„A rossz és a jó grafikán ugyanannyi festék van – a különbség az, hogy a jó grafikán a festék jó helyre kerül”
Ebben az évben a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség által hirdetett HUNGAROPACK STUDENT egyetemek közötti csomagolási versenyen a Soproni Egyetem Simonyi Kara Alkalmazott Művészeti Intézetének diákjai 15 elismerő oklevélben részesültek. Beszélgetésre hívtuk Dr. Lenkei Balázs intézetigazgatót, Polyák János egyetemi docens formatervező tanszékvezetőt és Rosta Péter csomagolás-grafika tanárt, intézeti témavezetőt.
A csomagolástervezés versenyen ezidáig nem jelentek meg a soproni egyetemisták ilyen szép számban, ilyen kimagasló eredményekkel. Mi történt az idei évben?
A csomagolástervezés a 2020-as évtől kiemelt projekt-témaként szerepel az intézetünk oktatási portfóliójában – kezdi a bemutatkozást Dr. Lenkei Balázs intézetigazgató. – Eddig is foglalkoztunk érintőlegesen csomagolástervezéssel, a soproni borvidék boroscímkéi kaptak új arculatot, a sörösdoboz-design tervezése pedig a hallgatók számára mindig kedvelt téma volt. Az idei tanév elejétől indult egy 6+4 szemeszteres oktatási modul, ami a csomagolástervezést az alapoktól a mesterdiplomáig vezeti. Ez a téma kiaknázatlan terület a hazai felsőoktatásban, jelenleg az Óbudai Egyetemen kívül csak mi rendelkezünk csomagolásgrafika és csomagolás-technológia tanmenettel. Kiemelt oktatási-kutatási feladatunknak tekintjük, hogy az alkalmazott grafikai oktatásba be tudjuk illeszteni a csomagolástervezési ismereteket, kooperálva a kar többi intézetének szakmai kompetenciájával, labor- és műhelyhátterével, pl. az anyagtudományok területéhez kapcsolódó vizsgálatokról vagy termékmarketingről.
Az innovatív oktatási modul első 2 szemeszterét lezárva elmondhatjuk, hogy a befektetett munkánknak van eredménye, hallgatóink fejlődése szemmel látható. Akadémiai oldalról ez a minőségi oktatás legkiválóbb mutatója. A további lehetőségek pedig óriásiak, szakmai partnerek bevonásával hozzáadható az a többlet, ami nemcsak gazdasági értelemben teszi vonzóvá ezt a szakterületet, hanem elhivatott tervezői szemléletet alakít ki a fiatalokban, akik már kulturális misszióként is tekintenek erre a területre. Végül is milliók találkoznak nap mint nap a munkájuk eredményével.
Természetesen veled – Sopronban
A selmeci hagyományokon alapuló Soproni Egyetem története az új szakmák, ismeretek és emberek befogadásáról, az oktatási és szakmai kihívásokra adott minőségi válaszokról szól. Karunk a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kara (SKK) az 1962ben alakult Faipari Mérnöki Kar jogutódja. Az unikális okleveles faipari mérnöki képzés után, 1971-ben indult el a faipari üzemmérnök-képzés, amelyet 1986-ban az okleveles papíripari kiegészítő, 1992-től a mérnöktanári és – a Könnyűipari Műszaki Főiskolával együttműködve – az okleveles papíripari mérnökképzés indítása követett. A kar nyitottságát jól jellemzi, hogy 1994-ben az Alkalmazott Művészeti Intézet létrehozásával megindult az építész tervezőművészek és formatervező művészek képzése is, hogy a fafeldolgozás mellett a fa- és faalapú termékek, épületek formai-esztétikai, azaz a design oldaláról is felsőfokú szinten is oktatásra kerüljenek. A 2000-es évektől kezdődően a paletta tovább bővült: a papíripari képzések okleveles könnyűipari kiegészítő és okleveles könnyűipari képzéssé alakultak, 2002-ben elindult az okleveles rendszerinformatikai, később gazdasági informatikusnak nevezett szak is. Így jelenleg a tradicionális és unikális faipari mérnök alap- és mesterképzés mellett három másik képzési területen folyik aktív oktatás: műszaki, informatikai és művészeti területeken. Ezzel karunk nemcsak a faipar, hanem a kreatív ipar meghatározó felsőoktatási képzőhelyévé is vált.
Demeter Emese: TATTOO KID csomagolás
Horák Debóra: Zöldség-gyümölcs csomagolása
Patkó Enikő: Kolbász címke
Az egyetemi oktatás legfontosabb kihívása, hogy magas szintű, naprakész tudással bíró, ugyanakkor gyakorlatias, innovatív, vállalkozó szellemű szakembereket képezzen. A művészeti képzésben merre billen a mérleg?
