A-ból B-be a lehető legkevesebb ráfordítással

Írta: Transpack-2022/IV. lapszám cikke - 2022 augusztus 06.

Az intralogisztikai hatékonyság már inkább elvárás, mint versenyelőny

Nem csak a termelés válhat hatékonyabbá a megfelelő intralogisztikai rendszer telepítésével. Komplex megoldásokkal a teljes gyártási rendszer energiahatékonyabb lesz, ideértve a megspórolt mérnöki munkaórákat ugyanúgy, mint azokat az energiákat, amelyeket nem használ fel a termelés. A belső anyagmozgatás hatékonyságának fokozása tehát ugyanúgy építkezik a fenntartható energiagazdálkodásból, mint a mérnöki munka egyszerűsítéséből. Ezekhez pedig elengedhetetlen a megfelelő és átlátható termelés- és energiamenedzsment.

Aktuális problémával szembesül napjainkban az intralogisztika is: ahogy a termelési rendszerek hatékonysága fókuszba került az utóbbi években, ugyanúgy átalakulóban vannak az elvárások a raktározási megoldásokkal kapcsolatban is. Ezért olyan átfogó rendszerekre van szükség, amelyek a raktározási feladatokat nemcsak gyorsabban látják el, de kevesebb energiát is használnak fel, illetve a működtetésük és a beüzemelésük is kevesebb időt vesz igénybe.

Az intralogisztika egy növekvő piac

Ahogy fontosabbá válik a gyors és pontos termékkiszolgálás, illetve nő a megrendelések száma, az intralogisztikai szegmens szinte teljes újragondolására van szükség. Maga a logisztika és a szállítmányozás már az elmúlt években is nagy figyelmet kapott – elsősorban környezeti terhelését vagy éppenséggel az elakadásokat tekintve –, azonban az intralogisztikára csak az elmúlt időszakban fordítanak nagyobb figyelmet. Pedig ez az ágazat felelős a gyáron belüli információ- és anyagáramlásért, ami nélkül az automatizáció megvalósítása is nehézkes lenne.

A gyáron belüli raktározás tehát egyfajta alapkövetelmény. Most pedig kimondottan a hatékonyságára koncentrálunk, mivel a termelési mutatók finomítása múlhat ezen. A gyártási technológia, a műveleti sorrendek és az erőforrások elosztásának optimalizálása mellett erre szintén érdemes odafigyelni.

Az e-kereskedelem dinamikus növekedése egyszerre meg is adja azt a lökést, ami támogathatja az intralogisztikai beruházásokat. A hazai e-kereskedelem az elmúlt két évben is megállíthatatlanul bővült: 2021ben közel 70 millió hazai rendelés jelentette az 1203 milliárd forintos forgalom hajtotta szektort, 30 százalék feletti növekedést hozva. Kulcskérdés tehát, hogy miként lehet kiszolgálni, fenntartani ezt – többek közt – logisztikai, erőforráshatékonyság oldaláról.

Főként azokon a területeken merül fel a hatékonyság fokozásának további igénye, ahol nagy mennyiségű termék rövid idő alatt történő komissiózására van szükség, ahol az automatizálás már a mindennapok része, vagy ahol az emberi munkaerő hatékonysága nem elégséges a feladatok maradéktalan ellátáshoz.

Kulcs az automatizálás

Annak ellenére, hogy az intralogisztikai feladatokkal sokan csak az e-kereskedelem térhódításával kezdtek el foglalkozni, sokkal több területet érintenek a kihívásai. Az autóiparban ugyanúgy szerepet játszik az anyagmozgatás, mint például a gyógyszeriparban, ráadásul a termelőegységeken túl a kiszolgáló-létesítményekben is számolni kell az intralogisztikai kihívásokkal. Ott vannak az automatizált raktárrendszerek az abroncsgyártásban, a gyógyszeriparban, a gyógyszertárakban vagy akár az FMCG-szektorban is. Bérelhető és saját kivitelezésű raktárakat választhatnak a cégek. Egy sor új megoldás jelenik meg, de egy mindben közös: az automatizálás.

Az automatizálás ugyanis a megfelelő minőségű raktárkiszolgálás egyik alapkövetelményévé vált. A részleges vagy teljes mértékű gépi működtetésnek köszönhetően csökken a hibaszázalék, kevesebb tévesen kiválasztott terméket szállítanak le, illetve a monoton és repetitív feladatok helyett a személyi állomány is nagyobb hozzáadott értékű feladatokat láthat el. Ugyanazok a folyamatok figyelhetők meg a raktárak automatizálásában, mint korábban a termelésautomatizálásban.

Az automatizálás másik nagy előnye, hogy megfelelő adatgyűjtéssel kiegészítve a készletinformációk követése is hatékonyabb. Valódi ipar 4.0 megoldások költöznek ezáltal a raktárakba, ami pedig az intralogisztikában komoly előnyt jelent.

A hatékonyság első pillére az adatgyűjtés

A termelési adatgyűjtés ma már gyakorlatilag minden gyárban megvalósul, az intralogisztikában pedig most kezd kibontakozni. A begyűjtött adatok a megfelelő elemzés mentén információkká válnak (mérhető a kiadott áruk mennyisége, ellenőrizhetők a készletek, felügyelhetők a raktári robotok is), amikkel a raktári folyamatok, illetve az egységen belüli anyag- és információáramlás is hatékonyabbá tehető. Utóbbi, vagyis a hatékonyság gyakorlatilag elképzelhetetlen megfelelő adatmenedzsment nélkül, mert ezek nemcsak beszédes mutatók lehetnek, hanem a fejlesztések alapjait is képezik.

