A személyszállítás gyorsabb, rendezettebb, pedig a vasúti fuvarozás volumene, gazdasági és környezetvédelmi jelentősége hatalmas.
Még a friss fejlesztések is széttartanak
Az Európai Unióban (EU) hosszú évtizedek óta cél, hogy könnyebb és egyszerűbb legyen az átjárhatóság az egyes országok vasúti rendszerei között. A leglátványosabb kihívásokat olyan műszaki akadályok jelentik, mint az eltérő nyomtáv és/vagy áramnem. Ma már ezek áthidalására számos műszaki megoldás elérhető, de további probléma a műszaki eltéréseknél a jogszabályok, műszaki előírások, a napi gyakorlatok összehangolása. A fejlődést első alkalommal a 2021-es adatok alapján felmérte az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA), és a megállapításaik borúsak. Nemcsak a sok évtizede kialakított rendszerek egységesítésében nagyok az elmaradások, de például még informatikai területen is az egyes országok egymással párhuzamosan, egymással nem hatékonyan együttműködő rendszereket fejlesztenek napjainkban is.
50 kilométer 8 óra is lehet…
A határokat átlépő vonatforgalom döntően az áruszállításról szól. Az utas-km-ben kimutatott személyforgalom alig 6 százaléka, az árutonna-km-ben kimutatott áruszállítási mennyiség 50 százaléka nemzetközi az EU-ban. Az ilyen forgalmak jelentős része pedig több országot is érint, ezért is fontos lenne ennek minél zavartalanabb lebonyolítása. (További probléma, hogy még az egységes adatszerzés és feldolgozás háttere sincs meg.)
Íme, néhány beszédes szám az anomáliák jellemzésére. Az egymástól 10-30 kilométerre lévő vasúti határállomások között átjutni 10-480 percet igényel az áruszállító vonatoknál (személyvonatoknál 10-50 percet). A tehervonatok felének nem sikerült 150 perc alatt átjutni a határokon. Fontos kiemelni, hogy ezek a legfontosabb, legnagyobb forgalmú határállomások Európában, ráadásul a balkáni országok jóval nagyobb kihívást jelentő határszakaszai nem is szerepeltek a felmérésben. Mivel a vizsgált határállomások a schengeni övezeten belül voltak, ez igen nagy hátrány a közúti áruszállítással szemben, hiszen a kamionok – az ideiglenes ellenőrzéseket leszámítva – akadálytalanul tudnak elsuhanni az órákig veszteglő tehervonatok mellett…
Késés, hanyagság, bizonytalanság
Nemcsak sokáig tart átjutni a határokon, hanem kiszámíthatatlan mindez a sok késés miatt. Az áruszállításban a fél óra feletti késéseket regisztrálták pontatlanságnak, összességében a vonatok megközelítően fele nem érte el ezt a szintet kilépéskor, és a határ túloldalán, belépéskor sem csökkent érdemben ez a késés. A vasúti áruszállításban nagy a telematikai alkalmazások (TAF) bevezetésének elmaradása. A vasúti teherkocsik mozgásáról teljes értékűen csupán a vasútvállalatok 14 százaléka szolgáltat adatokat partnereinek a 2021-es felmérés szerint. Hiánytalanul a fuvarleveleket a vasútvállalatok 17 százaléka adja át digitálisan, fele pedig egyáltalán nem – tehát még mindig papíralapú dokumentációra és azok digitalizálására van szükség határátlépéskor. További meglepő és ellentmondásos információk a témában a HungRail folyóiratában olvashatók.
…pedig a vasút jó megoldás
Mindez azért is szomorú, mert mindeközben Európa jelentős erőfeszítéseket tesz az áruszállítás fejlesztéséért, a multimodális fuvarozási rendszerek kiépítéséért, és a környezetvédelemért. A vasúti áruszállítási szektor az egyik legolcsóbb, leginkább megbízható és legkevésbé környezetszennyező megoldás volna.