Az egyetem egy régi hagyományokkal bíró oktatási, jogi, gazdasági stb. identitás. A Soproni Egyetemet 1735-ben alapították, azóta gyakorlatilag töretlenül folytat mérnökképzést. Az erős műszaki háttér biztosítja az alkalmazott művészeti képzések gyakorlatorientáltságát. Legfontosabb értékünk, hogy a művészeti alapok és készségek tudatos és fejleszthető eredményeket hoznak a kutatás-fejlesztések mellett az innovatív és a kreatív tartalmakban is – foglalja össze a képzés hátterét Polyák János tanszékvezető.
– Fontos továbbá kiemelni, hogy a XXI. század nem az egyének, hanem a team-ek teljesítményéről szól. Ezt szolgálja a nálunk megvalósított csoport-projektek keretei között történő tanulásszervezés megvalósítása. Hallgatóink kompetenciafejlesztése nem nélkülözheti a gyakorlati készségek elsajátítását, és azt sem, hogy a korszerű technológiákat testközelből megismerjék, használják, vagy ők maguk tovább gondolják, tovább fejlesszék. Ez ma már egyre inkább jelenti a digitális felületek használatának képességét (pl. CAD-CAM rendszerek), hangsúlyozva, hogy a digitális kultúra ne a hagyományos kultúra rovására bontakozzon ki, hanem arra épüljön rá. A hallgatói projektjeink kiválasztása kapcsán ügyelünk arra, hogy a nálunk meglévő szinergiákat (építőművészet-formatervezés-tervezőgrafika) teljes körűen kiaknázzuk, illetve éljünk azzal a lehetőséggel, hogy a Simonyi Kar országosan egyedülállóan tudja biztosítani az anyag-gyártás-design horizontális együttműködést. A hallgatói projektek élő piaci igényekre épülhetnek, a közjót szolgáló szervezetekkel és szakmai szervezetek együttműködéséből eredő feladataink is vannak. Így a nálunk végzett hallgatók valós piaci feladatok megvalósításába látnak bele, s ismerik meg a tervezőktől elvárt dinamizmust, precizitást.
Designerek, grafikusok, tervezők kerülnek ki majd az iskolapadból. Mennyire érzik jelenleg piacképesnek ezeket a szakmákat?
Általánosságban a grafikusképzésben az évente kibocsájtott létszám magas. Az, hogy a diák piacképes szakemberré válik-e, az nemcsak az egyetemen múlik, meghatározó a tehetség, az elhivatottság is. Maga a grafikai szakma is folyamatosan változik, manapság egy szerteágazó, különböző instrumentumokon, médiákon megjelenő, vizuális designná vált. Elmúltak a régi daliás idők, amikor sokmilliós költségvetésű kampányokat lehetett vezetni, és a grafikus extra profitot tehetett zsebre. Sokkal kisebb pénzből, sokkal összetettebb médiafelülettel és tartalommal kell dolgozni. A hallgató motiváltsága az, ami eldönti, milyen irányban fog helytállni a szakmájában.
Látvány és üzlet, design vagy praktikum? Ezt a kettősséget, látszólagos ellentmondást hogy látja egy alapvetően műszaki tudásra alapuló, mégis művészeti intézet?
Ez nem ellentmondás! – jelzi határozottan Rosta Péter csomagolás-grafika tanár, intézeti témavezető. – Nézzünk egy feladatot, legyen az egy jégrém-család formatervének és grafikájának a tervezése. Ilyenkor elsőként a hallgató konkurenciaelemzést és környezetkutatást végez. Pozicionálnia kell a munkáját abban a piaci környezetben, ahol majd meg kell felelnie, ahol a konkurencia is mindent megtesz a saját sikere érdekében. Mindezt ízlésesen, jó grafikával, tipográfiával és designnal kell megoldania. Nagyon pontos paraméterek mentén dolgozunk, a munkánk minősítése nem az iskolapadban megszokott 5 fokozatú minősítés. A munkaerőpiacon az értékelés vagy jeles vagy elégtelen, azaz nem veszik meg a terveket. Ez nem a hagyományos értelemben vett művészet, ez design! Idézni szeretném egy régi mesterem, Dr. Virágvölgyi Péter szavait: „A rossz és a jó grafikán ugyanannyi festék van – a különbség az, hogy a jó grafikán a festék jó helyre kerül”.
Németh Nóra: Milkshake csomagolása
Stefanics Viktória: Csomagolás koncepció terv
Evanics Ivett: Fűszernövény csomagolása
A csomagolástervezés rendkívül összetett feladat. Van ebben művészettörténet, nyomdatechnológia, csomagolásgéptan, EU minőségbiztosítási rendszerek, jogi ismeretek, brand kommunikáció, anyagismeret, logisztika, tervezéselmélet stb. A különböző kurzusokon a hallgatók megkapják azt az elméleti és gyakorlati fundamentumot, amire a szakmájukat építhetik. A tervezés során a konzulens tanárok különös figyelmet fordítanak arra, hogy minél pontosabb kérdések feltevésével ösztönözzék a hallgatókat arra, hogy azok minél pontosabb válaszokat adjanak, hiszen a valós életben ez a megrendelő és a designer viszonyában ugyanígy működik. Ennek eredményeként a nálunk végzett grafikusok és formatervezők elsajátítják a rendszerben gondolkodás képességét, ami a köztudatban tulajdonképpen a mérnökökhöz kapcsolt készség, de könnyen belátható, hogy minden alkotó folyamatnak elengedhetetlen része.
