fbpx

A csomagolástechnika változását (is) kikényszerítő folyamatok vizsgálata

Írta: Transpack-2020/VI. lapszám cikke - 2020 december 28.

PEST-elemzés segítségével

A címben szereplő PEST jelző az angol Political-Economic-Social/Cultural-Technological szavak kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. A PEST-elemzés a vállalati stratégiai tervezést segíti a világban végbemenő, hosszabb távú folyamatok azonosításával, azok iparági hatásainak előrejelzése (igazolása) érdekében. Jelen tanulmány e munkához kíván segítséget nyújtani.

 

Gazdaságpolitikai keretek – társadalmi és szociális változások

Uniós jogszabályi követelmények

A 2018-ban elfogadott csomagolási és csomagolási hulladék irányelv (Packaging and Packaging Waste Directive – PPWD) módosítása új, a korábbinál szigorúbb hasznosítási célértékeket határozott meg a csomagolási hulladékok, ezen belül azok anyagfajtánkénti gyűjtésére és hasznosítására 2025. és 2030. év végi határidőkkel.

A hulladék keretirányelv (Waste Frame Directive – WFD) módosítása – egyebek mellett – a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (Extended Producer Responsibility – EPR) a hulladékgazdálkodás központi elemévé emelte, és a PPWD bevezetését kötelezővé is tette legkésőbb 2024. évi bevezetési határidővel.

Az új csomagolási hulladékhasznosítási célok (%)

Fotó: Messe Düsseldorf

Az egyes műanyag termékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló ún. „SUP” irányelv a PET-palackok tekintetében felülírta (pontosabban kiegészítette) a PPWD rendelkezéseit és 2025-re a forgalomba hozott palackok 77%-nak, 2030-ra pedig 90%-nak visszagyűjtési kötelezettségét írta elő.

Csomagolóanyagok migrációs vizsgálatai – újrahasznosított anyagok arányának növelése a csomagolószerekben

Az előbb említett „SUP” irányelv a PET-palackok másodnyersanyagtartalmára vonatkozóan 2025-től kezdődően 25%-os, 2030-tól pedig 30%-os másodnyersanyag felhasználását teszi kötelezővé az újonnan gyártandó palackokban.

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagok okozta élelmiszerbiztonság kockázat elkerülésére az Európai Bizottság 2008/282 számon rendeletet alkotott. A 10/2011/EU rendelet pedig az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szól és kioldódási határértékeket ír elő.

Globalizáció – piacgazdaság –nyereségérdekeltség

Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elve a globalizáció alapja. Az áruforgalom, a kereskedelem átlépi a nemzeti határokat, és nemcsak nemzetközivé, hanem egyre inkább interkontinentálissá válik. Az értékteremtő és az ellátási láncok meghosszabbodnak.

A gazdaság a fogyasztás folyamatos növekedésében érdekelt. Ezzel együtt pedig a piaci szereplők között a profitért folytatott verseny is új dimenzióba kerül.

A versenyszféra az eredményességét csak folyamatos fejlesztésekkel, termékei és tevékenységei optimalizálásával, gazdaságos üzemméretük és tőkeellátottságuk növelésével képes elérni.

A körforgásos gazdaság elmélete és a fogyasztásközpontúság ellentmondása

A körforgásos gazdaság a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást célozza, és olyan új gazdaságfilozófiát takar, amely a tartós használatra tervezett, javítható és alkatrészcsereszabatos eszközök, gépek, berendezések üzemeltetésén alapul. A rövid élettartamú termékek esetében pedig a felhasznált anyagok lehetséges leghosszabb ideig körforgásban tartását célozza. A fogyasztásközpontú és növekedés-alapú gazdaság ezzel szemben a legegyszerűbben, legolcsóbban, legjobb hatékonysággal, csak a legszükségesebb anyagfelhasználással előállítható, ugyanakkor végtelen változatú, és ezért gazdaságosan többnyire nem is javítható termékgyártásban érdekelt.

Fenntarthatóság – forrástakarékosság – klímaváltozás

A fenntarthatóság érdekében három alapelv érvényre juttatására van szükség: MAXIMÁLIS ÁRUVÉDELEM: abból a felismerésből kell kiindulni, hogy bármely termék környezetterhelése magasabb, mint a védelméül szolgáló csomagolásé. Nincs nagyobb veszteség, mint a hiábavaló anyag- és energiafelhasználással előállított élelmiszer vagy bármely más termék.

