A globális valuták közelmúltbeli ingadozásai az árfolyamkockázatot újra előtérbe helyezték a beszállítókkal, a gyártókkal vagy az ügyfelekkel különböző pénznemekben dolgozó vállalatoknál.
Aki úgy gondolja…
Sokan úgy gondolják, hogy a devizával és azok árfolyamával csak a bankároknak kell foglalkozniuk. Ezt érdemes újragondolni. Sok vállalkozás kitett az árfolyamkockázatnak, akár észreveszi, akár nem. A globális valuták közelmúltbeli vad kilengései miatt az árfolyamkockázat ismét napirendre került a más országokban vevőkkel, beszállítókkal rendelkező vagy termelést folytató vállalatoknál.
Nem egyszerű megérteni, hogy az árfolyam-ingadozások hol és hogyan befolyásolják a vállalat pénzforgalmát. A makrogazdasági trendektől, a piaci szegmenseken belüli versenyviselkedésig számos különböző tényező határozza meg, hogy a devizaárfolyamok hogyan befolyásolják az adott üzlet pénzforgalmát.
Azon vállalatok számára, amelyek úgy döntenek, hogy aktívan mérséklik a devizakitettségüket, a rendelkezésre álló eszközök a nagyon egyszerű és alacsony költségektől, a bonyolultabbakig, drágábbakig terjednek.
Mi a devizaárfolyam-kockázat?
A devizakockázat a nemzetközi üzleti tevékenység szerves része. A főbb fizetőeszközök értéke folyamatosan ingadozik egymáshoz képest, ami bevételi bizonytalanságot okoz ma már a legtöbb vállalkozás számára. Sokan arra próbálnak törekedni, hogy ezt a bizonytalanságot valahogyan megszüntessék vagy minimálisra csökkentsék. A devizaárfolyam-kockázat csökkentésére a legegyszerűbb kockázatkezelési stratégia az lenne, ha a vállalat csak a saját pénznemében teljesítene és fogadna el kifizetéseket. Sajnálatos módon az említett stratégia kevésbé használható a hazai vállalkozások számára. Lényegében minden olyan helyzet, amelyben egy vállalkozás devizát használ, devizaárfolyam-kockázatnak tekinthető. Azok a vállalkozások azonban, amelyek egynél több devizával foglalkoznak, jobban ki vannak téve az árfolyamkockázatnak, mint mások.
Ezek a kockázatok a következőkből származhatnak:
- bevétel devizában (beleértve a kamatot, osztalékot stb.),
- devizában kell fizetni a szállítóknak,
- vállalkozási hitelek devizában,
- külföldi leányvállalatok birtoklása.
A vállalkozásokdevizakockázatának területei
Tranzakciós kockázat
Az a jelenség, amely az árfolyam-ingadozások hatásából adódik, amikor egyik pénznemről a másikra történik átváltás. Lényegében a tranzakció és az elszámolás közötti időbeni eltérés a tranzakciós kockázat forrása. Ennek a kockázatnak rövid- vagy középtávú hatása is lehet.
Átváltási kockázat
Annak a kockázata, hogy az országban székhellyel rendelkező, de külföldi joghatóság alatt működő társaság pénzügyi teljesítményét saját pénznemében fejezik ki. Az átváltási kockázat magasabb, ha egy vállalat eszközeinek, kötelezettségeinek nagyobb részét külföldi pénznemben tartja. Ez a fajta kitettség közép- és hosszú távú is lehet.
Gazdasági kockázat
A gazdasági kockázat annak a kockázata, hogy egy vállalkozás piaci értékét befolyásolják a makrogazdasági feltételek miatti árfolyamingadozások. Ezek a makrogazdasági feltételek lehetnek geopolitikai instabilitások és/vagy kormányzati szabályozások, amelyek erősíthetik vagy gyengíthetik a helyi valutát a versenytársakkal szemben.
Joghatósági kockázat
Létezik még egy – ritkán előforduló –kockázati típus, amit joghatósági kockázatnak nevezünk. Ez akkor merül fel, ha váratlanul megváltoznak a törvények abban az országban, ahol az exportőr üzleti tevékenységet folytat. Ez kevésbé gyakori, és elsősorban politikailag-gazdaságilag instabil országokban fordul elő. Az előzőekben felsorolt kockázatok hatékony kezeléséhez elengedhetetlen annak megértése, hogy a devizakockázatok hol és hogyan ellensúlyozzák egymást a vállalat portfóliójában az üzletágak és az idő függvényében.
