fbpx

Wellbeing – munkahelyi jól(l)ét

Írta: Transpack-2021/I. lapszám cikke - 2021 április 03.

Amennyiben egy munkavállaló jól érzi magát a munkahelyén akkor kreatívabb, és nagyobb teherbírással látja el a feladatát. A munkaadónak tehát érdeke, hogy a dolgozói elégedettség, a munkatársak megtartása és a munkateljesítmény fokozása érdekében gondoskodjon munkavállalói jó-létéről, jól-létéről. Egyre bővül azon hazai vállalatok köre, amelyeknél megjelenik a munkahelyi egészségprogram.

 

Mi is az a munkahelyi wellbeing?

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint a mentális egészség nem más, mint a „jól-lét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit. Meg tud birkózni a normális élet stresszhelyzeteivel, termékenyen képes dolgozni, és hozzá tud járulni a közösségének életéhez” (World Health Organization 1998).

Évtizedekkel ezelőtt a fizetés mértéke volt az elsődleges szempont, de napjainkban már sokkal több szempontot vesznek figyelembe a jelen és jövő munkavállalói, mielőtt aláírnak egy munkaszerződést. Ráadásul a munkahelyi kereslet és kínálat jelentősen átalakult az utóbbi években (függetlenül a napjainkban, a pandémia miatt tapasztalható egyéb változásoktól). Ugyanis színre lépett az Y (na meg a Z) generáció, amelynek egészen más a munkahelyről kialakított gondolkodási módja és persze az életfelfogása. Ez a generáció hajszolja az élményeket, jóval türelmetlenebb a szüleinél, ami többek között abban mutatkozik meg, hogy azonnali eredményeket akar.

Az utóbbi években a cégek felismerték, hogy nincs idő a késlekedésre, a jól-léttel foglalkozni kell. És arra is rá kellett eszmélniük, hogy a kellemes környezet, a legújabb trendnek megfelelő irodai kialakítás kevés a lojalitás kiérdemléséhez és a jó közérzet, azaz a wellbeing megteremtéséhez.

A fogalomnak magában kell foglalni a következőket:

  • munkakörnyezet (a munkaállomás/iroda kialakítása, levegőminőség, teremhőmérséklet, megvilágítás, ergonomikus eszközök),
  • fizikai faktorok (életmód, önbecsült egészségi állapot, kiégés, stressz, általános egészség),
  • pszichológiai tényezők (kognitív és érzelmi komponensek; pszichés terhelés),
  • közösségi tényezők (munkatársak közötti feltétlen bizalom, szerepkonfliktus, a vezetés minősége, támogatás a munkatársaktól, támogatás a felettestől, átláthatóság).
  • pszichoszociális kockázat (munkavállalót a munkahelyén érő hatások: konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.).

A munkahelyek világának jelen helyzete azt mutatja, hogy a folyamat elején vagyunk. A teljes jól-lét biztosításáig igen kevés vállalatnak sikerült eljutnia (világszinten a vállalatok mintegy harmada rendelkezik csak valamiféle egészségprogrammal). A munkavállalók megfelelő wellbeing-je vagyis jól-léte elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségesek, hatékonyak és elkötelezettek legyenek. A wellbeing nem egyetlen szolgáltatást jelent: sokkal inkább eszközök sokasága, ami elősegíti a fenti, pontokba szedett célok megvalósulását.

 

meeting

 

Mit tartalmaznak a vállalati egészségprogramok?

Számtalan kezdeményezés és még több ötlet születik arra, hogy a dolgozók egészségét megőrizzék és komfortérzetüket magasabb szintre emeljék.

Ilyen programok:

  • féléves-éves szűrővizsgálat (menedzserszűrés vagy pl. sportlabor alapon),
  • dohányzásról leszoktató hónap,
  • egészséges étkezési hónap,
  • járjunk biciklivel munkába hónap,
  • stresszmanagementszűrés és -kezelés hónapja,
  • tréningek (nem csak a szűkebb értelembe vett munkahelyhez kapcsolódóan),
  • sportnapok, -hetek szervezése,
  • csapatok/váltók szervezése a nagy utcai futóversenyekre.

Azt, hogy az adott vállalat mit épít be az egészségprogram keretébe ezekből, azt az igények felmérése, állapotfelmérés, illetve az adott munkahely sajátosságai, munkakörülményei határozhatják meg.

 

Miért éri meg a cégeknek wellbeingre pénzt költeniük?

Tőlünk nyugatabbra, illetve a tengerentúlon már nagy hagyománya van a wellbeing jellegű vállalati programoknak, ezért a területtel kapcsolatos kutatások széles spektruma elérhető. Például az Amerikai Kereskedelmi Kamara 2017-es számításai szerint az egészségprogramok által elérhető pénzügyi megtakarítások az ilyen célra befektetett összeg másfélszeresét is elérhetik.

Azt nem nehéz belátni, hogy egy hatékonyan megvalósított egészségprogram eredményeként a munkavállalók kevesebb időt töltenek betegállományban. A betegség miatt a termelésből/szolgáltatatásból kieső dolgozó pontosan forintosítható bevételkiesést okoz a vállalatnak.

Kevés olyan cég van, amelyik önmaga képes egy széles repertoárú dolgozói programot megvalósítani. A tipikus az, hogy a kiválasztott „paneleket” részben vagy egészben a piacról, szolgáltatás formájában vásárolják meg. A piacon egyre több cég jelenik meg ilyen irányú szolgáltatatásával. A megrendelők a szolgáltatókat megversenyeztetve a legjobb ár-érték arány mellett vásárolhatják meg a kiválasztott szolgáltatást/szolgáltatásokat. Így lehetőség nyílik a költségek optimalizálására.

