CSAOSZ Konferencia térben és időben

A CSAOSZ már az ötödik alkalommal készült szakmai konferenciájára az ősszel, de ahogy minden rendezvénynél, itt is közbeszólt a vírushelyzet. Emiatt a szakmai beszélgetésekre, a szövetség alapításának 30. évfordulójáról szóló megemlékezésre és a HUNGAROPACK Magyar Csomagolási Verseny díjátadó ünnepségére is az online térben került sor.

A virtuális találkozó más, nem feltétlen mennyiségben vagy minőségben, de mégis más. A csomagolóipar azonban vírust nem ismerve tele van aktuális kérdésekkel, megoldandó feladatokkal, amit nem hagyhatott szó nélkül a szakmai érdekképviselet. Ezekből és egyéb, az ágazatot is érintő szakmai tartalomból állt össze a háromnapos konferencia, aminek előadásaiból szemezgetünk most.

 

A CSAOSZ javaslatokat is megfogalmazott a hazai hulladékgazdálkodás szabályozásához
A CSAOSZ javaslatokat is megfogalmazott a hazai hulladékgazdálkodás szabályozásához

 

Nagy kérdőjel a hazai hulladékgazdálkodás jövője

Ígéretes bejelentések és tervek mellett folyamatos halogatás, az európai törekvések hiányos és késlekedő követése, bizonytalan várakozások a bizonytalan 2022-es céldátumok előtt – röviden így összegezhetőek a csomagoló- és hulladékgazdálkodási ipar kilátásai.

A hazai hulladékgazdálkodás, környezetvédelem és a csomagolóanyag-gyártás köreiben is bizakodó várakozásokat ébresztett a magyar kormányfő év eleji beszéde, amelyben Orbán Viktor síkraszállt a klíma- és környezetvédelemért. Viszkei György, a CSAOSZ társelnöke három irányt emelt ki az elhangzottakból: az illegális hulladékelhelyezés felszámolását és szigorúbb büntetését, az egyszer használatos műanyagok tiltását-korlátozását, valamint a csomagolóanyag-visszaváltási rendszer kiépítését. – Az európai hulladékgazdálkodási irányelveket hol hiányosan, hol túlzó és vitatható formában vettük át. A hulladékkezelésben, a lakossági begyűjtésben ma már a kormányzat is felismerte, hogy sok gondot okoz a rezsicsökkentés, hiszen míg fix a bevétel, addig a költségek állandóan nőnek. Hosszú távon nem fenntartható az a rendszer, ahogy most részben az állami költségvetés finanszírozza a kettős nyomás alatt álló közszolgáltatókat – foglalta össze a kritikus pontok egy részét Viszkei György.

Jó tervek – egyelőre prolongálva

A vállalati szférában vezető szerepet betöltő szakember jó kezdeményezésnek nevezte a körforgásos gazdaságra való átállás tervét. Ennek megvalósításában lett volna szerepe többek között a korábban javaslati szinten megjelenő Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala nevű hatóságnak (amit aztán a hulladékképző termékek gyártóinak 0,1%-os adója működtetett volna), ám a hivatal nyárra tervezett létrehozása végül elmaradt. Nem állt fel a már 2018-ban felvetett, idén 5 ezer fősre tervezett hulladékrendőrség sem, amely a Btk. idevonatkozó módosítása-szigorítása révén akár börtönbüntetéssel fenyegető szigorral léphetett volna fel a szemetelők ellen. Korábban voltak olyan javaslatok is, hogy a hulladékgazdálkodás egész rendszerét egy állami monopólium létrehozásával, majd ezt követően koncesszióba adásával lehetne megoldani. Ezeket a koncessziókat, akár pályázat nélkül is odaítélhették volna a megbízhatónak nevezett cégeknek. A javaslattal kapcsolatos számos aggály és felvetés következtében ennek a tervnek a megvalósítására mindeddig nem került sor.

