Tény, hogy a szabványok sokkal hasznosabbak, mint amennyire izgalmasok. Vitathatatlan előnyük, hogy sokan sokat és elkötelezetten dolgoznak velük és értük, és tömeges alkalmazásuk adja hatékonyságukat. Többen állítják, hogy kiváló olvasmányokálmatlanság ellen is. Három olyan csomagolást érintő szabványt hoztunk az idei év kínálatából, melyek a jövőben meghatározó szerephez juthatnak, úgy a csomagolás anyagának azonosítása, mint a csomagolóeszközök vizsgálata vagy éppen a szállítási csomagolás jelölése területén. Érdemes lesz odafigyelni rájuk!
A csomagolás anyagát azonosító jelölések
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO az év közepén jelentette meg csomagolás és környezet témakörben az „ISO/TR 18568:2021 Packaging and the environment – Marking for material identification” című dokumentumot. A kiadvány ténylegesen nem egy szabvány, hanem úgynevezett szabvány jellegű dokumentum, egy műszaki jelentés (Technical Report TR). Specialitása, hogy a szabványoktól és például a műszaki specifikációktól eltérően nem szabályokat, iránymutatásokat vagy jellemzőket ad meg egy tevékenységhez vagy annak eredményeihez egy adott kontextusban az optimális rendezettség elérése érdekében, hanem felmérésekből vagy tájékoztató jelentésekből származó adatokat mutat be, vagy a „technika jelenlegi állásának” tartott információkat összegzi. Mivel a gyakorlatban a köznyelv ritkán tesz különbséget a szabvány és a szabványjellegű és egyéb szabványtípusú dokumentumok megnevezései között, és a közérthetőséget is gátolná, ha minden egyes esetben teljes körű elemzést adnánk a dokumentum jellegére vonatkozóan, jelen írásban egységesen szabványként hivatkozunk valamennyi bemutatott dokumentumra, annak szabványosítási nomenklatúrájától függetlenül.
A leggyakrabban használt jelölések példái, országonként vagy régiónként
Tehát a szabvány célja, hogy felsorakoztassa, megnevezze és pontosan leírja a csomagolóanyagok azonosításához használt különféle jeleket és jelöléseket, a különböző csomagolóanyagok hatékony begyűjtése, válogatása, újrahasznosítása és a használat utáni újrafeldolgozása érdekében. A sikeres újrahasznosítás előfeltétele az elhasznált csomagolószerek begyűjtése és az anyagfajtáknak megfelelő szétválogatása. Annak ellenére, hogy több országban, illetve régióban már létrehoztak jelölési rendszereket az egyes anyagok azonosításához, számos országban és régióban még hiányoznak ezek, ami megnehezíti a csomagolóanyagok megfelelő azonosítását úgy az emberek, mint a szervezetek számára. Azok a hulladékkezelők például, akik még nem rendelkeznek magas színvonalú technikai eszközzel a mechanikus válogatáshoz, problémákba ütköznek az elhasznált csomagolóanyagok szétválogatása során, ha azokról hiányoznak az azonosításukat szolgáló jelölések.
Ezenfelül a csomagolóanyagok jelölései nem mindig kapcsolhatók a csomagolás gyűjtési szimbólumaihoz, mert ez utóbbiakat gyakran egy adott csomagolási hulladékkezelő rendszer határozza meg. Így a csomagolás anyagát jelző különféle jelek alkalmazása haszontalan azokban az országokban és régiókban, ahol már működnek a begyűjtési és válogatási rendszerek, és ahol a legújabb technológiákat alkalmazzák a csomagolóanyag-frakciók elkülönítésére. A dokumentum számos olyan anyagazonosító jelölést tartalmaz a hozzájuk tartozó válogatási és újrahasznosítási rendszerekkel együtt, amelyeket egyes országokban és régiókban már sikeresen alkalmaznak. Gyűjteménye ezeknek a jelöléseknek és útmutató a hasznosító rendszerek számára. A nemzetközi ISO szabvány után folytassuk a sort szűkebb régiónkkal, és lássunk egy európai szabványt.
Műanyag kupakok rögzítettségének vizsgálata
Az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló (EU) 2019/904 irányelv bevezeti azt a követelményt, hogy a legfeljebb 3 liter űrtartalmú egyszer használatos műanyag italtárolók, (palackok, flakonok, kannák) műanyag kupakját, tetejét és egyéb záróelemét a tervezett felhasználás idejére rögzíteni kell a tartályhoz. Az elvárás teljesítéséhez az Európai Szabványügyi Bizottság CEN/TC 261 „Csomagolás” technikai bizottsága ez év közepén megjelentette a prEN 17665 számú és igen kifejező elnevezésű szabványtervezetet „Csomagolás – Vizsgálati módszerek és követelmények annak bizonyítására, hogy a legfeljebb három liter űrtartalmú egyszer használatos italtárolók műanyag kupakjai és fedelei a termék rendeltetésszerű használatának szakaszában a tartályokon maradnak” címmel. A dokumentum célja, hogy leírja a kupak vagy fedél rögzítettségét a tartályhoz egy minimális elválasztó erő segítségével, valamint jellemezze a kupak/fedél azon képességeit, melyekkel a termék tervezett felhasználási szakaszában a tartályhoz rögzítve maradnak, valamint megadja a vizsgálati módszereket és teljesítménykritériumokat, amelyek lehetővé teszik a jogszabályi követelmény teljesítését.