MINIMALIZÁLT ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM: akkor tekinthető a fenntarthatóság szempontjából előnyösnek egy termék, ha annak teljes, az alapanyag előállításától a hulladékhasznosításig terjedő életciklusát tekintve a legalacsonyabb környezetterheléssel jár.

MAXIMÁLIS KÖRFORGÁSBAN TARTHATÓSÁG: a terméktervezés részét kell képezze a beépített anyagok hulladékká válását követő hasznosíthatóság figyelembevétele is.

A Föld népességének növekedése

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) előrejelzése szerint a Föld népessége az 1950. évi 2,5 milliárdról 2050-re várhatóan közel 10 milliárdra fog növekedni, száz év alatt megnégyszerezve a világ lélekszámát. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmánya szerint a népesség számának növekedése földrajzilag eltérő mértékű, az afrikai kontinensen várható a legmarkánsabb emelkedés. Ázsia lakosságának növekedése alacsonyabb szinten megmarad, míg a további földrészek lélekszáma stagnál, vagy kismértékben még csökken is.

Városiasodás – ingázás

Települési szempontból az emberiség történetében 2007 jelentette a fordulópontot, ugyanis innentől kezdve a földön élők több mint fele már városokban lakik. A globális GDP nagyjából 80 százalékát már most is a városokban állítják elő.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050re a Föld népességének kétharmada lesz városlakó, ami több mint 6,3 milliárd embert jelent. Összehasonlításképp, 1950-ben a világ lakosságának még csak egyharmada élt városokban.

Ugyancsak az ENSZ előrejelzése szerint a városiasodás tekintetében 2030-ra eltolódnak az arányok a globális kelet és dél felé, a fejlett országokat pedig csak három város, Tokió, Oszaka és New York képviseli. Európai metropolisz (tízmilliónál több lakosú város) már sem a 2014-es, sem a 2030-as listán nem szerepel.

Fertőzések globálissá válása, konfliktusok, katasztrófák a világban

2019 decemberében került napvilágra egy Kínában megjelent, és az elmúlt hónapok alatt világjárvánnyá fejlődött vírusfertőzés. Ebben a tragikus, a világgazdaságot is súlyosan érintő, várhatóan hosszú lefolyású rendkívüli helyzetben a védekezésnek, a higiénés feltételek megteremtésének és fenntartásának kiemelt szerep jut. A biztonságos élelmiszer iránt megnövekedett az igény, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy a globális széttagoltságnak kevésbé kitett (rövidebb) ellátási láncok kellenek.

Élelmiszerveszteség

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) felmérése szerint a világon megtermelt élelmiszer, illetve élelmiszer-alapanyagok egyharmada – hozzávetőlegesen 200 kg/fő/év mennyiségben – veszendőbe megy. Ennek oka a fejletlen, illetve a fejlődő világban az infrastruktúra hiánya, a fejlett gazdaságokban pedig a szükségletet meghaladó fogyasztás.

Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által készített felmérés szerint 68 kg/fő/év mértékű az élelmiszerveszteség: ennek kétharmada a háztartásokban, valamint a vendéglátásban és a közétkeztetésben keletkezik.

Zöldmozgalmak – csomagolásellenesség

A csomagolástechnika sohasem örvendett népszerűségnek. Az 1990-es éveket megelőző időszakban Magyarország(tőkés) exportpiaci sikertelenségének fő okát a közvélemény az egyébként világszínvonalú hazai termékek rosszminőségű csomagolásában látta. A 2000-es évekre a közvélekedés a csomagolást a környezetszennyezés szinonimájaként azonosította.

Mindkét végletes nézőpont igen bántó, és végletekig leegyszerűsített véleményt takar, ami a csomagolás jelentőségét, pozitív szerepét teljességgel figyelmen kívül hagyó álláspontot jelenít csak meg.

 

Életmóddal összefüggő tendenciák, amelyek a csomagolástechnika változását kikényszerítik

Javuló életkörülmények – hosszabb életkilátások

Az orvostudomány és a népegészségügyi viszonyok jelentős fejlődésével, továbbá a műszaki haladásból eredő élet- és munkakörülmények javulásával, egészségtudatosabb gondolkodással az emberiség történetében még soha olyan mértékben nem hosszabbodtak meg az életkilátások, mint 1950 és 2020 között: a század végéig további emelkedés prognosztizálható. A szűkebb környezetünk, az Európai Unió elöregedik.

