A környezet védelme, a hulladékok megfelelő kezelése fontos, mind mai környezetünk, mind a jövő generációi szempontjából. Tekintettel arra, hogy a hulladékok, beleértve az akár évszázadok alatt lebomló műanyagokat is, nem maguktól dobálódnak szét, megkérdeztük hazánk kormányzati intézményeit, a szemléletformálásról, a fenntarthatóságra irányuló környezeti nevelésről. Az alábbiakban a beérkezett információkból tallózunk.
Hazánkban a oktatás, köznevelés különböző szintjei más-más minisztériumhoz tartoznak. Például a 21 éve működő, folyamatosan bővülő Ökoiskola Hálózat koordinálásáért az Emberi Erőforrások Minisztériuma, míg a Zöld Óvoda Hálózatért az Agrárminisztérium felel, és a két minisztérium szorosan együttműködik ezeken a területeken.
Óvodák, iskolák
Az óvodák központi nevelési programja a természet-élmények megtapasztalásához, a környezettudatosság megalapozásához kínál tevékenységeket.
A köznevelés meghatározó dokumentuma, a Nemzeti alaptanterv a fenntarthatóságra való nevelést átfogó feladatként tartalmazza. Beépül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási célokba és fejlesztési feladatokba is. A természettudományos tantárgyak kerettantervei kiemelten foglalkoznak a természeti erőforrások felhasználásával, a környezettudatossággal, az éghajlatváltozás mérséklésével, az élhetőség és a méltányosság szempontjaival. Emellett a 2020/2021-es tanévtől kezdődően a fenntarthatóság választható tantárgy, amelynek kerettanterve az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, és új tankönyv is készült hozzá. A fenntarthatóság kulcstémái megjelennek a természettudományos tantárgyak érettségi követelményei között, és a fenntarthatóság, mint vizsgatárgy, 2024-től választható lesz az érettségi vizsgákon is.
Zöld oktatás
Mindezek mellett a zöld óvodák és az ökoiskolák rendszere példaértékű gyakorlatot jelentenek ezen a területen. A legfiatalabb korosztály környezeti nevelését tűzte ki célul az idén 15 éves Zöld Óvoda Program, amely nemzetközi szinten is elismert magyar sajátosság. A magyarországi Zöld Óvodák Hálózatának már több mint 1 000 intézmény a tagja, így minden negyedik óvodás Zöld Óvodába járhat.
Az AM és EMMI közös gondozásában működik az Ökoiskola program, melynek köszönhetően a diákok több mint negyede már ökoiskolában tanulhat. Míg 2010-ben 554, addig ma már több mint 1 000 ökoiskola működik Magyarországon. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat 2021-ben a Global Education Network Europe (GENE) elismerő oklevelét is megkapta példaértékű nemzeti gyakorlatként.
Programok, versenyek, pályázatok
A környezeti nevelési programok között fontos szerepet tölt be a „BISEL (Biotic Index at Secondary Education Level) – Gumicsizmás Természetvédelem” elnevezésű program és verseny is. Az évente meghirdetett megmérettetésen 7-12. évfolyamos diákok 4 fős csapatai a lakóhelyükhöz közeli élő vízfolyások ökoszisztémáit vizsgálják, emellett a vizes élőhelyekkel kapcsolatos kreatív feladatokat is meg kell oldaniuk. A verseny segítségével a diákok élményszerű feladatokon keresztül tanulják a víz és környezete védelmének fontosságát, és komplex gondolkodásmódot sajátítanak el. Szintén ezzel a céllal a Föld Napjához kapcsolódóan 2020 és 2021 áprilisában is meghirdették Az Év BISEL Fotósa pályázati felhívást 7-12. évfolyamos diákok számára.
Második alkalommal rendezik meg a „Keresd a jelet!” című versenyt, amely a fenntartható fogyasztás fontosságára hívja fel a középiskolás diákok figyelmét. Az ökocímkés termékeket gyártásukból adódóan kiemelkedő környezeti teljesítmény jellemzi a piacon jelen lévő, hasonló rendeltetésű termékekhez képest, így az ökoszisztémákra is kedvezőbb hatást gyakorolnak. Az Agrárminisztérium fontosnak tartja, hogy hazánkban növekedjen a környezetbarát termékek száma.
Tájjal tanulás címmel videó pályázat keretében mutathatják be középiskolás diákok a lakókörnyezetükkel kapcsolatos kötődéseiket, értékeket és a jövőbeni fejlesztési ötleteiket. A versenyt az agrártárca is támogatja.
