Budapest rejtett kincseinek a felfedezése volt az a motiváció, amely végül a Hungaropack Student tavalyi megmérettetésén díjnyertes, hidegen csepegtetett kávé csomagolási tervét ihlette a Corvin Rajziskola másodéves hallgatójában, akinek nem volt elég a közgazdász diploma.
Jött egy késztetés
Milyen indíttatás, előzmény vezette a csomagolástervezői, grafikai tervezői pályára, szakirányra?
– A kreatív szakmában valószínűleg sokunknak hasonló volt a kiindulópontja: egy kisgyerek, aki szeret rajzolni, ügyesen bánik ceruzával, ollóval, és már egészen fiatalon az alkotás a fontos önkifejezési módja. Ez aztán vagy meghatározza később a szakmai érdeklődését, vagy „csak” mint hobbi és kikapcsolódás marad meg a mindennapokban. Sokáig nálam sem volt egyértelmű, melyik irányba kanyarodom. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának alap- és mesterképzésén szereztem közgazdász diplomát. Akkor még úgy tűnt, beszippant az üzleti világ, azonban azt már diákként tudtam, hogy legszívesebben valamilyen stratégiai, de kreatív munkakörben dolgoznék. Az egyetemi évek után költöztem Budapestre, és egy multis vezetőképző programban kezdtem dolgozni. A munka mellett viszont jött egy késztetés, hogy még szeretnék tanulni valamit kreatív irányon is. Ekkor döntöttem a Corvin Rajziskola kétéves grafikaképzése mellett. Itt különösen az első pár hónap nagyon inspiráló „megérkezés- élményt” adott: azt éreztem, végre olyan dolgokat tanulok, amiért igazán lelkesedem. A grafikai alapok elsajátítása után rögtön bele is ugrottam a csomagolástervezés világába, amiben a mentorom Tóth Judit volt. Nagyon izgalmas volt a digitális térből kilépni, újra kézbe venni az ollót és a vonalzót, anyagokkal, technikákkal ismerkedni.
Hogyan indul a tervezés folyamata egyegy konkrét csomagolástervezési megbízásnál (akár munka, akár oktatási)?
– Az ilyen típusú projekteknél általában a tematika vagy termék már mindig adott, éppen ettől izgalmas a kihívás. Számomra a tervezés első fázisa mindig az inspirációról szól. A márka és célcsoport megismerése után keresem azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek által egy termék és a csomagolása egyedi élményt adhat. Ezek lehetnek helyek, kollektív emlékek vagy szokások. Különösen szeretek a csomagolásokkal történeteket mesélni.
Ahol gazdaságtudomány és tervezés találkozik
Készít-e piacfelmérést, konkurenciaelemzést a boltban, neten?
– Közgazdászként megtanultam: a jó (üzleti) terv és stratégia mindig alapos piac- és versenytárselemzésre épül. Ez a csomagolástervezés során sincs másképp. A Budapest Coffee Stand számára készült csomagolás esetében a kutatási folyamat az online térben indult. Először is kerestem azokat a leginkább külföldi jó gyakorlatokat, amelyek inspirálók vagy tanulságosak lehetnek. Azt is fontos volt meghatározni, hogy a hasonló termékek a piacon milyen fogyasztói szegmenset céloznak, milyen az árazásuk, hiszen az nagyban befolyásolja később az arculati kialakítást és az anyaghasználatot. Mivel fizikai termékekről van szó, szerintem a kutatási fázisban az is fontos, hogy felálljunk a képernyők mögül, és a boltokban minél több terméket kézbe vegyünk. Ennél a projektnél is valahányszor konkurens kávézóban jártam, minden csomagolást szemügyre vettem, ismerkedtem a piacon már használt és bevált anyagokkal, nyomdai technikákkal. És rengeteg fotóval dokumentáltam, hogy szerintem mi működik és mi nem. A végére már a barátaim is bevonódtak ebbe a felfedező kalandba, mindig elküldték, ha érdekes vagy hasonló ötlettel/kivitelezéssel találkoztak mindennapjaik vagy utazásaik során.
Mennyiben ihlet és mennyiben tudatosracionális folyamat például konkrétan a Budapest Coffee Stand csomagolásterve?
