Kezdhetik a visszaszámlálást a benzin- és dízelüzemű autók: már tíz évük sincs a világ számos országában. És nálunk?
Angliában is új szelek fújnak
A friss hír, hogy Nagy-Britannia is csatlakozik a belsőégésű motorok tiltásához, újra napirendre veszi a moratóriumok kérdését. A britek az eddig tervezettnél tíz évvel hamarabb, már 2030-ban megtiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését, írja az MTI. A brit kormány egyébként ezzel párhuzamosan a gazdaság 2050-re nettó semleges széndioxid-kibocsátóvá váljon. Ennek érdekében 2030-ra minden háztartásnak tengeri szélerőművek szolgáltatnák az energiát, s ezért tíz éven belül 40 gigawattra, a jelenlegi szint négyszeresére emelik az ilyen erőművek energiatermelését. A britek egyébként 1992 óta 42 százalékkal csökkentették széndioxid-kibocsátását, miközben 73 százalékkal emelkedett a brit hazai össztermék (GDP) értéke – ami pregnáns cáfolat a környezetvédelem és a gazdasági prosperitást ellentétét sugalmazó kritikákra.
Erre megy a világ
S mi a trend a világban a robbanómotorokat illetően?
Kína 2030-ra tervezi a belsőégésűek tilalmát. Mint a világ legjelentősebb autófelvevő piaca, nyomást kell gyakorolnia a vásárlókra, hogy válasszanak elektromos meghajtást, ám „cserébe” máris 5 millió darabos töltőhálózat létrehozásán dolgoznak, ami 2030-ra már 80 milliósra bővül. Ugyancsak 2030-ra szeretné száműzni a „régi” technológiájú motorokat India, ami a világ legszennyezettebb városaival küzd.
A hollandok szintén 2030-ra tervezik, hogy beérnek az évek óta követett intézkedések és állami támogatások az e-autózás népszerűsítésére. Az USA-ban Kalifornia állam áll legelöl a CO2-kibocsátás nagy (2050-re 80%-os) csökkentésének programjában, amiben nagy szerepe lesz a hagyományos elvű autók kiszorításának. Óvatosabbak a franciák, akik csak 2040-re tervezik a ma is igen csekély arányú e-közlekedés felfejlesztését, és a belsőégésűek korlátozását. A klímaválság elleni harcban elöl járó, de erős hagyományos autóiparral bíró németek – konkrétan a tekintélyes kancellár, Angela Merkel is nagy támogatója robbanómotoros autók kivonásának, mégis lassú átmenetet hirdetett meg. A karbon-kredit rendszer mellett 10 évvel később már az elvárt CO2-kibocsájtás csökkenése személyautók esetében 25-35, teherautók esetében 30-40% lesz. Közben a német dominanciájú és zöld-ügyekben elkötelezett EU e-töltőállomásokra 800 millió eurót szán.
A legeltökéltebbek a nyugati kultúra és a környezetvédelem nagy bástyái, a Skandináv országok – például Norvégia, ahol 2025-re tervezik a hagyományos autók eladásának tiltását. Ott már az újonnan vett autók fele hibrid vagy full e-meghajtású.
Megyünk az EU után?
Itthon? Itt még a budapesti korlátozásokból is nagy politikai balhé lett, és egyelőre nincs ismert forrás, javaslat, ami a hazai irányt jelezné. Az is kérdés, hogyan reagálna a fővárosi autóstársadalom, amelynek a harmada dízelüzemű. Ha más nem, majd az EU-ban tervezett tiltás alapján kell Magyarországnak is napirendre vennie az átmenetet – írta nemrég a villanyautosok.hu.
