EGYFORMÁN FONTOSAK?
Napjainkban a gyártók számára nagy kihívást jelent a megfelelő csomagolóanyag kiválasztása, ugyanis figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a termékvédelem, a gépi feldolgozhatóság, a környezetvédelem, a gazdaságosság és a fogyasztói elvárások.
A megfelelő termékvédelem egyben környezetvédelem is
A termékvédelem prioritást élvez, hiszen értelmetlen egy olyan csomagolás, amely nem védi tökéletesen a terméket, és eltarthatóságát nem garantálja. Az ilyen csomagolás feleslegesen terheli a környezetet. Tekinthetjük úgy, hogy a megfelelő termékvédelem környezetvédelem is egyben. Ha a csomagolás környezetvédelmi szempontból megfelelő, akkor azt fenntarthatónak tekinthetjük. A fenntarthatóság legfőbb kritériuma a csomagolások esetében az újrahasznosíthatóság vagy reciklálhatóság. A fenntarthatóság tekintetében azonban kritikusnak kell lenni, ugyanis sok esetben a gyártók fenntarthatónak kommunikálnak olyan csomagolóanyagot, ami valójában nem is az. Sajnos a rosszul tájékoztatott fogyasztók a csomagolást tekintik bűnbaknak az elégtelen újrahasznosítás, a szennyezett tengerek és a globális felmelegedés miatt.
A környezetben található mikroműanyagok miatt különösen kritizálják a műanyagot, így a műanyagcsomagolásokat is. A csomagolásokat tekintve végképp nem helyes a műanyagot ördögien rossznak, a papírt pedig törvényszerűen jónak kikiáltani. A gyártóknak nemcsak nehéz miden szempontot figyelembe véve választani, de ugyanolyan nehéz a döntést a fogyasztó számára érthetően és korrektül közvetíteni. Egy piackutató tanulmány szerint az iparág az elmúlt három évtizedben a felhasznált anyagok jelentős részét már megtakarította könnyebb csomagolással, viszont ezzel párhuzamosan a termékvilág és a fogyasztói magatartás olyannyira megváltozott, hogy a csomagolások mennyisége összességében mégis nőtt. Az Európai Unió Green Deal kezdeményezése a kevesebb csomagolás iránti igény, ami most az újrahasznosíthatóság követelményével párosul, legkésőbb 2035-ig. A „műanyag helyett papír” irányzat indokolatlanul elterjedt, ami bizonyos szempontból logikusnak tűnik, hiszen a papír esetében nagyobb az újrahasznosítási arány. Más szempontból viszont problémás, mert a módosított papíralapú megoldások túl magas idegenanyag-tartalommal már nem kerülhetnek a papíráramba.
Műanyag csomagolási trendek
A fenntarthatósági célokat tekintve a műanyagcsomagolások terén is vannak piaci trendek. Sok gyártó vékonyabb anyagokkal dolgozik, növeli az újrahasznosított anyag arányát a csomagolásban, illetve megpróbál utántöltő- vagy többutas csomagolásokat kialakítani. A problémát és egyben a műanyagról kialakult negatív imázst azonban a nem megfelelő anyagválasztás és a megtévesztő címkék jelentik. Ugyanis ami első pillantásra környezetbarátnak tűnik, az az ártalmatlanítási és újrahasznosítási folyamattól függően hirtelen hulladékproblémává válhat.
Újrahasznosítás – önmagában tudomány
A csomagolási hulladékok körforgásba vitele nagyon fontos, 2030-ra a kitűzött cél 70%. Az újrahasznosított/reciklált szekunder nyersanyag piacának megtalálása már a kisebb probléma. A mechanikus újrahasznosításnál vegyes műanyaghulladékból nem lehet csomagolást gyártani, mert gyenge és nem állandó minőségű az anyag. Társított fóliák nem hasznosíthatók újra – az egyetlen lehetőség itt az elégetés. Az egyfajta anyagból készült csomagolási hulladékból újrahasznosítás után egyfajta műanyag granulátum lesz. A papír újrahasznosításánál is vannak problémák, mivel a modifikált papíralapú anyagok nagyon eltérően viselkednek az újrahasznosítási folyamatokban. A termékvédelemhez szükséges záró- vagy hegesztési tulajdonságok kialakítása érdekében a papírt laminálják vagy bevonják. A vízben oldott papírszálak kiszűrésekor azonban a laminált papírokban a rostok nagy része megakad a hajszálvékony fólián, ami nagy anyagveszteséget okoz, és csökkenti az újrahasznosítási arányt. A bevont papírok viszont sokkal könnyebben elválaszthatók az idegen anyagoktól. Van, amikor a papírtasakon lévő bevonat (egy minimális mennyiségű műanyag hegedő réteg a hővel történő hegesztéshez) nem zavarja a reciklálási folyamatot.
A csomagolások sorsa
Az anyagtulajdonságok, a hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás közötti összetett összefüggések megnehezítik a cégek számára, hogy megalapozott és gazdaságilag ésszerű döntést hozzanak egy adott csomagolóanyag mellett vagy ellen – különösen azért, mert a hulladékok ártalmatlanításában még az EU-ban is jelentős különbségek vannak. A jó csomagolási megoldás megtalálásához a gyártóknak arra is kell figyelniük, hogy melyik piacra kerül a termék, hogyan dobják el a fogyasztók a csomagolást, és mi történik velük utána.
A műanyagok elhagyása az eltarthatóság rovására
A szén-dioxid-kibocsátás zöme elsősorban a termék gyártása és feldolgozása során keletkezik, aminek csak a töredéke a csomagolás gyártásakor keletkező szén-dioxid. Viszont a csomagolás biztosítja, hogy az érzékeny élelmiszerek sértetlenül átvészeljék a szállítást, és hosszabb ideig frissek maradjanak, amíg a fogyasztóhoz érnek. Ha nem adna megfelelő védelmet a csomagolás, a környezeti kár sokkal nagyobb lenne. A többrétegű, de egyfajta anyagból készült csomagolás általában jól teljesít termékvédelem szempontjából, de a műanyagok papírral történő helyettesítése sok esetben szóba sem jöhet a nem elégséges barrier tulajdonságok miatt. Jó példa erre a rágcsálnivalók csomagolása. A flexibilis műanyag csomagolóanyagok elvileg nélkülözhetetlenek az élelmiszeriparban, de sok más területen is, mert jól védik a terméket a szennyeződéstől, fénytől és a nedvességtől. Más csomagolási formákkal összehasonlítva különösen könnyűek, ezért szállítás közben alacsony a CO₂-lábnyomuk. A kiváló mechanikai és barrier tulajdonságaik miatt nem helyettesíthetők sem papírral sem bioműanyaggal. A bonyolult szerkezetű, többféle műanyagból álló társított fóliák sok esetben lehetnek helyettesítők egyszerűbb szerkezetű műanyag fóliával, amely ugyan többrétegű, de egyfajta műanyagból áll, ennélfogva könnyen újrahasznosítható. Ilyen a legtöbb snackcsomagolás – többrétegű, de egynemű PP monofólia környezetbarát nyomdafestékkel és lamináló ragasztóanyaggal gyártva.
Összességében a terméket jól védő, optimális anyagfelhasználású, reciklált anyagot tartalmazó, újrahasznosítható csomagolást kell választani, amiről már ténylegesen elmondhatjuk, hogy fenntartható.
Kiss Rozália