 

iroda

 

A program bevezetésében gondolkodó vállalatvezetőknek azzal tisztában kell lenniük, hogy az egészségprogramok nem rövid távú befektetések. Ugyanis az egészségprogramok hosszabb ideig fenntartva mutatják meg igazán az előnyeiket: a ténylegesen, jól mérhető eredmények 3-6 éven belül jelentkeznek. Legalább ilyen lényeges, hogy megbízható, széles referenciakörrel rendelkező egészségprogram kerüljön integrálásra a vállalatnál. Az egészségprogram megtérüléséhez tehát egyrészt szükséges stabil, szakmailag megalapozott program. Másrészt pedig, hogy a vállalat hosszabb távon, a várható megtérülés időtartamára is fenntartsa a programot. Hogyan lesznek sikeresek ezek a programok? Nem kérdéses, hogy a legoptimálisabb az az állapot lenne, ha egy szakácskönyvhöz hasonlóan össze tudnánk szedni a sikeres munkahelyi wellbeing „elkészítéséhez” szükséges alapanyagokat, illetve a műveleti sorrendet. De a valóság – ahogy sokszor máskor – most is bonyolultabb. Az egészségprogram csak abban az esetben lehet sikeres, ha a munkahelyi közösség igényein alapul, a megvalósítani kívánt program folyamat jellegű, melynek mérföldkövei folyamatos értékelés, monitorozás és visszacsatolás során valósíthatók meg a szereplői segítségével. Egy vállalati egészségprogram sikerét nagyban befolyásolja, hogy mennyire hatékony a „mozgósítás”, vagyis hányan vesznek részt rajta, és milyen mély kötődést sikerül kialakítani a résztvevőkben.

Természetesen tenni kell azért, hogy a programok működjenek:

  • rendelkezni kell írott vízióval és célkitűzéssel, amely programpontokra bontja a feladatokat,
  • ki kell nevezni egy felelős személyt a határidők betartására,
  • rendelkezni kell egy jól kidolgozott költségvetéssel,
  • motiválni, ösztönözni kell a munkavállalókat a programokon történő aktív részvételre,
  • a megvalósításában mindenki egyenrangú és aktív félként vegyen részt,
  • lehetőségek megteremtése a programokkal kapcsolatos kétoldalú kommunikációra.

 

Hogyan mérhető a megvalósult programok hasznosulása?

A vállalati jólét programok ugyanúgy befektetést jelentenek az adott cég számára, mint például az eszközberuházások. Egy új gép üzembeállítása esetén könnyen kiszámítható a termelékenység-növekedés, illetve a várható többlet profit is. Vajon mérhető-e valamilyen módon a megvalósult vállalati jólét programok hasznosulása? Az ilyen jellegű programok hatása több módon is mérhető, és nyomon követhető. Egyik ilyen mérőszám a meghirdetett (al)programok esetén a résztvevői helyek betöltöttsége (pl. féléves vagy éves szinten). Természetesen a jelentkezési statisztikának akkor van értelme, ha az a részvételi arány tükrében kerül értékelésre. Minden fejlesztési projektről és rendezvényről érdemes visszacsatolást kérni a résztvevőktől. A program lebonyolítása során hatásvizsgálatokat lehet végezni, tesztek és interjúk alkalmazásával. Előremutató dolog folyamatos visszacsatolást kérni a közép- és felsővezetőktől. Hiszen ők tűzközelben vannak, és napi szinten rálátnak a beosztottjaik fejlődésére és viselkedésük változására.

Vállalati egészségprogramok esetén kifejező mutatószám az összes munkavállalói állományra vetített, betegállományban töltött napok számának változása. Minél jobban csökken a munkából kieső napok száma, annál hatékonyabb a program.

 

laptop

 

Wellbeing a világjárvány idején

A tavalyi év közepén Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COHFIT) néven 75 ország 200 kutatójának és több nemzetközi szervezet részvételével egy nemzetközi felmérés vette kezdetét, amely a vírus és a járványhelyzet testi-lelki jól-létre gyakorolt hatásait kutatja. Az már korábbi tanulmányokból is ismert, hogy az ilyen jellegű, szélesebb néptömegeket érintő, halálozással is járó eseményeknek komoly testi és lelki következményei vannak. A szakemberek kimutatták, hogy például a nagyobb természeti katasztrófák kapcsán egyeseknél romlanak a már meglévő krónikus betegségei és mentális problémái, másoknál az események hatására kerülnek a felszínre ilyen betegségek.

Napjainkban a pandémia hatására egyre nagyobb teret nyer az otthoni munkavégzés vagy közismert nevén a home office. Nagy kérdés, hogy a világjárvány elvonulása után a vállalatok milyen testi-lelki állapotban kapják vissza munkavállalóikat a home office-ból. Jelen helyzetben, amikor sok vállalat a túlélésért küzd, a cég anyagi forrásainak felhasználásában más a prioritás. Ezért például az egészségprogramok a háttérbe szorulhatnak. Pedig nem szabad elfeledkezni a jelentőségükről, hiszen a home office-ból majdan visszatérő dolgozók tekintetében az a jól felfogott elvárás, hogy ne egy-egy katonaként, hanem elit alakulatként, elkötelezetten „harcoljanak” a vállalati célok megvalósítása érdekében.

Czékus Mihály