Növekvő munkával töltött idő – rohanó életmód

A korszerű informatikai eszközök és megoldások révén nem szükségszerűen dolgoznak az emberek, csak a munkahelyükön, így utazás közben, de otthon is hozzáférve hivatalos irataikhoz tovább folytatják feladataik elvégzését, rövidítve a pihenésre, családra, háztartásra fordítható szabadidejüket. Mindezt az egyre általánosabb, és rengeteg időt felemésztő munkahely és az otthon közötti ingázás is tovább terheli.

Polgárosodás – a technikai fejlődés követése – új fogyasztói réteg megjelenése

Az életszínvonal általános emelkedése, a kényelmesebbé, jobbá váló életkörülmények új fogyasztókat, így eseti és folyamatos keresletnövekedést is generálnak. Azok a fogyasztók, akik korábban nem engedhették meg maguknak pl. a mosogatógép megvásárlását, most már megteszik, de ez az egyszeri beruházás a használandó tisztítószerekkel folyamatos igényt is táplál. A fogyasztók gyarapodó rétegének az igénye az egyediség iránt is megmutatkozik.

A kereskedelem változásai – diszkont láncok térhódítása, sajátosságaik

A kereskedelem folyamatosan változik, fejlődik. Az önkiszolgáló értékesítési rendszer már több mint 50 éve megjelent Magyarországon. A 20. század utolsó éveiben viharos gyorsasággal épültek fel a hipermarketek. Az elmúlt 15 év újdonságát pedig a diszkont áruházláncok hálózatának kiépülése jelentette.

A kiskereskedelem statisztikai adatai arról árulkodnak, hogy 2019-ben az élelmiszer és az alapvető fogyasztási cikkek értékesítésében a diszkont láncok vették át a vezető szerepet. Népszerűségüket a kedvezőbb áraik mellett a kiszolgáló pultok nélküli berendezkedés nyújtotta gyorsabb bevásárlásnak is köszönhetik. Létezik azonban két további meghatározó irányzat is, az ún. convenience üzletek és az online kereskedelem térnyerése. A convenience formátumú üzletek egyre kedveltebbek: útközben beugrunk a pékségbe egy kávéért vagy egy pékáruért, ebédszünetre pedig frissen készített salátát vásárolunk, természetesen egy adag dresszinggel. Az étel „megszerzése” gyors, nem jár kitérővel. A convenience üzletek térhódításának kedvez a világszerte tetten érhető (és már említett) városiasodás, valamint a nők növekvő foglalkoztatottsága. A legtöbb országban ehhez jön hozzá még a lakosság elöregedése is.

Magyarországon képződő élelmiszerveszteség összetétele (NÉBIH)

A kereskedelem kutatásával foglalkozók szerint amíg a convenience üzletek forgalma a 2017 és 2022. év közötti időszakban évente 4,8%-kal, a diszkontoké pedig 5,8%-kal növekedhet, a helyhez kötött értékesítési formák nyomába sem érhetnek az élelmiszer online kereskedelem növekedésének, itt évente 17,4% lehet a növekedési ráta. Az e-kereskedelem üdvözölhető sikere azonban egy új problémát okoz. Logisztikája eltér a hagyományos disztribúciós láncokétól, és kutatások bizonyítják, hogy az árukat az átlagost gyakorta jelentősen meghaladó, és újszerű igénybevételek érik a házhozszállítási rendszerek során.

Fogyasztói bizalom változása

A fogyasztók a minőséget, a biztonságot és a megbízhatóságot keresik, szemben az esetlegességgel, az ellenőrizhetetlenséggel, az egészségre is veszélyt jelentő ismeretlen eredettel.

A mai vásárlók egyre igényesebbek: szeretnék tudni, honnan származik az élelmiszer, amit vásárolnak, hogyan készült, hogyan került feldolgozásra, hogyan őrizték meg a minőségét.

A márkák a megbízhatóságot testesítik meg, ezért is költenek a minőségirányítási rendszereikre, a nyomon követésre sok pénzt, időt és energiát. Ezért is okoz világszerte hatalmas károkat a termékhamisítás. A vevők bizalmának elvesztése a márka eltűnését is eredményezheti.

Kis lélekszámú családok, egyszemélyes háztartások

Magyarországon az egyedül élők száma a teljes vizsgált korcsoportban meghaladja az 1,3 millió, a gyermekét egyedül nevelő, legfeljebb 39 éves szülő száma pedig eléri a 200 ezer főt. Csak e kettő csoport a teljes hazai népesség 15%-át teszi ki.