Környezetvédelmi projektek a gyakorlatban
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint a környezetvédelem terén globális cselekvésre is szükség van, de ezt ki kell egészítenie a helyi, lokális cselekvésnek is. A mindennapok során az állampolgárokon múlik például, hogy szelektálva gyűjtik-e a szemetet. Emiatt a kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy a környezettudatosságra nevelés mielőbb elkezdődjön. Az elkövetkezendő időszakban kiemelt jelentőségű lesz a szemléletformálás, többek között a hatalmas környezeti károkat okozó illegális hulladékképződéssel kapcsolatban.
Ezért indult el a „Tisztítsuk meg az Országot!” projekt és a HulladékRadar alkalmazás, de említhetjük a nemrég lezajlott TeSzedd! akciót is. Ezeknek a programoknak látszik is az eredménye, a szülőket sokszor a gyerekek győzik meg a szelektív hulladékgyűjtésről. Annak érdekében, hogy a gyakorlatban is minél több lehetőség álljon rendelkezésre a hulladékok újrahasználatára, újrahasznosítására, országszerte újrahasználati központok létrehozását tervezik. (jelenleg két budapesti és egy nyíregyházi helyszínről értesültünk -a szerkesztő megjegyzése)
A kormány elkötelezett a klímavédelem mellett, valamint kiemelt célja, a minél gyorsabb átállás a körforgásos gazdaságra, és e célok mentén hirdette meg 2020 februárjában a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet, konkrét intézkedésekkel. Ennek egyik intézkedéscsomagja vonatkozik egyes egyszer használatos műanyag termékek (SUP) forgalomba hozatalának tilalmára, korlátozására. Ez alapján 2021 júliusától tilos Magyarországon az egyszer használatos műanyag szívószálak, tányérok, evőeszközök, léggömbtartó pálcák, továbbá egyes műanyag zacskók forgalomba hozatala. A tiltással nem érintett műanyag zacskók használatának csökkentése érdekében azok környezetvédelmi termékdíja 57 Ft/kg-ról 1 900 Ft/kg-ra nőtt. A tiltás nem vonatkozik a biológiailag lebomló műanyagból készült zacskókra, azok környezetvédelmi termékdíja vastagságtól függetlenül, egységesen 500 Ft/kg.
Hulladékhelyzet itthon
Ennek kapcsán megkérdeztük az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, a biológiailag lebomló és/vagy (iparilag) komposztálható műanyagok külön hulladékáramban való gyűjtéséről, feldolgozásáról. Az alábbi válasz érkezett: „Az NHKV Zrt. kizárólag a közszolgáltatásban gyűjtött hulladékáramokkal kapcsolatban rendelkezik releváns információkkal.”
Ennek alapján elmondható, hogy a biológiailag lebomló és/vagy komposztálható műanyagok legjellemzőbb használati formája az elmúlt években a zöldhulladék gyűjtésében jelenik meg az ország azon területein, ahol zsákban és nem edényben gyűjtik a zöldhulladékot. A lebomló zsákok nagyobb darabjai a komposztálási folyamatot megelőző kezelés (rostálás) során elválasztásra, a kisebb darabok a zöldhulladékkal együtt komposztálásra kerülnek: a kész komposzt felhasználható a növénytermesztésben. A komposztnak a körforgásba való visszajuttatásával csökkenthető a hulladéklerakók terhelése. Az egyéb szennyezőkkel együtt leválasztott nagyobb lebomló zsákdarabok depóniára vagy égetőbe kerülnek.
A közelmúlt szabályozás-változása folytán megjelentek a lebomló csomagolóanyagok a kiskereskedelemben is. A lakosság a szelektív edényzetbe vagy a vegyes hulladék edényzetbe helyezheti el ezt a hulladékfajtát. Amennyiben a szelektív edényzetbe kerül, akkor a válogatást követően a válogatási maradék részeként jó minőségű tüzelőanyagként (ún. RDF-ként) hasznosul, vagy lerakásra kerül. A vegyes edényzetből jellemzően mechanikai-biológiai előkezelőkbe kerül az anyagáram. A műanyag-darabokat a technológia kiválasztja és jellemzően szintén RDF készül belőle”.
Eközben Svédországban…
Jó példákból érdemes lehet tanulni. Megkérdeztük ezért a környezetvédelemben úttörő Svédország budapesti nagykövetségét az ottani helyzetről. Az alábbiakban az Andreas Attorps úrtól kapott információkból szemezgetünk.
