Az alábbiakban az ó- és újvilág néhány fenntarthatósági újításáról, fejlesztéséről olvashat válogatást.
Hamburger fűpapír csomagolásban
A Deutschland Burger a németországi McDonald’s üzleteiben egy prémium hamburger, amely fűpapír csomagolásban kapható, ahelyett, hogy dobozba tennék. A vállalat azt állítja, hogy csupán ezzel a változtatással csaknem 70 százalékot takarít meg a csomagolóanyagban. Továbbá hangsúlyozza azon szándékát, hogy a jövőben jobban összpontosítson a fenntarthatóbb csomagolási megoldásokra. A Deutschland Burger mellett a McWrap-ek is kaphatók fűpapírba csomagolva.
„A csomagolásváltoztatás a műanyag- és csomagolási hulladék csökkentését célzó ütemterv része. 2025-re minden csomagolásnak 100 százalékban megújuló, újrahasznosított vagy tanúsított anyagokból kell készülnie. Piacvezető éttermi láncként aktív szerepet kívánunk vállalni a műanyag- és csomagolási hulladék csökkentése felé vezető út kialakításában. Például a jövőben kevesebb csomagolóanyagot használunk, illetve egyre több hamburger kerül felszolgálásra alternatívan csomagolva, például az innovatív fűpapír csomagolásban” – mondta Holger Beeck, a McDonald’s Germany LLC vezérigazgatója.
Az innovatív eljárásoknak és a fűrostok papírba való beépítésének köszönhetően nagy mennyiségű energia, víz és CO2 takarítható meg a gyártás során. Ezenkívül a pép előállításakor nem használnak vegyszereket. A McDonald’s által használt fűpapír 20 százalékos fűtartalommal és FSC engedéllyel rendelkezik, továbbá nem igényel hosszú szállítási utakat.
Biobevonat a zöldségek, gyümölcsök védelmére
Az Empa és a Lidl Svájc közösen kifejlesztett egy cellulóz védőbevonatot gyümölcsök és zöldségek számára. Az újszerű bevonat préselt gyümölcs- és zöldséghéjból, úgynevezett törkölyből készül. Az innovatív projekt csökkentheti a csomagolást és megelőzheti az élelmiszer-pazarlást.
Az élelmiszerboltok műanyag csomagolása megvédi a gyümölcsöt és zöldséget a romlástól, ugyanakkor jelentős mennyiségű hulladékot is termel. Az Empa fejlesztői, akik több évtizedes kutatási tapasztalattal rendelkeznek a cellulóztermékek terén, a Lidl svájci vállalatával közösen megújuló nyersanyagokon alapuló védőburkolatot fejlesztettek ki a zöldségek és gyümölcsök számára.
Gyümölcsök frissen tartása otthon
Az Empa Cellulose & Wood Materials laboratóriumában a kutatók több mint egy évet töltöttek egy speciális cellulóz védőbevonat kifejlesztésével, amelyet gyümölcsökre és zöldségekre lehet felvinni. Az eredmény: a bevont gyümölcsök és zöldségek lényegesen tovább frissek maradnak. A tesztek során például a banán eltarthatóságát több mint egy héttel meghosszabbították. Ez jelentősen csökkentheti az élelmiszer-pazarlást. „A cél az, hogy az ilyen biobevonatokkal a jövőben sok fosszilis alapú csomagolóanyagot ki tudjanak váltani” – mondja Gustav Nyström, az Empa labor vezetője.
Előállítás maradékból
Az ötlet az, hogy az úgynevezett törkölyt fibrillált cellulózzá dolgozzák fel. A törköly az a szilárd maradék, amely a gyümölcsből, zöldségből a levének kivonása után marad vissza. Korábban ezt a növényi maradékot biogázüzemekben vagy közvetlenül a szántóföldön helyezték el, a jövőben viszont friss gyümölcsök, zöldségek védőbevonatának kialakítására használhatják majd. A bevonatot vagy a gyümölcsre permetezik, vagy mártással viszik fel, ami könnyen lemosható. Mivel ártalmatlan a fogyasztóra, a kutatók szerint károsodás nélkül el is fogyasztható.
VeganBottle®
A VeganBottle® a franciaországi Lyspackaging fenntartható innovációja, ahol mind a palack, mind a címke cukornád alapú, az EN13432 szabvány szerint biológiailag lebomló/iparilag komposztálható bioműanyagból készül.
Jellemzőinek köszönhetően a VeganBottle® az optimalizált palackok legújabb generációja, amely csökkenti a környezetre gyakorolt hatást a gyártási-fogyasztási-megsemmisítési ciklus során. A gyártó adatai szerint a VeganBottle® tanúsítvánnyal rendelkezik, az élelmiszerekkel való közvetlen érintkezéshez és a szükséges migrációs tesztekkel egyaránt.
Műanyag újrahasznosítás vegyi úton
A műanyagok jó néhány fajtáját nehéz visszaforgatni, miközben az újrahasznosíthatóak is csak néhány ciklust tudnak teljesíteni, mielőtt az anyagminőség jelentősen romlana. A műanyagmentes egyszer használatos csomagolás, valamint az újrafelhasználás és újratöltés terjedésével párhuzamosan a vegyi újrahasznosítási innovációk is egyre nagyobb teret hódítanak. Figyelmet kapnak a kormányoktól és olyan nagyvállalatoktól, mint például a Nestlé, az Unilever, a Tesco és a Henkel.
