Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, így az átmeneti időszak lejárta után az Egyesült Királysággal üzleti kapcsolatban álló vállalatoknak jelentős adó- és vámügyi változásokat kell lekezelniük.
Általánosságok – a zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszer
A Brexit hatást gyakorol minden olyan vállalatra, amely árukat értékesít vagy szolgáltatásokat nyújt az Egyesült Királyságban, árukat vagy szolgáltatásokat vásárol az Egyesült Királyságból, vagy egyesült királysági anyagokat és árukat értékesít uniós partnerországok számára, vagy árukat szállít az Egyesült Királyságon keresztül. Tehát, amennyiben egy vállalat az Egyesült Királysággal kereskedik, vagy egyesült királysági árukat exportál uniós preferenciális rendszerek keretében, vagy árukat szállít az Egyesült Királyságon keresztül, az Egyesült Királysággal bonyolított ügyletek esetében ugyanazoknak a vámalakiságoknak kell megfelelnie, mint amelyek bármely egyéb nem uniós ország tekintetében alkalmazandók.
Bármely árunak az Egyesült Királyságba történő bevitele vagy az Egyesült Királyságból való kivitele, illetve áruinak az Egyesült Királyságon keresztül történő szállítása esetén vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani és előfordulhat, hogy a vámáru-nyilatkozaton kívül, biztonsági és védelmi adatokat is szolgáltatni kell. Főszabályként abban az uniós országban kerül elszámolásra a hozzáadott érték adó (héa), ahová az Egyesült Királyságból érkező árukat importálták. A vállalatok ugyan mentesülnek az EU-ban a héa fizetési kötelezettség alól minden, az Egyesült Királyságba exportált termék tekintetében, de be kell tartaniuk a behozatalokra alkalmazandó egyesült királysági héa szabályokat. Az Egyesült Királysággal bonyolított ügyletek esetében más héa szabályok és eljárások lesznek alkalmazandók, mint az EU-n belüli tranzakciók esetében.
Mivel a brit kormány és az Európai Bizottság százszázalékos vámliberalizációban állapodott meg, sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet, ha az áru megfelel az eredetigazolási előírásoknak. Zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről szóló megállapodás eddig még sosem született az EU és külső kereskedelmi partner között!
Előfordulhat, hogy a vámáru-nyilatkozaton kívül biztonsági és védelmi adatokat is szolgáltatni kell
Milyen változások tapasztalhatók a kereskedelem területén?
Év elején tapasztalható volt a kereskedelem erős lelassulása. A teherszállító és tankerhajók forgalma a brit kikötőkben 2021 januárjában nagyjából 20 százalékkal esett vissza. Ugyanez igaz a beérkező közúti teherszállító forgalomra, ahol éves adatokat tekintve, legalább 10 százalékos, míg a megelőző évekhez képest több mint 33 százalékos volt a csökkenés.
A probléma egyrészt abból ered, hogy 2020-ban jókora készletet halmoztak fel a vállalatok, felkészülve a kilépést követő szállítási problémákra. A nagyobb gond azonban az, hogy számos gazdasági szereplő nehezen tud alkalmazkodni az új kereskedelmi korlátokhoz. Közülük a legnagyobb gondot az uniós származás igazolása okozza, ugyanis ez kell ahhoz, hogy továbbra is vámmentesen lehessen kereskedni a termékekkel. Azoknak, akik az EU-n kívülről is importáltak, nem ismeretlen a gyakorlat, ám azok számára, akik eddig csak az EU-ban kereskedtek, nincs tapasztalatuk a témában.
A helyzetet tovább súlyosbítják a logisztikai fennakadások, bár a határokon nem alakultak ki torlódások. Számos szállítmányozó egyszerűen megtagadta a korábbi gyakorlatot, hogy több helyről származó különböző termékeket vigyen be az országba egy fuvarként, mivel ez aránytalanul nagy adminisztrációs teherrel jár. Az ezáltal emelkedő szállítási költségek kiárazzák a mikro- és kisvállalatokat. Azokat, ahol előzetesen úgy gondolták, hogy számukra a Brexit nem jár releváns változásokkal. (A mikrocégeknél 60, a kisvállalatoknál 43 százalék volt az így vélekedők aránya).
