A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (EPR-rendelet) közel egy éve lépett életbe. Számtalan kérdés merült fel a jogszabállyal kapcsolatosan, melyre a jogalkotó sok esetben jogszabály-módosítással is reagált. Azonban nagyon sok kérdés még mindig nem jelent meg a norma szövegben, és arra, hogy mire gondolt a jogalkotó, csak a kiadott állásfoglalásokból kaphatunk iránymutatást.
Fontos megjegyezni, hogy az állásfoglalások leginkább releváns részleteit mutatjuk be, viszont felhívjuk a figyelmet, hogy a jogértelmezés minden esetben a kötelezett feladata és felelőssége. Jelen szakmai összefoglaló néhány felmerült kérdésre próbál választ adni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján.
Az IBC-tartály, gitterbox (raklap alapú rácsos konténer) EPR-kötelezett termék-e vagy sem?
Csomagolás akkor jön létre a csomagolószerekből, ha azokat áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használják, beleértve minden árut, a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig. Továbbá csomagolások az ugyanilyen célra használt, egyutas árucikkek is. Az IBC-tartály, amely folyékony ömlesztett áruk szállítási csomagolása, valamint a gitterbox is, mint szállítási csomagolások, az EPR-rendszer hatálya alá tartoznak.
A szemeteszsák, sittes zsák után marad-e a fizetendő termékdíj?
Ez az elmúlt időszak egyik legtöbb vitát kiváltó kérdése. A piaci gyakorlat szerint a kötelezett vállalatok ezek után a termékek után megfizették a környezetvédelmi termékdíjat. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. § (3) bekezdése alapján termékdíjköteles termék a csomagolószer. A termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét az 1. melléklet határozza meg. A szemeteszsák, sittes zsák abban az esetben minősül a Ktdt. tárgyi hatálya alá tartozó csomagolószernek, ha a Ktdt. 2. § 11. pontja szerinti csomagolószer definíciónak megfelel, továbbá az 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik. Ebben az esetben termékdíj-kötelezettség keletkezik, a termékdíj meghatározása során a Ktdt. 2. melléklet 1. pontjában foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A Ktdt. tárgyi hatálya nem változott e tekintetben 2023. július 1. napját követően. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a fenti termékek csomagolási funkciót látnak el, úgy EPR-kötelezettség keletkezhet utánuk.
Az értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek közé milyen termékek tartoznak?
Csomagolásnak kell tekinteni az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikkeket, továbbá az értékesítés helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt egyszer használatos (eldobható) árucikkeket – amennyiben azok csomagolási funkciót látnak el (értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószer, a továbbiakban ehmt csomagolószer).
Az EPR-rendelet rendelkezik arról, hogy az ehmt csomagolószerből létrehozott csomagolás tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség a csomagolószer gyártóját terheli. Ez fő szabály szerint megegyezik a termékdíj törvény csomagolószerre vonatkozó alanyi hatályával, miszerint a gyártó vagy a külföldről behozó és első belföldi forgalomba hozó a kötelezett. Az ehmt csomagolószerek közé tartozik fentiek alapján például a papír- vagy műanyag hordtasak, pizzásdoboz, eldobható tányérok és poharak, háztartási fólia, szendvicses zacskó, alufólia, ruhatisztítókban a tiszta ruha csomagolására használt műanyag fólia, ablakos papírzacskó.
A szuvidáló zacskó felhasználása EPR-köteles csomagolásnak minősül?
A szuvidálás lényege röviden, hogy az ételt hosszú időn keresztül, alacsony hőfokon főzik, majd a főzést követően további elkészítési folyamatokon megy keresztül. Tekintettel arra, hogy a szuvidáló zacskó a gyártástechnológia részeként kerül felhasználásra és nem lát el csomagolási funkciót, ezért nem tartozik az EPR-rendelet hatálya alá. Viszont a termékdíj-kötelezettség a vámtarifaszám alapján a szemeteszsák, sittes zsák példájával megegyezően fennállhat.
