértékű, bár időleges fogyasztásvisszaesésre kell számítani. A technika haladása következtében pedig – már középtávon is – egyes, a rendszer hatálya alá bevont csomagolásformák alkalmazása visszaszorul, ami a drágán üzemeltethető visszaváltási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát ellehetetlenítheti. A CSAOSZ ismeretei szerint jelenleg az EU országok csak mintegy egyharmada alkalmaz kötelező visszaváltási rendszert. Üzemeltetésük bonyolult és költséges, pénzügyileg pedig csak addig fenntartható, amíg alacsony a visszaváltási arány és magas a hulladékok ára. A rendszertől nem lehet és nem szabad csodákat várni. A 2020. évi OGyHT 70.000 tonna kibocsátás mellett 23.000 tonna PET hasznosítással számol.

Amennyiben itt a visszaváltási rendszer bevezetése után 100%-os visszagyűjtés valósulna meg, amire Európában nincs példa, akkor sem érnénk el a 340 000 tonna műanyag csomagolásnál az 50%-os hasznosítási arányt, azaz más hatékony eszköz bevezetésére is szükség van. Az eredményesség nem a visszaváltó automatákon múlik, hanem az emberek motiváltságán és hozzáállásán. Belgiumban nincs visszaváltási rendszer, mégis Európa legjobb recycling eredményét produkálják (83,8% EUROSTAT), jobbat, mint a betétdíjas Németország (69,9%).

 

 

Az illegális hulladéklerakás felszámolásáról és a hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálásának első lépéseként a hulladékgazdálkodási hatóság felállításáról szóló előterjesztés

A Kormány a klímastratégia megalkotásával és a hulladékstratégia folyamatban lévő kidolgozásával elkötelezte magát a környezetvédelem ügye mellett. A környezetben hátrahagyott hulladékok felszámolásának tervével (ígéretével) a lakosság széles rétegének egyetértését vívta ki, sokan a program mellé felállítandó hatóság – a Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatal – tervét pedig szükségszerű intézkedésnek tartják.

A tervezet tartalma nagyon szigorú. A környezetben hátrahagyott hulladék forrását a hivatal munkatársai – hulladékrendészek – kutatni fogják, a beazonosítottak, a tetten értek kemény büntetésre számíthatnak. Az illegálisan lerakott hulladék felszámolásáért a terület tulajdonosa felel, az eltakarítás elmulasztása esetén – egészen szélsőséges esetben – akár a terület kisajátítására is lehetőséget kap a hatóság.

A tervezetben leírt hatósági célok részletessége, tartalma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) hulladékgazdálkodási változatának felállítását takarja. Az előterjesztés bevezeti a felügyeleti díj fogalmát és fizetésének kötelezettségét, amelynek mértéke a jövedéki adó és NETA nélküli nettó árbevétel 0,1%-a, kötelezettje pedig:

  • a hulladékképződéssel járó termék gyártója, forgalmazója,
  • a nyilvántartott vagy engedélyezett hulladékgazdálkodási vállalkozás,
  • a hulladék szállítását végző vállalkozás,
  • az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltető,
  • a hulladékkezelő létesítményt üzemeltető és• a koordináló szervezet.

A tervezett felügyeleti díj problémája az, hogy teljesítmény- (árbevétel-) és nem szennyezésarányos. Az eddigi környezetvédelmi szabályozások logikája az volt, hogy a belföldön képződő hulladékképződésért felelős szervezetre vetnek ki terheket, viszont az országot elhagyó áruk után ezek viselése alól mentesítik (hiszen a képződő hulladék a fogadó ország gondja lesz). Éppen ezért is indokolt csupán a belföldi értékesítési árbevételt alapul venni.

A javaslat szerinti felügyeleti díj számításakor az éves nettó árbevétel a befizetett jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó összegével csökkenthető. Nézetünk szerint e két adónem nem releváns a hulladékgazdálkodással, ugyanakkor álláspontunk szerint mindenképpen díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a környezetvédelmi termékdíj (hasznosítási díj) címén teljesített kifizetéseket.

A Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatalának felállítása véleményünk szerint feleslegesen növeli a hulladékgazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó állami hierarchiát, a javasolt felügyeleti díj mértéke túlzott, és kétszeres adóztatást eredményez a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozások esetében ugyanazon tevékenység miatt.

A felügyeleti díj mértéke egyébként azonos a NÉBIH élelmiszerlánc-biztonsági felügyeleti díjának mértékével.

Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy jelen cikk csupán jogszabálytervezetekről adott előzetes tájékoztatást szolgáló áttekintést, amelyek – reméljük – még változhatnak, így semmiképp sem kell végleges változatként kezelni a leírtakat.

 

Nagy Miklós főtitkár; CSAOSZ

csomagolás hulladék hulladékgazdálkodás italcsomagolás környezetvédelem PET termékdíj