…de tényleg lebomlanak a lebomló zacskók?

Írta: Transpack-2022/III. lapszám cikke - 2022 június 19.

Az ugyan fontos és örömteli, hogy egyre többen hallunk a lebomló műanyagokról, de vajon tudjuk-e, hogy mitől számít lebomlónak egy-egy anyagféleség? És vajon milyen körülmények szükségesek a folyamathoz?

Műanyag hulladék

Előítélet, végállomás

A csomagolóiparban és a környezetvédelemben visszatérő probléma a különféle anyagféleségekkel szembeni téves előítéletesség és általános tájékozatlanság. Mindkettő érthető, sőt, elfogadható, hiszen a szélesebb nyilvánosság a környezetvédelem égető kérdéseivel legfeljebb néhány évtizede foglalkozik. Az egyik ilyen közkeletű félreértés a műanyagokkal szemben a részben hatásvadász sajtójelentések miatt kialakult előítélet. Természetesen a fosszilis nyersanyagok feldolgozása, a belőlük előállított csomagolóanyagok (mint minden más ipari termék) környezetterhelő láncolatban jön létre. Továbbá, ha a végtermék nem a megfelelő „végállomáson” végzi – azaz nem a megfelelő szelektív gyűjtőbe kerül, hanem a természeti környezetbe, folyóba, tengerbe –, akkor fokozza a környezetterhelést, -szennyezést.

Szennyezés helyett nyereség lehet

Erre azonban nem a műanyagok száműzése, nem egy alapanyag-féleség boszorkányüldözés-szerű likvidálása a bölcs válasz, hanem a felhasznált és hulladékká váló csomagolóanyagok megfelelő elhelyezése. Nyilvánvaló és sokszor emlegetett tény, hogy nagyon sok és sokféle műanyag csomagolás egyelőre nem váltható ki más alapanyaggal. Az alkalmazásuk praktikus és gazdaságos. Ha pedig a hulladékká váló műanyag csomagolás a hatékony visszagyűjtés során visszakerül az iparba, azzal sokszoros nyereséget ér el a gazdaság és a társadalom. Az ipar egyrészt olcsóbban jut hozzá műanyaghoz, a reciklálás során pedig tisztább körülmények között, a bányászatnál sokkal kisebb környezetterhelés mellett állít elő a társadalom számára „új” műanyag eszközöket.

Apró részek és óriási tévedések

Egy másik, relatíve újszerű megoldás természetesen a lebomló anyagok alkalmazása. De vajon a felhasználók tudják-e, pontosan mit értünk e fogalom alatt? Napjainkban a környezetvédelem miatt, valamint a körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan sokat lehet hallani a biopolimerekről, de sajnos számos tévhit és félrevezető információ is napvilágot lát velük kapcsolatban. Egyebek mellett az, hogy nem is bomlanak le, legfeljebb mikroműanyagokra esnek szét. „Ez óriási tévedés!” – mondja Dr. Belina Károly professzor, a megalakuló Műanyagipari Tudományos Klaszter elnöke.

„Először is a megújuló forrásból előállított biopolimerek nem kőolajalapúak, és igenis lebonthatók biológiai úton, igaz, bizonyos mikroorganizmusok és megfelelő körülmények hatására. A velük való találkozás során szemmel nem látható részekre esnek szét, és a bomlástermékek nem szennyezik a környezetet vagy a komposztot, mert CO2, víz és biomassza keletkezik. Tehát nem arról van szó, hogy nem bomlanak le, hanem arról, hogy nem önmaguktól bomlanak le! A komposztálható anyagoknak ugyanis több kulcsfontosságú tényezőre van szükségük a komposztálásukhoz: mikrobákra, oxigénre, nedvességre, megfelelő hőmérsékletre és időre. Valóban léteznek olyan biopolimerek is, amelyek lebontásához ipari komposztálás szükséges. De attól, hogy speciális körülményekre van szükség, ezek a polimerek még biológiailag lebomlók – pontosabban – lebonthatók!”

Műanyag

A testbe is bejutnak

A másik probléma, hogy szétesés és szétesés között is óriási különbség van, ezt pedig sokan összekeverik! A korábban forgalmazott műanyag termékek között voltak olyanok, amelyek fény hatására mikroműanyagokká aprózódtak szét. „Sokáig emlegették ezeket lebomló műanyagokként, holott esetükben semmiféle bomlás nem történik, csupán apró darabokra esnek szét, fokozva ezzel a műanyagszennyezést. Ezek a visszamaradó műanyag darabkák ugyanis sosem lesznek biológiai úton lebonthatók. Ellentétben a biopolimerekkel, amelyek szénből, hidrogénből és oxigénből állnak, így vízre, szén-dioxidra és biomasszára bomlanak el. Ha a biopolimerek mikroszkopikus szemcséi be is jutnak az emberi testbe – a mikroműanyagokkal ellentétben –, azért nem fognak gondot okozni, mert a szervezetünk például egy olyan közeg, ami azokat részben vagy egészben elbontja” – mondja a szakember.

Mi komposztálható?

A legbiztosabb, ha a terméken a TÜV AUSTRIA független tanúsító szervezet komposztálható logóját keressük. Ezen az OK compost HOME vagy az OK compost INDUSTRIAL felirat szerepel, valamint egy S betűvel kezdődő 4 jegyű számkód. Ezzel a kóddal az interneten a termék gyártóját is beazonosíthatjuk. Az OK compost HOME a kerti komposztban való lebomlást garantálja, kalkulálva azzal, hogy ennek hőmérséklete alacsonyabb és kevésbé állandó, mint az ipari komposztáló környezeté. Ezért is lassabb a kerti komposztálás, mint az ipari, de attól még működik! Még egy fontos információ. Ha nem az otthoni komposztálás mellett döntünk, akkor ezeket a lebomló zacskókat a kommunális hulladékok közé kell dobni!

Műanyag hulladék

Nagy lépés, sürgős beavatkozás

A csökkentés felé tett most egy jelentős lépést az Auchan Magyarország azzal, hogy összes áruházából kivonta a gurigáról téphető, egyszer használatos és nem lebomló tasakokat. Ezzel a számítások szerint a vállalat évi 172 tonna műanyagot válthat ki. Mint ismeretes, a műanyag zacskók (jogszabályi meghatározással: könnyű műanyag hordtasakok) visszaszorításáért az Európai Parlament és Tanács még 2015-ben módosította a csomagolási és csomagolási hulladékról szóló irányelvét. Ebben azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi tagországban a könnyű műanyag hordtasakok felhasználását 2019 végéig a 90 db/fő/év, 2025 végéig pedig 40 db/fő/év szintre kell mérsékelni. Az EU irányelv arról is rendelkezik, hogy a boltokban ne bocsássák ezeket díjmenetesen a vásárlók rendelkezésére. A jogalkotó részéről az elsődleges indok az, hogy ez is arra ösztönzi majd a vevőket, hogy csak annyi zacskót vegyenek meg, amennyire feltétlenül szükségük van. A banán például csomagolásmentesen is lemérhető és hazavihető.

„A legutóbbi ismert adatok szerint hazánk a 2019-es limitet teljesítette, de utána nem csökkent, hanem növekedett a műanyag zacskók használata, ami a COVID19 járvány miatti fogyasztói óvintézkedésnek is betudható. Mindenesetre érdemi beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy 2025-re évi 40 darabnál ne használjunk többet” – mondta Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára.

Kohout Zoltán