Svédország volt a világ első országa, amely elfogadta a környezetvédelmi törvényt és környezetvédelmi ügynökséget hozott létre 1967-ben. 1972-ben pedig otthont adott az első ENSZ-konferenciának a globális környezetről. Azóta Svédországnak sikerült jelentősen növelnie gazdaságát, miközben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, és korlátozta a környezetszennyezést. Nemzeti energiaellátásának több mint fele megújuló energiaforrásokból származik.
Svédország több mint egy évtizede a Columbia és Yale egyetemek által készített, világszerte elismert Environmental Performance Index első tíz helyezettje között van, kivételesen tiszta levegővel és tiszta vízzel, alacsony kibocsátás mellett.
Újrahasznosítási arány Svédországban
Svéd hulladékgazdálkodás
A hulladékkeletkezés megelőzése a hulladékhierarchia első lépése. Ez mind a svéd, mind az európai hulladékjog prioritása.
A hulladékhierarchia prioritása a következő:
- hulladékmegelőzés
- újrafelhasználás
- anyag-újrahasznosítás és biológiai kezelés
- egyéb újrahasznosítás, pl. energetikai hasznosítás
- ártalmatlanítás.
A veszélyes hulladék a tulajdonságaitól függően egy vagy több ilyen módszerrel kezelhető.
Hulladékmegelőzés és újrafelhasználás
A hulladékkeletkezés megelőzése a hulladékhierarchia első lépése. Svédország jó eredményeket tud felmutatni a hulladéklerakók használatának korlátozásában, és ehelyett a hulladékból nyert anyagok, energia és tápanyagok visszanyerésében. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az önkormányzatok az újrahasznosító központjaikban működő segélyszervezetekkel együttműködve újrahasznosító parkokat vagy -központokat hoznak létre. A ruhákat, háztartási cikkeket, bútorokat és egyebeket el lehet helyezni újrafelhasználásra. Számos önkormányzat fontolgatja ezek továbbfejlesztését javítási, bérbeadási, kölcsönzési, valamint csere- és megosztási központokká.
Anyag-újrahasznosítás és biológiai kezelés
Az anyagok újrahasznosítása csökkenti a környezetterhelést azáltal, hogy energiát és természeti erőforrásokat takarít meg. A biológiai kezelés lezárja az ökociklust, és visszajuttatja a tápanyagokat a talajba. A hulladék kezelése anaerob lebontással (oxigénhez való hozzáférés nélküli kezelés) vagy komposztálással (oxigénhez való hozzáféréssel, aerob kezelésként ismert) történik. A gyakran alkalmazott anaerob lebontás során többek között biogázt állítanak elő, amely járműüzemanyag lehet, illetve fűtésre vagy áramtermelésre is használható. A komposzt pedig kertekben, parkokban és tereprendezésben használható.
Svédországban a háztartási hulladék kevesebb mint egy száza léka kerül hulladéklerakóra
Energetikai hasznosítás
Az energiahasznosítás egy higiénikus és környezetkímélő hulladékkezelési módszer azoknál az anyagoknál, amelyeket más módon nem lehet vagy nem szabad kezelni. A hulladék a svéd távfűtési rendszerekben használt tüzelőanyag. Svédország több energiát nyer vissza a hulladékból, mint bármely más európai ország. Annyira jól kezeli a hulladékot, hogy egyre többet importál más európai országokból.
Hulladéklerakó
A hulladéklerakás a más módon nem kezelhető hulladékok kezelési módja. Svédországban a háztartási hulladék kevesebb mint egy százaléka kerül évente hulladéklerakóra. Svédországban tilos szerves vagy éghető hulladékot lerakni.
Eszközök a megelőzésre
Az Avfall Sverige (Svéd Hulladékgazdálkodási és Újrahasznosítási Szövetség) folyamatosan arra törekszik, hogy olyan eszközöket fejleszszen ki, amelyek támogatják az önkormányzatokat és a fogyasztókat a pazarlás megelőzésére irányuló erőfeszítéseikben. Az egyik ilyen eszköz a „Miljönär” címke, amelyet azAvfall Sverige fejlesztett ki, és amelyet az önkormányzatok használnak a fenntartható fogyasztás ösztönzésére. A címke célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a szervezetekre, amelyek lehetővé teszik a lakosság számára a javítást, megosztást vagy újrafelhasználást, ezzel a hulladék csökkentését. A miljönär.se weboldalon található egy térkép, amelyen az ország összes Miljönär-címkével ellátott szervezete látható, és tippeket ad a hulladékmennyiség csökkentésére.