Depolimerizáció
A „depolimerizáció” a műanyag hulladék kémiai újrahasznosításának egyik módja. Ebben a folyamatban a szétválogatott műanyag hulladékot monomerekre bontják, hogy visszakerüljenek a műanyaggyártásba.
Hogyan működik?
A depolimerizációs újrahasznosítási folyamat kezdeti lépése a műanyag hulladék szétválogatása és előkészítése a további feldolgozásra. A depolimerizációs folyamat – amelyet gyakran kemolízisnek vagy szolvolízisnek is neveznek – a kémiát, az oldószereket és a hő különböző kombinációit alkalmazza a polimerek monomerekké történő lebontására. A következő lépésben a potenciális szennyeződéseket izolálják a monomerekből, hogy eltávolítsák őket, majd a monomereket másodlagos nyersanyagként visszavezetik a normál műanyaggyártási folyamatokba. Az így előállított műanyagok hasonló minőségűek, mint a hagyományos fosszilis forrásokból készültek.
Műanyagból üzemanyag, Csehországban
Az LBG Moravia cégnél, Brnoban használt technológia a pirolízis elvén működik. A műanyagokat szénhidrogén termékekké alakítja, amelyek a pirolízisolaj, a pirolízisgáz, valamint a szilárd maradék (szén). A pirolízis a szerves széntartalmú anyagok hő-bontása, az oxigént vagy más oxidálószereket tartalmazó közegek bejutásának megakadályozásával. A bevitt anyagokat 400-500 °C hőmérsékletre hevítik, ami illékony vegyületek felszabadulását eredményezi. Ha a nyersanyagot az abban található szerves anyagok hőstabilitása fölé hevítik, akkor a makromolekuláris mátrix hasad kisebb molekulatömegű folyékony és gáznemű termékekké, valamint szilárd maradékká. Égés nem történik, mint a hulladékégetéskor, vagyis a pirolízis technológiája nem termel káros kibocsátást, és nincs negatív hatása a környezetre.
A folyamathoz folyamatosan katalizátort adagolnak, amely csökkenti a reakció hőmérsékletét, egyben kiegyensúlyozott termikus viszonyokat biztosít, kedvező hatással az egyenletes termékminőségre. A katalizátor az átalakítási reakció hőmérsékletét körülbelül 800 °C-ról, a bevitt anyagtól függően 400 °C és 500 °C közötti hőmérsékletre csökkenti. Az alacsonyabb üzemi hőmérsékleten végzett eljárás másik előnye az alacsonyabb fűtési tüzelőanyag-fogyasztás.
A depolimerizációs folyamatban a nyersanyagok feldolgozásának kimenő termékei a pirolízisolaj, a pirolízisgáz és a szilárd maradék (szén). A folyékony termék értékes nyersanyag a petrolkémiai és az energiaipar további felhasználásához, üzemanyag- és hasonló gyártási komponensként. A gáznemű termék felhasználható a nyersanyagok hevítési folyamatában tüzelőanyagként, vagy villamosenergia-termelésre is, kapcsolt energiatermelő egységben.
Gombacsomagolás
A hungarocelltől eltérően a Mushroom Packaging 100 százalékban biológiailag lebomló és megújuló anyagból áll, amely közvetlenül a természetből származik, és a természetben újrahasznosítható. Ezért hozzájárul az értéknövelő újrahasznosításhoz azáltal, hogy új értéket ad az olyan mezőgazdasági hulladéknak, amelynek egyébként kevés más felhasználása van, és alacsony a gazdasági értéke.
„Csomagolás-termesztés”
Ez a hungarocell-szerű csomagolóanyag a gomba gyökereiből és gazdálkodásból származó maradékokból készül. Az USA-beli gyártó Ecovative Design szerint használat után akár az otthoni komposztban is lebontható. A gombák növekedési erejével a csomagolás minimális energiafelhasználással állítható elő. A gyártási folyamat a gombacsírák vagy micéliumok és a mezőgazdaságból származó maradékokkal történő összekeverésével kezdődik, majd formába helyezik a keveréket. Anélkül, hogy fényre, vízre vagy vegyi adalékokra lenne szükség, a micélium a maradékok mellett és körülötte nő a kívánt csomagolási formára. Egy hét elteltével a növekedést a szárítási és hőkezelési eljárás leállítja. Az eredmény egy teljesen természetes kompozit anyag, amely hasonló anyagtulajdonságokkal rendelkezik, mint a szintetikus hab műanyagok, például a hungarocell.
A Mushroom Packaging egy arany minősítésű Cradle to Cradle termék
Az Ecovative Design termékfejlesztése kompatibilis a Cradle to Cradle programmal, mivel az egyik folyamatból származó hulladékok értékes nyersanyaggá válnak egy másik folyamat során. Ezt hívják értéknövelő újrahasznosításnak. A „gomba-csomagolás” előállítása során a mezőgazdasági hulladék nyersanyaggá válik, amely végül a talajban lebomlik, és új mezőgazdasági termékekhez vezethet.
Ahogy a fentiekből látható, az egyre környezettudatosabb fogyasztói igényekre megszületnek a fenntartható megoldások is, melyek remélhetőleg mihamarabb a hétköznapok részeivé válnak a természet és mindannyiunk javára.
Csaba László és Csaba Péter Gábor