Milyen hatással van az árfolyamkockázat a vállalatokra?
A vállalatnak tudnia kell, hogy milyen kockázatokkal szembesülhet külföldi cégekkel való kapcsolata során. Ahogy a fentiekben már taglaltuk, a nemzetközi piactéren működő vállalkozások tranzakciós, átváltási és gazdasági vagy működési kockázatnak vannak kitéve. A nemzetközi piacokon tevékenykedő vállalatok összetett módon profitálhatnak, és viselhetik költségeiket a külföldi üzleti műveleteikből. Az ellátási lánc és a logisztika, a gyártás, az ügyfélszolgálat, az értékesítés és az adók csak néhány tétel a költségekkel és bevételekkel járó számos terület közül. Az árfolyamok ingadozása közvetlenül befolyásolhatja a kiadások vagy bevételek relatív értékét az üzleti tevékenységek minden területén.
Mindezek ismeretében a cégvezetőknek folyamatosan figyelniük kell az árfolyamokat. Továbbá figyelembe kell venni az árfolyam-ingadozást befolyásoló tényezőket – legyen szó anyagbeszerzésről, termelési szerződésekről vagy új piacokra való terjeszkedésről. A cégvezetésnek mérnie és mérsékelnie kell a fókuszpiacokon folytatott üzletmenet kockázatát. A nem kezelt árfolyamkockázat leggyakoribb következménye, hogy csökkentheti a vállalat árrését, hozzájárulhat a nyereség csökkenéséhez, továbbá növelheti a termelési/működési költséget.
Azt tudni kell, hogy egyetlen vállalat előre jelzett devizakitettsége sem lesz 100%-ban pontos. A devizakitettségek előrejelzésének nehézségei azonban nem tántoríthatják el a cégeket egy devizakockázat-kezelési stratégia kidolgozásától és végrehajtásától.
Hogyan csökkenthető az árfolyamkockázat?
Az árfolyam-meghatározást befolyásoló tényezők összetettek és folyamatosan változnak. Ezért ezeknek a tényezőknek a mélyreható megértésére van szükség a pontos kockázatelemzés és a stratégiai vezetői döntéshozatal megalapozásához a nemzetközi színtéren.
A kockázatkezelési stratégiák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy azonosítsák kockázataikat, és csökkentsék az ezeknek való kitettségüket. A kockázatkezelési stratégiák csökkenthetik a devizapiaci volatilitás okozta kockázatokat, ideértve a bevételek ingadozásának csökkentését és a jövőbeni pénzáramlások vagy eszközök értékének védelmét.
Egy vállalatnak többféle lehetősége is van arra, hogy fedezni tudja az árfolyamkockázatot. Ezt az „eszközparkot” tekintjük át most röviden.
Opciók
A devizaopció olyan szerződés, amely a vevőnek – jelen esetben egy vállalatnak – szerez arra jogot, hogy előre meghatározott árfolyamon vásároljon vagy adjon el devizát. Ezt a tranzakciót az opciós határidőig lehet végrehajtani. A kockázatkezelésre kétféle devizaopció létezik. A „put” opció jogot ad az opció kiírójának, hogy meghatározott számú devizaegységet fix áron értékesítsen. A másik az úgynevezett „call” opció, amely lehetővé teszi a deviza megvásárlását a meghatározott áron. A jelenlegi gazdasági környezetben a hazai cégek számára a „call” opció lehet a releváns megoldás. Vagyis amerikai dollár vagy euró vásárlása a jövőben, most fixált árfolyamon. Az opció lehetőségéért a vállalatnak úgynevezett opciós díjat kell fizetnie.