A forma és esztétika kapcsolata, akár dilemmája mellé napjainkban felsorakozott az ökológiai lábnyom, a fenntarthatóság is, mint szempont.
Véleményem szerint a csomagolástechnológia, -alapanyagok, -vizualitás olyan paradigmaváltás előtt áll, mint amikor a huzalos telefonokról átléptünk az okostelefonok világába. Ez a műanyag, fém, üveg csomagolási kultúra ilyen formában nem fenntartható. A Soproni Egyetemen régóta folynak ökoszemléletű projektek, kutatások, oktatás. Természetesen Veled – Magyarország Zöld Egyeteme, ez a szemléletünk mottója. Tehát amellett, hogy a felsőoktatás képzéseivel szemben elvárt fenntarthatósági kritériumoknak megfelelünk, mi küldetésnek is tekintjük ezt. Társkaraink, az Erdőmérnöki, a Közgazdaságtudományi és a Pedagógiai kar szintén ebben a szellemben munkálkodik, így minden adott ahhoz, hogy multidiszciplináris, karokon átívelő közös projekteket vezessünk a fenntartható környezeti kultúra témakörben. Ehhez a munkához azonban a gazdaságból jövő partnerekre is szükségünk van. Ha Magyarország minőségi termékeket kíván előállítani, akkor annak a terméknek minőségi csomagolásban kell piacra kerülnie. Folyamatosan keressük az iparág szereplőivel a kapcsolatot, hiszen az egyetem nem egy elefántcsonttorony. Az egyetem egy óriási tudásbázis, oktatók-kutatók, technikai felszereltség és kreatív diákok összessége. Talán némi szellemi előnyünk a profi gazdasággal szemben, hogy az oktatási folyamat része lehet egy hiba feltárása és korrigálása, így mi bátrabban és élesebben is kérdezhetünk anyagokra, formákra, a jelenségekre, és lehetünk kritikusak a folyamatokkal.
Kovács Petra Bianka: Gyógytea csomagolása
Battai Hajnalka: Zöldség-gyümölcs csomagolása
Csernyus Kata: Liszt csomagolása
Milyen új kihívást jelent a csomagolástervezés?
A csomagolástervezés a formatervezőknél, designereknél a síkból-térbe lépés, mint formai folyamat az egyik módszertani megközelítés. Ennek számtalan példáját és eszköztárát lehet előhozni és oktatni – vallja Polyák János tanszékvezető.
Schaffhauser Sámuel: 3D asztali printer csomagolása
Balogh Borbála: Pizzás doboz csomagolása
Bata Viktória: Tanyasi tej csomagolása
Mészáros Vivien: Halászlé előkészített halhús 4 személyre
Másik fontos feladat a jól irányzott kérdések megfogalmazása: mit, kinek, mennyit, hol, milyen időtartamra, milyen áron és variációkban stb. Hiszen valamit, valamennyi időre beleteszünk valahová, azt ugyanabban a minőségben vennénk ki. A jó és együttműködő feladatban a megrendelő vagy egyetemi partner pontosan szállítja ezeket a feltárt kérdéseket. Ez nagy segítség! A kihívás pedig az, hogy milyen szintű válasz az ideális. Mert figyelhetünk és fejleszthetjük a technológiát, a funkciót vagy az anyagféleségeket, a termékkaraktert, de ami a szépelgésekkel versenybe fog szállni, az a teljes folyamatszemlélet, az ÖKOLÓGIAI kérdés. Az ökoszemléletben a viszonyokat és a minden oldalon megjelenő következményeket is figyelnünk kell! Ne feledjük, saját magunk hoztuk ebbe a helyzetbe magunkat, a komfortunk és a mértéktelenségünk okán! A designer mit tehet? A lemondást teheti fájdalommentessé úgy, hogy a tárgyai a csomagolással is „szexik” maradnak. Elképesztő érzékenység és rávezetés kell ehhez az elfogadtatáshoz, de vannak jó példák. A tanárok felelőssége erre felhívni a figyelmet, irányt mutatni, hogy hol és milyen mértékben van dolgunk.
A szakok és a társadalomtudományok műszaki képzéseinek metszésében ezért is van kitörési pontunk. Így a teljesítmények mögött nemcsak ember, hanem csapatmunka is van.
Sándor Ildikó
