Balesetkörkép: idősebb férfiak szokatlan környezetben…

A munkahelyi biztonság – személyek és vagyontárgyak védelme – a balesetek egyre növekvő száma miatt mind nagyobb jelentőségű a vállalatok logisztikai irányítóinak szemében. Olyannyira, hogy ma már nem is csak a bekövetkező esetek közvetlen elkerülésére fókuszál a szakma, hanem az általános biztonság- és komfortérzet fokozására: a munkahelyi jóllét élményének megteremtésére. A szakma persze egyelőre főként azokat a nagyvállalatokat jelenti, amik megengedhetik maguknak az efféle pluszköltségeket.

 

Egyre több a baleset

Az utóbbi években Magyarországon is nőtt a munkahelyi balesetek száma. Konkrétan a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján, a külföldön és közúton történt hazai vonatkozású balesetek statisztikája így alakult: 2016-ban 23 027, 2017-ben 23 387, 2018-ban 23 738, 2019-ben 24 055 eset történt. Érthető okokból a Covid-járvány évében, azaz tavaly jelentős csökkenés volt mérhető (20 366), de ez nyilván nem fordulatot jelent, hanem a gazdaság – az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatói szektor – fékeződésével járó átmeneti mérséklődést.

Ennél kedvezőbb szerencsére a halálos kimenetelű esetek száma. Míg az ezredforduló utáni években még bő 150-170 tragikus eset történt, addig ez a szám folyamatosan csökkent, például 2012-ben 66 ilyet regisztráltak. Kevésbé megnyugtató ugyanakkor, hogy azóta ismét van egy ahhoz mérten 20 százalékos emelkedés (2019: 83).

 

Mit (nem) mutatnak a számok?

Kérdés továbbá az is – mutatott rá egy elemzésében, a Portfolión Köllő János (KRTK) –, hogy a nem végzetes balesetekre vonatkozó adatok mennyiben megbízhatóak. A balesetek bejelentése ugyanis érthető, bár nem mindig elfogadható okokból függ a munkavállalók és munkáltatók közötti erőviszonytól, és attól is, hogy a társadalombiztosítás hogyan kompenzálja az áldozatokat. A sok nem halálos sérülést regisztráló országokban az érintettek jelentős kompenzációra számíthatnak a munkahelyi balesetekre vonatkozó speciális biztosítás terhére. Közép-Kelet-Európában viszont szinte mindenütt a társadalombiztosítás látja el az áldozatokat, és kártérítést a munkáltatótól követelhetnek. Ez erőteljesen csökkenti a vállalatok bejelentési hajlandóságát.

 

idősebb férfi baleset
A munkahelyi balesetek egyik vezető ágazata a mezőgazdaság

 

Az is az aránytalanságokat tükrözi, hogy Magyarországon az építőipar felel a halálos balesetek több mint egynegyedéért, míg az összes balesetben való részesedése még a négy százalékot sem éri el. Hasonló aránytalanság figyelhető meg a mezőgazdaságban, a szállításban, és éppen ellentéteset a feldolgozóiparban, ahol az összes bejelentett súlyos baleset közel 40 százaléka, a halálos baleseteknek azonban csak a 15 százaléka történt 2011-2017ben. Hasonlóképpen, míg a tíz főnél kisebb vállalatok részesedése a halálos balesetekből több mint 40 százalékos, az összes bejelentett balesetnek csupán a 9 százalékáért felelnek. Egyszóval, a szakma szerint, ha nem akarjuk becsapni magunkat, akkor csak a baleseti halálozás adatai alapján vizsgál hatjuk a gazdaság szektorai közötti különbségeket.

 

Idősebbek, ideiglenes helyszínen és úton

Magyarországon eszerint a munkahelyi balesetek valószínűsége – 10 millió munkanapra vetítve 2 – a kisvállalkozások, vagyis az 1-9 fős cégek körében történik, a középvállalkozásoknál (10-49 fő) ez a szám 1,6, míg az 50 főnél többet foglalkoztatóknál csupán 0,3 ez a mutató. A balesetek legnagyobb részt (4-4) az építőiparban és a mezőgazdaságban történnek, a szállítmányozásban és a vízellátásban 1,7, az energiaszektorban 1, a kulturális és adminisztratív szektorban 0,5-1 a mutató, míg a feldolgozóipar, a vendéglátás, a kereskedelem, az infokommunikáció, az ingatlan- és a pénzügyi piacon, az egészségügyi és oktatási szférában 0,5 alatti adatokat becsülnek a szakemberek. A halálos balesetek áldozatai 95 százalékban férfiak; 41 százalékuk 50 évesnél idősebb. Fontos logisztikai, munkaszervezési következtetések levonására alkalmas, beszédes tény, hogy az áldozatok 69 százalékát a munkavégzés ideiglenes helyszínén, azaz nem a megszokott munkahelyi környezetben érte a baleset. További 40 százalékukat úton (de csak 11 százalékot közúton). Ez utóbbi adatok arra utalnak a szakértő szerint, hogy az ismeretlen, változékony környezet fontos rizikófaktornak számít.