Határidős ügyletek
A határidős kontraktus egy szabványos jogi megállapodás egy eszköz előre meghatározott áron, a jövőben meghatározott időpontban történő vásárlására vagy eladására. Ezen a meghatározott napon a vevőnek meg kell vásárolnia az eszközt, az eladónak pedig el kell adnia a mögöttes eszközt a megállapodás szerinti áron, függetlenül a szerződés lejárati napján érvényes piaci ártól. A határidős ügyletek mögöttes eszközök lehetnek áruk – például gabonák – vagy egyéb pénzügyi eszközök – például devizák – számára. A határidős szerződéseket –amelyeket határidős ügyleteknek is neveznek, a vállalatok és a befektetők néha fedezeti stratégiaként használják. A fedezeti ügylet számos befektetési stratégiát jelent, ezek célja a vállalatok által tapasztalt kockázat csökkentése.
Egyes vállalatok határidős ügyleteket alkalmaznak, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy a mögöttes eszköz – jellemzően áru – kedvezőtlen ármozgása miatt a vállalatnak a jövőben váratlan kiadásokkal vagy veszteségekkel kell szembenéznie.
A határidős ügylet a használt platform alapján lehet futures (tőzsdei) vagy forward (tőzsdén kívüli). A határidős ügylet teljesítése egy előre meghatározott, jövőbeni időpontban történik, de az ügyletet a felek a jelenben kötik általában a jelenleginél magasabb áron. A futures fontos jellemzője a tőkeáttétel. Ez annyit jelent, hogy a pozíció nyitásánál nem szükséges a kontraktus egész összegével rendelkezni, csupán az érték töredékével. Ezt kezdeti letétnek nevezik.
Nézzük meg egy egyszerű példával, hogyan működik a határidős ügylet fedezeti stratégiaként. Egy vállalatnak fél év múlva 200 000 euró fizetési kötelezettsége lesz. Tegyük fel, hogy az aktuális azonnali árfolyam 400 EUR/HUF.
A cég minden árfolyamkockázatot el kíván kerülni, ezért 200 000 euró vételére határidős devizaügyletet köt. Üzletkötéskor az EUR/HUF határidős árfolyam féléves határidős ügyleteknél 15 forinttal magasabb, mint az azonnali árfolyam. A különbség abból adódik, hogy az egyéves forint kamatláb az üzletkötéskor magasabb, mint az egyéves eurós kamatláb. A határidős ügylet lejáratakor két kimenet lehetséges. Egyik esetben az árfolyam 430 EUR/HUF, ami annyit jelent, hogy a cég a fizetési kötelezettségei teljesítéséhez 15 forinttal drágábban vásárolhat eurót, viszont a határidős ügyletével fedezte a pozícióját, és az ott keletkezett 15 forint eurónkénti nyeresége kompenzálja őt. Így valójában az általa előre kalkulált áron jut a szükséges euróhoz. A második eset az, hogy árfolyam 390 EUR/HUF, ami annyit jelent, hogy a cég a fizetési kötelezettségei teljesítéséhez 25 forinttal olcsóbban tud eurót venni. A határidős ügyletével fedezett pozícióján 25 forint eurónkénti veszteséget realizál, de a határidős ügyletet és az azonnali vásárlás egyenlegét vizsgálva valójában az általa előre kalkulált áron jut a szükséges euróhoz.
Swap szerződések
A swap olyan származtatott ügylet két fél között, amely két pénzügyi eszköz előre egyeztetett cash flowjának cseréjét foglalja magában. A cash flowk meghatározása általában az elvi tőkeösszeg (előre meghatározott névérték) felhasználásával történik. Az 1980-as évek végén bevezetett csereügyletek viszonylag új típusú származékos ügyletek. Viszonylagos újszerűségük ellenére az egyszerűségük és kiterjedt alkalmazási körük az egyik leggyakrabban forgalmazott pénzügyi szerződéssé teszi őket.
A fentiekből látható, hogy a devizaárfolyam kockázatkezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre a vállalatok számára. A megfelelően megválasztott kockázatkezelési stratégia fő előnye, hogy megszünteti az áru vagy pénzügyi eszköz jövőbeni árával kapcsolatos bizonytalanságot. Azáltal, hogy olyan árat rögzít, amelyért garantáltan meg tud vásárolni vagy eladni egy adott eszközt, a vállalatok képesek kiküszöbölni a váratlan kiadások vagy veszteségek kockázatát.
Czékus Mihály