A problémák nem csak a kisvállalatoknál jelentkeztek. A nagyobb feldolgozóipari cégek körében indított felmérésből az derült ki, hogy csaknem 50 százalékuk nem, vagy nem megfelelően készült fel a változásokra. Ennek hatására a brit feldolgozóipar januárban 3-4 százalék körüli visszaesést regisztrálhatott, és a vállalatok szerint a rövid távú kilátások ennél is rosszabbak. Számukra az ellátási láncok megszakadása a legnagyobb probléma.
Mindezekből az is látható, hogy a Brexit elsősorban az Egyesült Királyságba irányuló áruforgalmat zavarta meg. A kimenő forgalom fennakadásairól nem hallani.
Sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet
Mire kell figyelni a fuvarozói oldalon?
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió tagállamainak fuvarozói korlátlanul gyakorolhatják az egymás területén történő árufelvétel és árulerakás jogát, továbbá a liberalizált tranzit piacnak köszönhetően, korlátozás nélkül végezhetnek tranzitműveleteket is. Az Uniós fuvarozók maximum két kabotázs fuvart bonyolíthatnak le az Egyesült Királyság területén, amelynek feltétele, hogy a két műveletet az Unióból érkező fuvarfeladat teljesítését követő hét napon belül végezzék. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti fuvarozáshoz nem szükséges CEMT-engedély, viszont az Egyesült Királyság és valamely harmadik ország közötti fuvarozáshoz kötelező a CEMT vagy bilaterális engedély.
Nehézséget jelent, hogy a gépjárművezetőket fel kell készíteni olyan adminisztratív ügyekben való eljárási protokollra is, amelyet eddig még nem tapasztaltak. További időt és türelmet igényel, hogy ez rutinná is váljon számukra, hiszen Európán belül már régóta nem kellett vámokkal és vámeljárással foglalkozni fuvarszervezés során. Sok gyártó, termelő vagy akár speditőr vállalatnál is olyan kollégák foglalkoznak árképzéssel, akiknek a munkájuk során idáig nem kellett a határokkal és a vámolási folyamatokkal törődni, így nincs meg a kellő rálátásuk arra, hogy a vámon töltött időt és az ott felmerülő extra költségeket is bele kell építeni a szolgáltatási díjba.
A Times tudósítása szerint, január óta drasztikusan megemelkedett azoknak a tehergépjárműveknek a száma, amelyek áruval érkeztek a szigetországba Európából, de visszafelé már rakomány nélkül keltek át a Csatornán. Fuvarozói tapasztalatok azt mutatják, hogy az Angliába tartó fuvarok száma nemcsak a bonyolult vagy költséges vámeljárások, hanem a vámeljárás miatti várakozások miatt is csökkent, mivel számos megbízó továbbra sem kívánja megfizetni a várakozással töltött időt. Bár a rakomány nélküli teherautó nem vár napokat a határon, de az üresen megtett 500-600 km díját is bele kell építeni az árakba.
A fentebb ismertetett változások miatt várható, hogy egyes fuvarozók felhagynak az Angliába történő szállításokkal, amely azonban a piacon maradó, kisebb flottával rendelkező társaságokra akár pozitív, áremelést eredményező hatással is lehet. További gazdasági hatásként várható, hogy az angliai piacot elhagyó fuvarozók átteszik tevékenységüket az európai kontinens területére, erősítve ezáltal az itteni versenyt.
Összességében elmondható, hogy új piaci egyensúly van kialakulóban: a kereskedelemben talán nem várható nagymértékű drágulás a megnövekvő fuvardíjak miatt, amely észrevehetően csökkentené az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árucserét. Ennek oka, hogy a drágábban termelő Anglia továbbra is nagy mennyiségben importál az élelmiszertől a fogyasztási cikkeken át az ipari kész-, és félkész termékekig.
Slabéczi Ivett