Az északi országok hulladékválogató rendszere
Egységes táblarendszert alakítanak ki az egész skandináv régióban. A jól megkülönböztethető szimbólumok segítségével az északi országok polgárai könnyen válogathatják hulladékaikat.
Minden jel három elemből áll; szín, szimbólum és rövidítés, így egyszerű megérteni. A szimbólumok kapocsként szolgálnak a csomagolások és a hulladéktároló között, így segítve a fogyasztót a helyes válogatáshoz.
Fenntartható fejlődésre nevelés – mindenkit érint
A Svéd Természetvédelmi Társaság (Naturskyddsföreningen – Swedish Society for Nature Conservation, SSNC) 1909-ben alapított nonprofit szervezet. Támogatja a fenntartható fejlődésre való nevelést (Education for Sustainable Development – ESD) és az iskolákat a fenntarthatósági kérdések holisztikus megközelítésében. Oktatási anyagokat készítenek, tanárképző műhelyeket kínálnak interdiszciplináris megközelítéssel, és partnerségi projektekben vesznek részt a fenntartható fejlesztési célú módszerek kidolgozása érdekében.
A gyermekek és fiatalok kritikus szerepet játszanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásában, mind a formális, mind az informális tanulási környezetben.
Svédország környezeti nevelése Greta Thunbergek generációját építi fel
Az, hogy a 17 éves Greta Thunberg lett a klímaváltozás arca, talán meglepte a világot, de Svédországban a fiatalok régóta a környezetvédelem bajnokai.
A környezet – az ökológiától a természetvédelemig – 1969 óta szerves részét képezi a svéd tantervnek. A tanárok és az oktatási szakértők nem tudtak olyan eseményt azonosítani, amely kiváltotta volna annak elfogadását, de a természettel való kapcsolat már régóta kiemelkedő a svéd kultúrában.
A környezetvédelemről szóló órákat nem tömörítik egyetlen kurzusba, hanem több tantárgyat tárgyalnak, a természettudományoktól a háztartástanig, minden évfolyamon az óvodától kezdődően. Tekintettel az oktatás terjedelmére, a környezetvédelem iránti érdeklődés nem meglepő a tanárok számára, de a fiatalok intézkedési szintje igen.
„Az önálló és kritikus gondolkodás, a tanulók saját hangjának előmozdítása, a diákok állásfoglalásra való ösztönzése általában véve fontos szempont az oktatásban Svédországban” – mondta Johan Öhman, a svéd Örebro Egyetem oktatástudományi professzora.
Ez a filozófia befolyásolta az ökológia és a környezetvédelem tanítását is. A tényeken alapuló leckék az 1980-as években kibővültek, és a kérdést morális problémaként tették fel, amely bizonyos szintű aktivitást igényel az életmód és a hozzáállás megváltoztatása érdekében.
Fiatalok a környezetért
A Keep Sweden Tidy környezetvédelemre oktat gyerekeket és fiatalokat Ökoiskola programján keresztül, amelynek célja, hogy a tanulókat képessé tegyék arra, hogy változtassák fenntarthatóvá világunkat azáltal, hogy szórakoztató, cselekvés-orientált tanulásba vonják be őket.
A Fiatal Riporterek a Környezetért programmal platformot biztosítanak a fiataloknak a környezetvédelmi kérdések kutatására, és a megoldások népszerűsítésére oknyomozó riportok, fotózás és videó-újságírás révén. Jelenleg 454 724 fiatal vesz részt ebben, 44 országból.
Ambiciózus célok a fenntarthatóságért
A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott éghajlatváltozás napjaink egyik legfontosabb globális környezeti problémája, mely az ENSZ 2021. október 31. és november 13. között Glasgow-ban megtartott klímaváltozási konferenciájának is elsődleges témája volt. A svéd kormány ambiciózus célokat tűzött ki a fenntarthatóság érdekében, beleértve a fosszilis mentességet 2045-re és a 100 százalékban megújuló energiát.
Hazánkat Áder János köztársasági elnök úr képviselte, aki elmondta: „Magyarország törvényben rögzítette, hogy 2050-ig klímasemleges lesz. Továbbá 2030-ra a városi buszok elektromos meghajtással működnek, és évről évre jelentősen nő a naperőmű-kapacitás”.
Csaba László