– Ez volt életem első ilyen projektje, így az elején különösen nehéz volt kapaszkodókat, kiindulópontot találni. Annyi volt a feladat, hogy kávé vagy tea tematikában tervezzük meg egy fiktív vagy valós termék/márka csomagolását. Emlékszem, egy esti óra után hazafelé sétálva a Corvinból éppen a feladaton gondolkodtam, amikor elhaladtam a Gutenberg téri Coffee Stand mellett. Megálltam egy pillanatra, ránéztem a már sötét, pici kirakatra és eldöntöttem, hogy azokra a polcokra fogom tervezni a csomagolásomat. A folyamat tagadhatatlanul személyes ihletésű volt, de ezáltal vált ez igazán szerelem-projektté. A Budapest Coffee Stand a belvárosban akkoriban még három, azóta már négy kis egységben kínál újhullámos specialty kávét a helyi, minőségi kávét kedvelő fiataloknak és a várost felfedező turistáknak. Magam is visszatérő vásárlójuk, már-már rajongójuk vagyok. Sokszor volt már a Coffee Stand egy reggeli gyors kitérő a munkába sietve, de leginkább azokat az alkalmakat szeretem, amikor a városi felfedező sétákban a társam egy-egy náluk vásárolt cappuccino.
A tervezés során éppen ebből az élményből építkeztem. Így született meg az egyedi termék- és csomagolás-koncepció, a „The taste of Brewdapest”, amely egy cold brew (hidegen csöpögtetett) specialty kávéital.
A brand és maga a csomagolás is arra ad meghívást, hogy felfedezzük Budapest rejtett kincseit. A külső kalapon épületrajzok futnak körbe, amelyet elforgatva három doboz sorolásakor összefüggő mintát kapunk: három emblematikus szecessziós épület elevenedik meg azokról az utcákról, ahol a kávézó egységei találhatók. Az én kedvencem a középen látható Gutenberg-otthon, mellette nyílt egykor az első kávéstand. Már a márka új arculatában is ez az épület volt a fő inspirációm, hiszen az emblémát a palota falán lévő kerámiadíszek ihlették.
A csomagolást nem csak az épületrajzok teszik különlegessé. Ami kívülről egy egyszerű doboznak tűnik, belülről újabb felfedezésre hív: a kalapot felemelve egy oldalra kinyitható konstrukcióval találkozunk, amelyben két szintre rendezve láthatjuk a termék tartalmát. A felső polcon maga a kávéital található egy 250 ml-es, csavaros, barna üvegben. Alatta pedig egy rekeszben további különleges összetevők kaptak helyet: szárított narancs és rozmaring, amelyek üdítő ízélményt adnak a hidegen elkészített kávéitalnak.
A séták emlékeiért
Milyen főbb szempontok érvényesültek a koncepció kialakításakor?
– Tervezéskor és kivitelezéskor fontos szempont volt számomra a költséghatékonyság, fenntarthatóság. A csomagolás két színnyomású, a barna színű üveg fogyasztás után újra felhasználható. A természetes ragasztóval ragasztott doboz dekorációként szolgál, amely fogyasztás után a szemetes helyett az otthonok polcaira kerülhet, budapesti séták élményére emlékeztetve a vásárlókat.
Milyen tervei vannak a jövőre nézve munkahely, külföld-belföld vonatkozásában?
– Jelenleg is Budapesten dolgozom, most éppen nem fizikai, hanem digitális termékek tervezésén, mint UX/UI designer. Bár ez picit más terület, mint a csomagolástervezés, az elvek ugyanazok: felhasználóbarát, intuitív élményeket igyekszem tervezni, ahol persze a vizualitás is fontos szempont. Mindig egy olyan szakmát, munkát szerettem volna, ahol a stratégia, a gondolkodás és a kreativitás találkozik. Úgy érzem, a felhasználói élmények tervezésében megtaláltam ezt az izgalmas kombinációt. Ettől függetlenül a grafikai projekteknek, csomagolástervezésnek sem fordítottam hátat. Szabadidőmben bevállalok néhány ilyen munkát, sokszor úgy is hivatkozom magamra, hogy nappal UX/UI designer, éjjel grafikus vagyok. Úgy gondolom, Budapesten van egy olyan aktív és nyitott designer-közösség, akikkel különböző fórumokon lehet találkozni, kapcsolatokat építeni, közösen tanulni. Jól érzem itt magam, bár a külföldi utazásaim mindig nagyon inspirálóak tudnak lenni. A barátaim már türelmesen és mosolyogva nézik, ahogyan új városokban sétálva mindig megállok lefotózni egy-egy izgalmas tipót, vagy a boltokban csomagolásokat simogatok. Az sem kérdés, hogy ha az adott helyen található design-múzeum, az kötelező célpont az ottlét során. Ezek az élmények mindig feltöltenek, ezekből építkezem az itthoni munkám során.
Kohout Zoltán