Mezőgazdasági takarófólia, sátorfólia után fizetendő termékdíj, vagy keletkezi kiterjesztett gyártó felelősségi díj
A Ktdt. 1. mellékletében meghatározott vámtarifaszámok alá tartozó áruk közül azon csomagolóanyagoknak és csomagolási segédanyagoknak minősülő áruk esetében, amelyek nem csomagolás előállítására kerülnek felhasználásra (például a talajtakaró fólia), a Ktdt. 3. § (6) bekezdés e) pont ca) alpontja szerinti jogintézmény alkalmazása, vagy a Ktdt. 14. § (5) bekezdés g) pontja szerinti termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalása nyújt lehetőséget a termékdíj meg nem fizetésére. Ezekben az esetekben fel sem merül a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi díj levonására vonatkozó szabály alkalmazása.
A takarófóliák, sátorfóliák rendeltetésszerű felhasználásuk során nem látnak el csomagolási funkciót, azokból nem jön létre csomagolás, ezért nem tartoznak az EPR-rendelet hatálya alá. Aggályos, hogy ezek olyan termékek, amik csak a vámtarifaszámuk alapján tartoznak a termékdíjköteles termékek közé, viszont nem csomagolási célra tervezték őket. Tehát olyan termékdíjköteles csomagolószerek, amik sosem lesznek csomagolások, viszont a kötelezettség a fentiek alapján terheli ezeket.
Elektromos vezérlésű gázkazán az elektronikai kormányrendelet és az EPR-hatálya alatt van-e vagy sem?
A kérdés azért foglalkoztatja a piaci szereplőket, mert a teljes berendezés tömegéhez képest az elektronikai összetevő minimálisnak mondható. A gázkazán esetében az egész berendezés kizárólag az elektromos és elektronikus résszel együtt képes a funkcióját betölteni, így az EPR-rendelet hatálya alá tartozik, mert az egész készülék minősül elektromos és elektronikus berendezésnek.
Reklámhordozó papírnak minősül-e a használati utasítás, logós boríték, fejléces levélpapír?
Az EPR-rendelet 2024. január 1-jei hatállyal módosult reklámhordozó papír fogalma értelmében a gyártó adatait nem kell a gazdasági reklámtartalomnál figyelembe venni. Ez lehet cégnév, logó és védjegy is, tehát ezek feltüntetése a terméken nem minősül gazdasági reklámnak.
A használati utasítás nem felel meg a fenti fogalom-meghatározásnak, tehát nem tartozik az EPR-rendelet hatálya alá.
A pénztárgépszalag EPR-köteles terméknek minősül-e vagy sem?
Ez a kérdés piaci oldalról nagyon „húsba vágó”, ugyanis a termék árának meghatározó része az EPR-díj, és nem egységes jogértelmezés esetén piactorzító hatások léphetnek fel. Az irodai papír fogalmát az EPR-rendelet a következők szerint határozza meg: „információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásolópapír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra, továbbá az iratok, dokumentumok, folyóiratok vagy hasonló termékek tartására, rendezésére szolgáló, papírból készült iratrendező, dosszié, iratborító, levélrendező és irattartó mappa.” A termékáram alá tartozó termékek a Közös Vámtarifa szerinti vámtarifaszámokkal kerültek meghatározásra az EPR-rendelet melléklete alapján. Amennyiben tehát a pénztárgépszalag a fenti fogalomnak megfelel és a vámtarifaszáma megtalálható az EPR-rendelet 1. mellékletében, akkor a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozik.
Nagyon fontos, hogy felhívjuk a figyelmet, ami minden állásfoglalás záradékaként megjelenik: „A jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, továbbá a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a minisztérium állásfoglalás kibocsátására nem jogosult, ezért minisztériumi tájékoztatásokban foglaltakra a jogalanyok és a hatóságok nem hivatkozhatnak, azok nem használhatóak fel peres vagy közigazgatási eljárás során”.
Bízunk benne, hogy ezzel a szakmai összefoglalóval segítettünk néhány nyitott kérdést megválaszolni a rendelkezésre álló állásfoglalások alapján. Kérdések esetén a Green Tax Service Kft. munkatársai állnak rendelkezésre.
Sztruhár Imre és a Green Tax Service Kft.