A szabvány egyebek mellett meghatározza a rögzítőelemre vonatkozó követelményeket és vizsgálati módszereket, beleértve a szükséges eszközöket, a mintaanyagot és mintaelőkészítést és az elfogadási kritériumokat. Megfelelő a termék, ha a peremfeltételekben meghatározott vizsgálati körülmények között a megadott számú mintadarabon a kupak vagy tető megmarad. A szabványtervezet a véglegesítés érdekében jelenleg nemzetközi átvizsgálás alatt áll, de hamarosan teljes jogú szabvánnyá lép elő.
Ha már jelöltük a termékünk csomagolásának anyagát, megvizsgáltuk a kupakjának rögzítettségét, most szállítsuk tovább az árut, és lássuk, hogyan lehet az ellátási láncában szereplő minden résztvevő számára megadni a számára szükséges információt.
Az áruszállítás összes információja egyetlen villantással – Scan4Transport
Habár világszerte több mint egy millió cég foglalkozik szállítással, szállítmányozással, fuvarozással és számuk csak egyre nő, az iparágnak még sincs egy olyan egységes globális szabványa, ami az automatikus azonosítás és adatgyűjtés technikáival kódolhatná a szállítási folyamat alapinformációs adatait, és biztosíthatná azok megjelenítését a szállított áruk címkéin. A GS1 Scan4Transport munkacsoportja a világ minden tájáról begyűjtött visszajelzések és felmérések alapján arra szerveződött, hogy meghatározza a szállítási folyamat során használt információk adatelemeit, és szabványokat dolgozzon ki a szállítási folyamathoz szükséges minimális adatok kódolására és 2 dimenziós kódban történő feltüntetésére egy GS1 logisztikai címkében. A GS1 Scan4Transport tehát egy közös adatelemrendszer és egyben egy közös címkézési szabvány (a szabványok nómenklatúrája szerint tulajdonképpen ágazati, alkalmazási szabvány), amelyet átvehetnek a szállítási folyamatokban már meglévő informatikai rendszerek és szoftveralkalmazások. Létrejöttét a már létező GS1 adat, adatelem és adattartalomszabványok továbbfejlesztése és a címkézésről és a lineáris vonalkóddal és kétdimenziós szimbólumokkal történő közvetlen termékjelölésről szóló ISO 28219:2017 csomagolási szabvány megléte tette lehetővé. A GS1 Scan4Transport, amennyiben ez lehetséges, elősegíti vagy újra használatba veszi az elismert szabványokat, például az Egyetemes Postaegyesület az UPU előírásait vagy az áru referenciaadatainak eléréséhez a GS1 azonosítókulcsokat, és kihasználja a GS1 EDI és a GS1 digitális kapcsolatra vonatkozó szabvány, a GS1 Digital Link előnyeit. Lehetőség szerint a meglévő IT-rendszerek mesterséges intelligencia alkalmazásait is befogadja.
Fő erénye, hogy engedélyezi az összes karakter használatát a nevekben és címekben, tartalmazza a nem latin karakterek kódolásának módszerét, a szóköz karakter megjelenítését, és amennyiben nem GS1 szabvány szerinti szimbólumokba kódolják az adatokat, úgy az olyan szabványos QR és adatmátrix kódokat részesíti előnyben, amelyeket a mobileszközök „natív állapotban” olvashatnak. Strukturált adatokat és kódlistákat használ, és alkalmazásba veszi a szállításban már használt, meglévő GS1 adattartalom azonosítókat (Application Identifier – AI), tovább bővítve őket a szállítás címzettjének adataira [AI 4300-4308], a visszaszállítás adataira [AI 43104319] és a kezelési utasításokra [AI 4320-4326] vonatkozó új adattartalom azonosítókkal. A vonatkozó adattartalmak kódolását jelöléstechnikai oldalról két módon közelíti meg. A létező megvalósítások területéről már meglévő GS1 szabvány felhasználásával GS1 DataMatrix vagy esetlegesen GS1 QR-kódba történő kódolással, és új megvalósítási lehetőségként GS1 Digitális Link URL-jába kódolva és valamilyen szabványos DataMatrix vagy QR-kódban megjelenítve.
A 2D szimbólumba kódolt adatokat be lehet építeni a szabványos GS1 logisztikai címkeformátumba, és a címkét rögzíteni lehet a szállított egységre, így a szállítási információk az áru bármely szállítási pontján elérhetővé válnak. A GS1 szabványos logisztikai címke estében továbbra is kötelező elem a szállítási egység sorszámkódja, az SSCC szám, amit a GS1-128 lineáris kódban kell feltűntetni. Ha a 2D kód digitális linket tartalmaz, úgy a logisztikai címke tartalma a szokásos adattartalom azonosítókhoz képest kiegészül az URI elérési útvonalával egy olyan webes forráshoz, ahol a szállított áru digitális ikerpárja található. A QR-kódból dekódolható &s4T jelölés az URI végén mindig azt jelzi, hogy az adatokat a „Scan for transport” szabványa alapján kódolták bele, és annak megfelelőn kell dekódolni azokat.
Kecskés Katalin, GS1 Magyarország