A gyűjtött adatok a teljes termelési rendszerrel képesek dolgozni: a vállalati SCADA rendszerbe is csatornázhatók, vagy más, felhőalapú, illetve helyi megoldás is igénybe vehető. A teljesítménymenedzsment lényege pont az, hogy az adatok segítségével a felhasználó az optimális megoldást találja meg és alkalmazza, ami raktáronként teljesen eltérő lehet. Mégis, hiába működik a legtöbb magyarországi vállalatnál már valamilyen adatgyűjtési rendszer, azok gyakran elavultak, vagy nem terjednek ki teljes mértékben a logisztikára. Így sok helyen a hatékonyság felé vezető úton a nulladik lépés az adatgyűjtés bevezetése. Ebben szakemberek segíthetnek a cégeknek, információ ugyanis csak a jól megválasztott és megfelelően gyűjtött adatokból lehet.

Ha az adatgyűjtés megvalósul, megkezdődhet a folyamatok értékelése, és eredményes termelésmenedzsment-rendszer vezethető be a már ismert és a gyárban alkalmazott rendszerekkel együttműködve.

Energiahatékonyság – az intralogisztikai gyakorlatban ugyanúgy, mint a termelésben

Nem csak a villamos energia számít, amikor energiahatékonyságról van szó. Fontos kiemelni azt is, hogy a raktárakban felhasznált áram – amennyiben a vállalat nagy méretű automatizált raktári rendszerrel rendelkezik – az összfogyasztás jelentős százalékáért is felelős lehet. Az üzem vagy adott egység energiafogyasztásának meghatározásakor figyelembe kell venni minden egyéb energiafogyasztó vagy éppen -termelő egységet: például a sűrített levegőt is, amelyet végső soron szintén elektromos árammal működő kompresszorok állítanak elő.

Ez az első ránézésre óriási értéknek tűnő fogyasztási mutató azonban mind kisebb tényleges fogyasztást jelent, ha a raktári rendszer tervezése és kivitelezése során az energiahatékonyságra is nagy hangsúlyt fektetnek. Ehhez a már meglévő rendszerek értékelésén túl az új beruházás pontos terveire is szükség van. Elkészülhet ezek alapján egy előzetes szimuláció, amiben nemcsak az anyagáramlást és a gépek által leírt pályákat elemezhetik a szakemberek, hanem pontos képet kaphatnak a fogyasztásról is.

Gyakoribb eset viszont, amikor egy, már működő raktárlogisztikai rendszert felújítással kell energiahatékonyabbá tenni. Ez az eset jellemző Magyarországon is a közepes méretű vállalatoknál, ahol az új logisztikai kihívásokhoz már képtelen alkalmazkodni a meglévő intralogisztikai rendszer. Ilyenkor az első lépés mindenképpen egy állapotfelmérés, amikor külön ki kell emelni a legfontosabb fogyasztókat, amelyek a motorok. Ezeknek akár a teljes cseréje is indokolt lehet, a frekvenciaváltókkal együtt. A korszerű, modern berendezések a régiek fogyasztásának töredékével képesek a feladatok megfelelő ellátására. Emellett ezek az új megoldások (nemcsak a magasraktár-rendszerek, hanem a komissiózórobotok és más csomagolórendszerek is) egy teljesen automatizált raktárat hoznak létre, amiben egyes pluszköltségek minimumra szoríthatók (például a világítás elektromos fogyasztása).

Amikor hatékonyságról beszélünk, könnyű megfeledkezni arról, hogy mindez nemcsak a villanyórákon mérhető, de az időtényező és az emberi munkavégzés mennyisége legalább ugyanannyira fontos és számottevő. A könnyen és gyorsan telepíthető rendszerek esetén e téren is megtakarítás érhető el, továbbá az üzemeltetés során is megtérül, ha nincs szükség gyakori emberi beavatkozásra.

Több mint hatékony

A hatékonyság egyébként nem csak a számlák miatt válik egyre fontosabbá minden ágazatban és a világ minden pontján. A fenntarthatóság szintén kulcsszó akkor, amikor ipari létesítmények átalakítására, felújítására vagy kivitelezésére terelődik a szó. Magyarországon a pályázati források elosztásában is nagy szerepe van a környezeti hatásoknak – a fenntarthatósági célú beruházások nagyobb támogatásban részesülhetnek.

A megújuló energiaforrások használata csak részben oldja meg a környezetvédelemmel kapcsolatos esetleges kihívásokat. A valódi fenntarthatósághoz az is hozzátartozik, hogy a fogyasztást mérséklik a vállalatok.

Ehhez a komplex, nagy teljesítményű és energiahatékony rendszerek mellett olyan okos megoldások is szükségesek, amelyek a felhasznált energia mérsékléséért felelősek. Amikor egy intralogisztikai rendszer Magyarországon pályázati forrásból valósul meg, nem elég az energiatermeléssel kapcsolatos lehetőségeket mérlegelni. Szükség van arra is, hogy a működő rendszerek minél kevesebb energiát fogyasszanak. Felhasználhatók olyan hajtásrendszerek, amelyek visszatáplálják az energiát a fékezés vagy a lefelé végzett mozgás során. Projektjei során nem egy ilyen vagy hasonló felépítésű fenntartható és energiahatékony raktárkomplexumot valósított meg a Siemens. Ezekben a létesítményekben a teljesen automatizált csarnokban egy watt sem megy kárba. Hasonlóra magyarországi példák is vannak. Ott, ahol a „just in time” ismét elvárás a vevők részéről, rengeteget mozognak a raktári kiszolgálóegységek, emiatt elengedhetetlen az energia leghatékonyabb felhasználása. Az anyagáramlás pedig egy pillanatra sem állhat le ezeken a helyeken, hiszen a termeléskiesés sokszor még az energiapazarlásnál is nagyobb költséget jelent.