Itt érdemes foglalkozni azzal is, hogy hazánk lakosságának negyede (25%!) 60 év feletti, és ez az arány folyamatosan növekszik.

A szabadidő intenzív megélése – utazás

Az egyre kevesebb szabadidőt az emberek igyekeznek intenzív kikapcsolódással megélni. A kombi típusú személygépkocsik mellett az ún. egyterűek kereslete több mint egy évtizede folyamatosan emelkedik, tavasztól őszig egy-egy hétvége közúti képéhez hozzátartozik a kerékpárokat csomagtartón szállító járművek sokasága.

A kedvelt wellness szállodákban hétvégente, de különösen a hosszú hétvégék alkalmával helyet csak ideje korán végzett foglalással lehet kapni.

 

Tendenciák a csomagolástechnikában

A csomagolóipar válaszai a világ változásaira

A csomagolástechnikának folyamatosan nyomon kell követnie a világban végbemenő változásokat és azokra a maga nyelvén a válaszokat is adni.

A Föld népességének ugrásszerű gyarapodása, és várható további emelkedése, kiegészülve a városiasodással, a csomagolás szerepének és jelentőségének erősödését (és volumenének növekedését) eredményezi. A városlakó, kevés szabadidővel rendelkező emberek számára a napi bevásárlás egyre kevésbé elérhető, ezért élelmezésükről hosszabb eltarthatóságot lehetővé tevő csomagolt formában kénytelenek gondoskodni.

Az már bizonyított tény, hogy zöldségek esetében érdektelen a hűtve, vagy csak hűvös helyen tárolás kérdése, csupán egy tényező számít a termékveszteség elkerülésében: csomagolt-e a termék vagy sem. Akár kilencszer hosszabb ideig tárolható a csomagolt zöldség a csomagolatlannal szemben.

Azt pedig már írtuk, hogy bármely termék előállításának környezetterhelése sokszorosan meghaladja a védelméül szolgáló csomagolásét: e megállapítás kiváló példája a csomagolt kenyér.

A technika jelenlegi állása szerint a csomagolás nyújtotta áruvédelem hossza, a minőségmegőrzés időtartama a műanyagok eltérő zárótulajdonságainak mérnöki úton meghatározott társításával érhető el, szabályozható. Jelenlegi ismereteink szerint minden más csomagolóanyag-fajta áruvédelmi képessége nem, vagy csak kisebb mértékben növelhető, szabályozható. A fenntartható csomagolás szempontjából a hatékony áruvédelem pedig elsődleges tényező. Az élelmiszerek meghosszabbított eltarthatóságát vákuum-, vagy védőgázos csomagolással, a termék minősége változásának jelzését pedig aktív, illetve intelligens csomagolásokkal lehet elérni.

Az egyszemélyes, vagy kis lélekszámú családok alacsonyabb szükséglete – és ezzel együtt a pazarlás megelőzése – a kisebb adagnagyságú csomagolások forgalomba hozatalával érhető el, ez azonban a fajlagos csomagolószer-felhasználás növekedését vonja maga után.

Az öregedő társadalmak azt is jelentik, hogy egyre több vásárlót jelentenek azok a fogyasztók, akik életkorukból adódóan csökkent képeségeik miatt – rosszabb (szín) látás, hallás, gyengébb kézügyesség – számukra is használható (pl. a záródást hanghatással is kifejező) csomagolások kifejlesztését igénylik.

Vevői elégedettség elemei

Itt kell foglalkozni a vevői elégedettséggel. Ennek egyik eleme az egyediség igénye, ami a digitális nyomtatás nyújtotta megszemélyesítéssel, egységenként eltérő küllemi megjelenéssel érhető el. A vevői elégedettség az e-kereskedelemben is lényeges, ahol a vásárlási élmény nem az áruházban, hanem otthon, a megérkezett csomag kinyitásakor jelentkezik: ez az ún. nyitási élmény (angolul Opening Experience). Egy-egy termék használhatóságát sok esetben a csomagolás járulékos funkciói, a kényelmi szolgáltatásai segítik, ilyen pl. az adagolás, a visszazárhatóság, a hordozhatóság stb. Ide sorolható a csomagolás kisebb tömege, esetleges törhetetlensége, ami a szabadidő kényelmes eltöltését segíti.

Új csomagolóipari irányok

A környezetvédelmi megfontolások új utak keresésére késztetik a csomagolóipart, legfőképp a fenntarthatóság érdekében. A kutatások részben a tradicionális csomagolóanyag-fajták megújítására, részben új anyagok használatba vételére irányulnak.

