Nem mindegy, hogy mit dobunk a szelektívbe

Ha az ember szelektíven gyűjti a hulladékot, napi rendszerességgel találkozhat olyan esetekkel, amelyek nem annyira egyértelműek, mint a PET-palack vagy az újságpapír. Ilyen lehet az ablakos boríték mellett az olajos flakon vagy az elviteles kávéspohár.

 

 

Mit, hová?

A G7 a Humusz Szövetség alelnöke, Merza Péter segítségével próbált összegyűjteni néhány gyakori, de talán kevésbé könnyen tipizálható hulladékot, hogy megmutassa, mi a teendő velük, illetve azt is, hogy egyáltalán milyen elvek mentén érdemes gondolkodni, ha bizonytalanok vagyunk.

Fontos egyértelművé tenni, hogy bármilyen lelkiismeretesen is gyűjtjük szelektíven a szemetünket, előrébb való a megelőzés és az újrahasználat, hívta fel a figyelmet Merza Péter. Ezzel együtt az újrahasznosítás terén is bőven van tér fejlődésre: a szelektíven gyűjthető szemét 20 százalékát gyűjtik be valóban szelektíven Magyarországon, de a maradék háztartási hulladék harmadát is lehetne így gyűjteni. Azt viszont lehetetlen nyomon követni, hogy a begyűjtött mennyiség mekkora része hasznosul ténylegesen újra. Az egész világra vonatkozó becslés szerint az össze hulladék nagyjából 20 százaléka.

Ha tehát bizonytalanok vagyunk, hogy hova dobjuk ki a szemetünket, akkor az alábbi alapelvek mentén érdemes elindulni:

  • Minden hulladékszolgáltató máshogy gyűjti a szemetet, ezért érdemes először ránézni a honlapjukra vagy magukra a kukáikra. Budapesten az FKF Zrt. a szolgáltató.
  • Törekedjünk arra, hogy a leginkább szétválogatva és tisztítva dobjuk ki a szelektíven gyűjthető szemetünket. A tisztításnak az a célja, hogy ne büdösödjön a hulladék, és csökkentsük a fertőzésveszélyt. Bőven elég, ha a mosogatóvízben öblítünk ki például egy tejfölös poharat, hogy vizet se fogyasszunk fölöslegesen. Összetett hulladékot (mint a bútor vagy a kazetta) pedig nem tudnak szelektíven feldogozni.
  • Magyarországon a szelektív hulladékot legtöbbször kézzel válogatják át, így van korrigálási lehetőség, de nyilván érdemes szem előtt tartani, hogy a nem megfelelő előválogatással terheljük a rendszert. Igyekezzünk körültekintőnek lenni, és bizonytalan helyzetben csak akkor dobjuk szelektívbe a szemetünket, ha minden lehetőséget kimerítettünk az adott hulladék meghatározására.
  • A talán legnehezebb feladatot jelentő műanyagoknál nézzük meg, hogy miből készültek.

Kép forrása: Humusz Szövetség

 

Három fajta műanyag nem újrahasznosítható

Az utolsó pont bővebb kifejtést igényel. A műanyag hulladék szelektálása egyáltalán nem magától értetődő, mivel sok fajtája van, és egyáltalán nem biztos, hogy például két, látszólag ugyanolyan joghurtos pohár közül mindkettő újrahasznosítható. Ha viszont memorizálunk három számot, és rászánunk néhány másodpercet, akkor nem hibázhatunk. A kidobandó műanyag döntő többségében csomagolás (ásványvizes palacktól az elviteles dobozig). Elvileg minden műanyagon szerepelnie kell egy számnak 1-től 7-ig egy háromszög közepén. Ezek azt jelzik, hogy pontosan milyen műanyagból készült a termék. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat. Ezeket tehát nem szabad a műanyag hulladék közé dobni, bár közülük is van olyan, amit például hulladékszigeten átvesznek.

 

 

környezetvédelem műanyag pet palack szelektív szelektív gyűjtés újrahasznosítás
..