 

Inkább bevállalják

Érdekes kérdés továbbá, hogy a jelek szerint a piaci verseny egyelőre nem abba az irányba mutat, hogy a munkaadók proaktívan, a baleset-megelőzést kiemelt, központi kérdésként kezelnék. Ez már csak azért is nehezen érthető, mert a statisztikák alapján világosan látszik, hogy milyen ráfordítási és megtérülési arányok jelentkeznek a balesetek megelőzésének anyagi vonzatait illetően. Ennek ellenére a mindennapi logisztikai, munkaszervezési döntések során ezek a kockázatok kisebbek, és távolinak tűnnek. Ezért sok cégvezető is inkább vállalja annak a kockázatát, hogy egy nem biztosan bekövetkező veszélyre nem fordít biztonsági kiadásokat – akkor sem, ha bizonyos lehet benne, hogy a ráfordítással e fenyegetést elháríthatná vagy mérsékelhetné. Ilyenkor – fogalmaznak a szakemberek – valójában arról van szó, hogy mint költségtényezőt voltaképpen beárazzák az emberi egészséget, életet…

 

Építőipar és agrárium

Az ágazatban illetékes szakminisztérium (ITM) szerint egyébként a bevezetőben említett javuló tavalyi statisztikákban bár szerepet játszott, nem perdöntőek a koronavírus hatásai. A minisztérium szerint a veszélyesebb tevékenységeket végző vállalkozások a járványhelyzet miatt nem vagy legfeljebb néhány hétre kényszerültek szüneteltetni működésüket. Az év végére ráadásul még többen is dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, mint 2019 utolsó hónapjaiban. Az így is szomorú statisztika éllovasa még mindig az építőipar, de a balesetek száma ebben az ágazatban is ezer alá csökkent. A feldolgozóiparban a megelőző évhez képest feleannyi, 6 halálos munkabaleset történt. A távmunka térnyerését jelzi, hogy míg egy évvel korábban mindössze egy, tavaly már 11 alkalommal szenvedtek három munkanapon túl gyógyuló sérülést az otthon dolgozók.

 

 

idősebb férfi baleset
A baleseti statisztikák éllovasa még mindig az építőipar

 

Közben a hatósági ellenőrzések is folytak – ezek fő célja a munkahelyeken előforduló szabálytalanságok feltárása, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásának biztosítása. A szakemberek elsősorban olyan munkahelyeken vizsgálódnak, ahol veszélyes anyagokat, munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, rezgéssel vagy például biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytatnak.

 

Előremutató technológiák

Létezik azonban a szakterületnek egy jövőbemutató, sokkal inkább nem a reaktív, hanem proaktív, szélesebb értelemben vett megelőzést célzó törekvése. Az úgynevezett szociális munkavédelem a nemzetközi nagyvállalatoknál, multinacionális cégeknél a magasabb biztonsági kultúra jegyében már wellbeing-ként jelenik meg – mondta nemrég a Pénzcentrumnak Géczi Rudolf EHS szakember, a Magyar Munkavédelmi Akadémia elnöke. E törekvés középpontjában az áll, hogy egy megfelelően fejlett biztonsági kultúra azonban többet jelentsen és nyújtson a munkavállalóknak, mint pusztán a balesetek, megbetegedések megelőzése. A munkavédelem leágazásaként is emlegetett szociális munkavédelem a kilátás-menedék elméleten alapszik, ami azt célozza, hogy a dolgozó ember biztonságban érezze magát, munkahelye mentálisan is egészséges, élhető legyen. Ennek természetesen része a masszív fizikai ártalmaktól (zaj, vegyszerek stb.) való védelem ugyanúgy, mint a kedvezőtlen hangulati, mentális hatásoktól való védelem is. Elég például az olyan közösségimédia-ellenőrökre gondolni, akik munkaidejükben a különféle nyilvános felületek romboló tartalmait kutatják fel és törlik – és pár hónap munka után gyakran kiégve, súlyos lelki traumáktól küszködve kerülnek mentális szakemberhez. Ugyancsak kézközeli példa manapság a vírusok, fertőzések elleni védelem. A szakemberek hozzáteszik: a munkavédelemnek a foglalkozás-egészségüggyel együttműködve nemcsak a viselkedési és egyéb biztonsági szabályokat, eljárásrendeket kell kidolgoznia minden egyes cégnél, hanem azokat be is kell tartatnia.

