Vegyes teljesítményt produkált 2024-ben a magyar vasúti és intermodális árufuvarozás a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) legfrissebb értékelése szerint. A vasúti ágazat jelentős költségnövekedéssel és profitabilitási gondokkal küzdött, míg az intermodális szegmens 122%-os növekedéssel kiemelkedett, ezáltal hazánk gyűjtő-elosztó (HUB) szerepkörbe került az európai logisztikai térképen. A fejlődés fenntartásához további beruházásokra, korszerűsített szabályozásra és modern vasúti infrastruktúrára van szükség.
A vasúti szektor kihívásai
A Hungrail adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a vasúti árufuvarozók fajlagos költségei több mint 10%-kal nőttek, míg a bevételeik csupán szerény mértékben emelkedtek. Ez a diszharmónia jelentős jövedelmezőségi romlást okozott, amelyet díjemelésekkel sem tudtak ellensúlyozni. A költségnövekedés tényezői közé tartozott az üzemeltetési díjak, a kocsivizsgálati költségek, valamint a hálózat-hozzáférési díjak emelkedése. A nemzetközi fuvarok esetében további gondot okoztak az árfolyam-ingadozások.
A vasúti ágazat pozícióját tovább gyengítette a közúti versenytársak árversenye, mely sok esetben költségcsökkentésre kényszerítette a vasúti társaságokat. A Hungrail vasúti árufuvarozási indexe szerint az ágazat csökkenő teljesítményt mutatott, amelyet tovább súlyosbítottak a 2024-es pályafelújításokból fakadó vágányzárak.
Az intermodális fuvarozás viszont ugrásszerű fejlődést produkált: a magyarországi terminálokba érkező és onnan induló forgalom 122%-kal haladta meg az előző évi adatokat. Ez lehetővé tette, hogy először töltünk be gyűjtő-elosztó HUB szerepet az európai intermodális rendszerben. A konténerforgalom közel 34%-kal, a félpótkocsis vasúti szállítás pedig több mint 21%-kal nőtt. Mindezt a gyárépítésekhez kötődő logisztikai igények és új nemzetközi kapcsolatok generálták.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) pozitív hatást gyakorolt a közúti-félpótkocsis fuvarok vasútra terelésére, és az új vidéki terminálok is lendületet adtak a növekedésnek.
Az intermodális forgalom fellendülése
A 2024-es vasúti pályamunkák – köztük a Budapest–Belgrád vonal, a Gubacsi híd állapota és a Kelenföld–Ferencváros vonal bővítése – komoly fennakadásokat okoztak. A nem kellően koordinált vágányzárak torlódást, elszigetelt terminálokat és kiszámíthatatlan csúcsterheléseket eredményeztek. Az ideiglenes megoldások – mint kerülővágányok és segédberendezések – hiánya tovább rontotta a helyzetet.
Közben a tengerentúlról érkező konténerforgalom is visszapattant: a év eleji 13%-os visszaesés után a második negyedévben a kapacitások helyreálltak. Az õszi időszak forgalma elmaradt a vártól a vágányzárak és természeti károkozások miatt, de az év egészében stabilizálódott a tengeri forgalom.
Az intra-európai konténerforgalom 2024-ben megerősödött, főként az új kapcsolatépítéseknek köszönhetően. A vegyi áruk szállítása visszaesett, míg a félpótkocsis, nem veszélyes árura koncentráló forgalom bővült.
Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke szerint a jövő kulcsa a versenyképesség helyreállítása, a pályamunkák jobb koordinációja és az ideiglenes megoldások alkalmazása. Az intermodális fejlődés folytatásához elengedhetetlen az EKR rendszer fejlesztése, az új terminálok támogatása és a regionális logisztikai kapcsolatok erősítése.
Forrás: MLSZKSZ
Ez is vasút, olvassa el a rekordról szóló cikkünket is: A világrekord alagút úgy épül, akár a LEGO