 

Gönci Beáta
Gönci Beáta: elrettentő adatok motiválják a szemléletváltást

 

Lennének javaslatok

Az egyszer használatos anyagokra is vonatkozó visszaváltási rendszerben 90 százalékos arányt kellene elérni 2029-re. Vannak tervek arra, hogy itt a gyártók finanszíroznák a rendszer létrehozását és működtetését, a be gyűjtött anyagot pedig átadnák a közszolgáltatóknak. Ám az általam ismert anyagokból nem derül ki, hogyan sikerülnek mindezek – véli Viszkei György annak ellenére, hogy szavai szerint számos szakmai szövetség között a CSAOSZ is kifejtette aggályait a hazai tervekkel kapcsolatban, ugyanakkor javaslatokat is megfogalmazott a hatékony jogszabály-előkészítés érdekében. A CSAOSZ társelnöke amiatt aggódik, hogy hazánk már így is súlyosan elmarad az EU hulladékgazdálkodási irányelveiben megfogalmazott eredményektől.

 

Európa elöl jár a világ környezetvédelmében

Nem csak egyszeri fordulat volt az európai környezetvédelmi és gazdaság-átalakítási történelmében a körforgásos irányvétel. Ma is folyamatosan nagy, és a bolygó távolabbi régióira is hatást gyakorló erőfeszítéseket tesz a kontinens a csomagolóanyagok okozta környezetterhelés csökkentése érdekében. A konferencián Gönci Beáta, az ÖKO- Pannon Nonprofit Kft. ügyvezetője foglalta össze az EU ágazati törekvéseit.

Ijesztő tömegben

Az európai szemléletváltást döntően az elrettentő közismert adatok motiválják: 2050-re olyan nagymértékben nőni fog a fogyasztás, amihez nem a jelenlegi kettő, hanem három Föld-bolygónyi erőforrásra lenne szüksége a túlszaporodó emberiségnek. A többi környezetterhelő tételt nem számolva, csak a hulladékkibocsátás is ijesztő, 70 százalékos mértékben fog nőni a század közepére.

Jelentős mértékű lesz

Az európai törekvések szorgalmazzák a nyersanyag-felhasználás drasztikus csökkentését, és ezzel párhuzamosan a körkörös (a felhasznált anyagokat a gyártásba visszaforgató) gazdaság volumenének megkétszerezését. A 2018-ban elkészült az EU körforgásos gazdaságról szóló csomagja, ami szabad adaptálást biztosít a tagállamoknak, de egységesen érinti többek közt az elektronikus- és műanyaghulladékokat, a roncsautókat, a használt akkumulátorokat, a hulladéklerakókat, és nagy szerepet szán a megelőzésnek, a szelektív visszagyűjtés ösztönzésének, a gyártói felelősségvállalás szélesítésének a hulladéklerakás volumenének korlátozása mellett. Ez utóbbi már közép távon is jelentős mértékű lesz Európában: 2025-ől 55, majd ötévente további 5-5 százalékkal kell csökkenteni a lerakókba szánt települési hulladék mennyiségét, míg az újrahasznosítható anyagokat 2035-re 10 százalék (illetve derogációval 25) alá kell vinni ugyanebben a szegmensben.

 

Online konferencia a csomagolóipar helyzetéről
Online konferencia a csomagolóipar helyzetéről

 

Öko-moduláció

Az EU-s csomagolási irányelv a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) keretében az újrahasznosítás általános célértékét 2030-ra 55%-ról 70%-ra növeli, így némileg aggasztó, hogy Magyarországon még az EPR 2024es bevezetése is kérdéses a lemaradás miatt. Gönci Beáta az EPR-ről szólva kiemelte: az EPR rendszerek koordinálják a hulladékok szelektív gyűjtését-válogatását és hasznosítását, és fedezik ezek költségét úgy, hogy a termékek árába ezek a költségek beépülnek, országos lefedettséget biztosít, és a lakossági összes csomagolási hulladékra kiterjed. A szakember kitért az öko-moduláció programjára is, aminek célja a túlcsomagolás visszaszorítása, az újrahasznosítás növelése többek között a kompozitok és a primer nyersanyagok felhasználásának csökkentésével, és nagyban fokuszál a műanyagok öko-modulációjára.

Gönci Beáta az online CSAOSZ Konferencián mindezek tagállami gyakorlati megoldásaiból mutatott példákat.