Erre persze gyakran csak a nagyobb cégeknek, például olyan multinacionális vállalatok hazai érdekeltségeinek van pénze, ahol ugyanakkor nemcsak anyagi, hanem vállalati kultúra kérdése is a személy- és vagyonbiztonság fokozása.

 

idősebb férfi baleset
Az intralogisztikai fejlesztések fő célja a bajmegelőzésen túl a munkahelyi komfort megteremtése

 

Elnyelni brutális erőket

Az intralogisztika személy- és vagyonvédelmi elméleti szempontjai mellett persze a „hardveres” megoldások is új és új vívmányokat szülnek. A Stommpy például szakít a korábbi évtizedek merevvázas, beton vagy fém területvédelmi megoldásaival. Ezek nagy hátránya, hogy nem képesek az ütközési energia tervezett és kontrolált elnyelésére, kiszámíthatatlan mértékben deformálódnak, sérülnek. Sőt, nagyobb erejű ütközésnél a padlóból kiszakadva annak sérülését is okozhatják, továbbá éppen a nem hatékony üktözéselnyelő-képesség miatt az ütköző jármű sérülése is nagy. A rugalmas rendszerek azonban tervezhetővé teszik akár erőteljes ütközések lefolyását is. A Stommpy padlóba horgonyzott, speciális műanyagja éghetetlen és törhetetlen, a megszokott, mindennapi ütéseket sérülésmentesen abszolválja, kivételesen nagy ütközések után pedig modulárisan és kis költséggel cserélhető a sérült elem – mindeközben viszont a hagyományos ütközésvédelmi rögzítési megoldásokhoz képest akár 30-szor nagyobb, 570 kilonewton (kN) szakítószilárdságú erőnek képes ellenállni. Így akár 21 ezer Joule energia elnyelésére is képes, ami olyan, mintha egy 2 tonna árut szállító 3,5 tonnás targonca ütközne vele 10 km/h sebességgel. Ez a rendszer egyébként a személyzetet is védi, s nemcsak mechanikailag, hanem biológiailag is, hiszen a speciális műanyag steril üzemi körülmények közt is alkalmazható, nem toxikus anyag.

 

Menekülőutak, személyforgalom-ellenőrzés

Mindez azért is fontos, mert az EU-ban például évente mintegy 5500 személy veszti életét halálos kimenetelű munkabaleset során, amelynek mintegy harmada az üzemen belüli szállítás és közlekedési folyamatok során következik be. A fejlett ütközésvédelmi megoldások tehát közvetlenül is javítanak a munkahelyi, intralogisztikai balesetvédelmi viszonyokon. Ez különösen vonatkozik a közlekedési utakra, a veszélyzónákra, a rakodóhelyekre, menekülőutakra, rámpákra. A járművek és a gyalogosok által használt közlekedési utakat célszerűen szükséges kiválasztani. Lehetőség szerint a járművek és a gyalogosok közlekedési útvonalait, továbbá a közlekedési utakat a munkahelyektől szét kell választani. Ahol ez nem lehetséges, tiltó jelzéseket kell elhelyezni. A gyalogosok részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a járművek közlekedési útvonalát biztonságos körülmények között keresztezhessék. Az egyirányú közlekedés kialakítása csökkenti az összeütközés veszélyét. Az anyagáramlás helyszínén felmerülő munkavédelmi kockázatok tehát rugalmas ütközésvédelmi rendszer telepítésével maximálisan lecsökkenthetők, és így megvédhetjük dolgozóink épségét a forgalmas üzemi, illetve kültéri részeken belül is.

Ugyancsak a tágan értelmezett személyi biztonság tárgykörébe tartozik az a technológia is, amit egy magyar biztonságtechnikai szakember dolgozott ki. Az iSaac nevű technológia az üzemek, gyártóépületek, irodaházak vagy akár szigorú higiéniai viszonyokat fenntartó mezőgazdasági épületek esetében úgy szűri a személyáramlást, hogy közben folyamatos adatszerzéssel és naplózással követi azt. Így nemcsak az illetéktelen behatolást akadályozza meg, hanem ellenőrzi is az érkezők-távozók státuszát, egészségi állapotát vagy netán alkoholos befolyásoltságát.

 

Stommpy

 

baleset biztonság csomagolás intralogisztika ipar közút logisztika mezőgazdaság munkahely személyvédelem
.
.