A papírrostok mechanikai jellemzőit javító, így az átlagosnak tartott hatszori rostfelhasználást nanotechnológia alkalmazásával tíz fölé lehet emelni.

Üveg csomagolószerek esetében a kisebb tömeg elérésére és a törékenység mérséklésére irányulnak a kutatások.

Új műanyagok jelennek meg: olyan nagy záróképességű, egyrétegű, továbbra is kőolajbázisú típusok kerülnek bevezetésre, amelyek bizonyos, eddig csak társított – különböző zárástulajdonságú – anyagokkal kivitelezhető csomagolószerek kiváltását teszik lehetővé.

Úgy tűnik, a biológiai úton valóban lebomló műanyagok egyre szélesebb választéka válik gyártáséretté: ezek egyaránt lehetnek fosszilis és növényi eredetűek.

Utóbbiak körében azonban bizonyos – pótcselekvésnek is tekinthető – növényi rost alapú, de egészségre veszélyes változatok is megjelentek. Ezen – az EU RASFF riasztási rendszerében időről időre feltűnő – csomagolószerek forgalmazásának betiltásáról hallani is lehet.

 

Vízió

Rövid távon, néhány év távlatában a csomagolás iránti igény csökkenése nem várható. A Smithers Pira felmérése szerint a globális csomagolószer felhasználás 2019-ben 917 milliárd USD volt (ebből Magyarország kb. 2,5 milliárd USD-ral vette ki részét). Az elkövetkező évek előrejelzései még további bővülést mutatnak, évi 2,8%-os növekedéssel, 2024-re 1050 milliárd USD forgalom várható.

Középtávon azonban a környezetvédelmi nyomás hatására új technikák, technológiák, újfajta csomagolások jelenhetnek meg – és okoznak majd ma még nem azonosított problémát.

A PET-palackokat érő támadások arra késztetik a felhasználóikat, hogy alternatív megoldásokat keressenek. A kapszulás kávé mellett már bejelentett tény, hogy a jövőben kapszulás kóla is elérhető lesz, amelyet otthoni készülékünk segítségével adagolhatunk. Kidolgozott a kapszulás sör technológiája is, jelenleg a kb. kéthetes „sörfőzési” idő gátolja elterjedését. Naponta olvashatunk mesterséges ételekről, s megjelentek az ételnyomtatók is. A jövőben a konyhapulton nemcsak kapszulás kávéfőző, hanem italautomata és ételnyomtató foglalja el a helyet, elképzelhetetlennek tűnően kiváltva egyes, ma még egyeduralkodó csomagolásfajtákat – és okozva persze megoldandó újabb feladatokat.

Az ellátási láncok rövidítésének szükségességét épp napjaink vírushelyzete indokolja: globális helyett inkább kontinentális kereskedelem kell, hogy szolgálja az ellátásbiztonságot.

 

Összefoglalás

A növekvő igények a világban végbemenő, de Magyarországon is érvényes politikai, gazdasági, szociális és társadalmi változások következményei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A piacgazdaság elvei és a körforgásos gazdaság ideája összefüggéseinek a polgárokkal és a gazdaság szereplőivel való megértetése még várat magára. A körforgásos gazdaság nem csak a csomagolásról szól. Sőt, nem is a legfontosabb láncszeme.

A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás szükségessé teszi új terméktervezési stratégiák bevezetését, a javíthatóság, a csereszabatosság megteremtését.

A forrástakarékosság fontos igénye, hogy a hulladékhasznosítási technológiák fejlődése tartson lépést a csomagolástechnika fejlődésével.

A csomagolóipar a fenntartható csomagolásfejlesztéssel tudja a környezetterhelést mérsékelni, ehhez pedig gazdaságpolitikai ösztönzők is szükségesek.

A környezetvédelmi gazdasági szabályozók terén a piaci mechanizmusoknak teret engedve a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének, ennek részeként pedig az ökomoduláció elvének ösztönző elemként való bevezetése a fenntartható csomagolás tervezése érdekében szükséges.

Forrás: A tanulmány a CSAOSZ gondozásában kiadott Magyar Csomagolási Évkönyvben megjelent cikk, engedéllyel történt utánközlése.

A PEST-elemzés a vállalati stratégiai tervezést segíti a világban végbemenő, hosszabb távú folyamatok azonosításával, azok iparági hatásainak előrejelzése (igazolása) érdekében

 

Nagy Miklós