Példaadó következetesség

Az előadáson ismertetett számok mindenesetre valóban motiválók. Európa évente csaknem 60 millió tonna műanyagot állít elő – 2050re ezzel a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 15, a kőolajfelhasználás 20 százalékáért lesz felelős a földrész, ami évente 25 millió tonna műanyaghulladékot termel. A problémás helyzet súlyosságát fejbe kólintó  erővel mutatta meg, amikor 2017-ben Kína bezárta a kapuit a nyugati világ műanyaghulladék tonnái előtt. A 2016-ban bő 12 millió tonnás hulladékexport-volumen csaknem a felére csökkent. Ma már az EU ráadásul példaadó módon, csak oda engedélyezi a hulladékkivitelt, ahol az EU-ban érvényes környezetvédelmi szigorral analóg viszonyok közt történik a hulladékkezelés. Emellett a legújabb törekvések már a környezetbe szivárgás visszaszorítását célozzák, és az ebben felerészt felelős egyszer használatos műanyaghulladékok (SUP) mennyiségének csökkentését sürgetik. Bár  a csomagolóanyagok teljes palettáján a SUP-ok részesedése csak 5, a műanyagon belül is csupán 13 százalék, 2025-re 77, 2029-re pedig 90 százalékos visszagyűjtést kell elérni az egyutas, italos csomagolások terén.

 

Bizakodók az Interpack 2021 szervezői

Egyértelmű és strukturális növekedés tapasztalható, sőt, jósolható az élelmiszer- és gyógyszeriparban mind az európai, mind a távolkeleti kontinensre vonatkozóan. Ezért a nemzetközi vásárok és kiállítások szervezésével foglalkozó egyik legismertebb hazai cég vezetője bízik az Interpack 2021 megrendezésében.

Komoly előkészületek

A CSAOSZ online konferenciáján Máté Szilvia, a BD-Expo Kft. ügyvezetője bizakodóan nyilatkozott a 2021 februárjának végén, márciusának elején megrendezendő Interpack 2021 kiállítás esélyeiről. A szakember szerint egyrészt folyamatos tájékoztatással és komoly előkészületekkel mennek elébe a járványhelyzet okozta helyzetnek. Másrészt az Interpackon érintett különféle ágazatok piaci kilátásai indokolják nemcsak az online, hanem személyes találkozásokat, jelenlétet.

Elégedetten látták

Máté Szilvia mindezt szemléletes adatokkal is megerősítette online előadásában. Emlékeztetett, hogy az Interpack legutóbbi expóján is 55 ország 3000 kiállítójának kínálatát csaknem 170 ország 170 ezer látogatója tekintette meg. Köztük csaknem négyötödös arányban döntéshozók, akik 96 százalékban elégedetten nyilatkoztak az Interpack végén. A fokozott érdeklődést a globális adatok is alátámasztják. Mivel az Interpack integrálja az élelmiszer- és gyógyszeripar tágan vett szegmenseit (cukrászat, ital- és pékáruk, kozmetika, nonfood szektor), sőt, kifejezetten innovatív szemléletű tematikákat állít össze, nem véletlen, hogy a világ egyik legfontosabb szakmai seregszemléjeként tartják számon. Fontos területe az Interpack kínálatának a csomagolóipar is, amely szintén több közös halmazzal kapcsolódik az említett iparágakhoz, és különösen innovatív ága a gyártó ágazatnak.

Nagy növekedés várható

A BD-Expo Kft. ügyvezetőjének előadása összegezte az érintett főbb iparágak növekedési trendjeit. Az élelmiszeriparban 2023-ra csaknem 30 százalékos termelésnövekedést várnak (a 2018-as bázishoz viszonyítva), ami az akkori 5,6 milliárd eurós piachoz képest bő 7 milliárdosra bővül majd. Ugyancsak erős a gyógyszeripar növekedése: itt 35 százalékos bővülést prognosztizálnak (1,33-ról 1,8 milliárd euróra). Erőteljes, 13 százalékos gyarapodás várható a csomagolt élelmiszerek terén is világszerte. Miután erre a szegmensre nyilván a világjárvány is fokozott figyelmet terel, várhatóan az ágazat csomagológép-exportjában is folytatódni fog a 2013 óta töretlen fejlődés, ami az akkori 35-ről már 2018-ra bőven meghaladta a 41 milliárd eurót.

Máté Szilvia úgy véli, bár a járványhelyzet alakulása ma még kiszámíthatatlan, a szigorú óvintézkedések, a folyamatos tájékoztatások garantálhatják a jövő február-márciusi Interpack 2021 megrendezését és sikerét.

