Szelektív gyűjtés – javul a helyzet, de van még hová fejlődnünk

Egy reprezentatív kutatás azt vizsgálta, mennyire is „zöldek” a magyarok, és mi állhat annak a hátterében, hogy nem érjük el az újrahasznosításra és a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó uniós célszámokat.

Tisztában vagyunk a környezettudatosság jelentőségével

Az elmúlt években Magyarországon nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, de az adatok szerint még mindig van hova fejlődnünk. Zöld gondolkodásúnak tartjuk magunkat, mégis elmaradunk az uniós célszámoktól.

Mi húzódhat meg a háttérben, mit tehetünk ellene, és egyáltalán: meddig terjed a gyártói és meddig a fogyasztói felelősség? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pulzus kutatási applikációval készült reprezentatív felmérés, amely a Magyarvíz Kft. megbízásából készült.

A válaszokból kiderül, hogy a magyarok nagy része már tisztában van a környezettudatosság és a fenntarthatóság jelentőségével, olvasható a hvg.hu oldalon. A lakosság kétharmada előnyben részesíti a helyi, hazai termékeket, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke. Minden harmadik magyar lakos pedig kifejezetten keresi a környezetbarát termékeket. Sőt, a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77 százalék) szelektíven gyűjti a hulladékot.

 

 

Még mindig szkeptikusak vagyunk

Gondot okoz, hogy sokan (26 százalék) nem biztosak abban, hogy mit és melyik szemetesbe kellene dobni, illetve mit érdemes külön gyűjteni. Ezt alátámasztja az is, hogy a gyűjtőedények tartalma sok esetben 30-40 százalékos szennyezettségű.

Mindemellett még mindig minden harmadik (32 százalék) ember szkeptikus a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és úgy véli, hogy a szemét végül úgyis egy helyre kerül, holott ma már ez csak egy városi legenda.

fenntarthatóság környezetszennyezés környezetvédelem szelektív szelektív gyűjtés