 

Interpack: elégedett szakemberek, döntéshozók, látogatók
Interpack: elégedett szakemberek, döntéshozók, látogatók

 

Védeni az árut, a természetet és a büdzsét

Követendő, okos példák a Pick Szeged csomagolásfejlesztési megoldásaiból

Felelős vállalat ma már nem folytathatja a tevékenységét a környezetvédelemre való törekvés nélkül. Ez sokszor komoly beruházással jár, de nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági értelemben – a szó legszorosabb értelmében-forintban kifejezve is megtérül. Erről beszélt a CSAOSZ online konferenciáján Fábián Péter, a Pick Szeged Zrt. csomagolásfejlesztésért felelős vezetője.

 

A termékfejlesztés legelején hatékony a beavatkozás

Nem könnyű úgy kielégíteni a folyamatosan növekvő népesedést mutató emberiség és ipari termelés szükségleteit, hogy közben a természeti környezet további pusztulását is megfékezzük. Az új típusú gondolkodás azonban olyan megoldásokra ösztönöz, amelyek kisebb energia- és anyagfelhasználással is elérik a kívánt célt, sőt, a beruházás összegénél magasabb megtérülést eredményeznek – összegezte FábiánPéter. Az előadó emlékeztetett: a 80-as évektől kibontakozó – az energiával és nyersanyagokkal pazarló, lineáristól a körkörös, azaz az újra hasznosító szemléletű gazdasági folyamat felé haladó – fordulat azt eredményezte, hogy ma már a csomagolóipar a gyártási-értékesítési lánc legelején pozitívan tud beavatkozni. – A termék csomagolásának a legelső fázistól összehangban kell lennie a reciklálhatóság, a minimális anyag- és energia-felhasználás elvárásaival, és emellett az áru védelmét, a vevő tájékoztatását, a marketingfunkciókat is szem előtt kell tartani – mutatott rá a tervezési folyamat komplexitására a szakember.

 

Bőségesen megtérül

A három fő (felhasználói, gyűjtő és szállítási) csomagolási kategória elemzésekor megmutatta, hogy mindhárom területen szinte mindig lehet még hatékonyabb megoldásokat fejleszteni és bevezetni. Példaként említette a Pick Szeged egyik szalámi tálca-csomagolását, amelynél vékonyabb anyagvastagságra váltottak. Ez az optimalizálás beruházást igényelt, de több milliós megtakarítást eredményezett. Emellett a tálcák gyűjtőkarton konstrukciójának átalakításával – mértékének csökkentésével, egyszerűbb dobozzáró megoldással – kevesebb csomagolóanyagot használnak, ezért kevesebb hulladékot termelnek. Ehhez egy kimetsző szerszámba történő befektetéssel, százezres anyagi ráfordítás mellet jelentős, több milliós nagyságrendű megtakarítást realizáltak.

 

Fábián Péter

 

Sokat megtakarít a drágább megoldás

Ugyancsak sikeres volt nemrég a Pick Szeged egyik kenőmájas-tároló kartondobozának áttervezése is. A korábbi doboz tipikus példája volt az „empty box” problematikakörnek. Bár az új doboz drágább, mint a korábbi, több előnye is van, amellyel mégiscsak megvalósult – a bevezetőben említett kettős, morális és pénzügyi cél. Egyrészt az új dobozokból több fér el a szállítói raklapon: az eddigi 144 helyett ma már 330 kilós egység rakomány képezhető a teherautóra. Darabban kifejezve ez 960 helyett ez 2310 terméket jelent, ami összességében szintén milliós nagyságrendű megtakarítást hoz a vállalatnak a szállítási költségek csökkentésében.

 

A vevő is felelős

A Pick Szeged csomagolásfejlesztési vezetője egyébként maga is követendőnek tartja az Európai Unió által kidolgozott környezetvédelmi, kibocsátás-csökkentési irányelveket. A vállalat például törekszik a kompozitalapú csomagolóanyagok folyamatos kiváltására, a felesleges címke- vagy más csomagoláselemek kivonására, azaz a túlcsomagolás megszüntetésére. Fábián Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet a vásárlók felelősségére: nekik is van szerepük abban, hogy ellenőrizzék és odafigyeljenek, milyen alapanyagból készült és mennyi csomagolóanyagban vásárolják meg az általuk kiválasztott termékeket.

 

Kohout Zoltán

áru csaosz csomagolás hulladékkezelés körforgásos környezetvédelem logisztika termék
..