„A GÉP DOLGOZIK HELYETTEM, ÉN PEDIG JOBBAN ÁTLÁTOM AZ EGÉSZ RENDSZERT. NEM FÉLEK TŐLE.”
Az AI-val támogatott döntéshozatal sokkal adatvezéreltebb és proaktívabb logisztikai műveleteket tesz lehetővé. A vezetők valós idejű dashboardokon követhetik a KPI-okat (kulcs teljesítménymutatókat), és az AI javaslatokat tesz, hol lehet beavatkozni a jobb eredmény érdekében. Ha például egy adott napon a rendelésállomány hirtelen megugrik, a rendszer felajánlja extra munkatársak behívását, vagy átirányítja a robotok kapacitását a kritikus területekre. Ha pedig egy vihar közeleg adott régióban, az AI előre ütemezi a szállításokat vagy alternatív útvonalakat keres. Mindezt emberi ésszel is meg lehetne oldani, de közel sem ilyen gyorsan és ekkora adatmennyiség átlátásával – itt mutatkozik meg igazán az AI ereje a döntéstámogatásban.
Európai trendek és regionális példák
Európa logisztikai szektora – a raktárlogisztikát is beleértve – az utóbbi években élen jár az AI alkalmazásában. Egy 2019-es németországi felmérésben a válaszadók 70%-a úgy nyilatkozott, hogy tíz éven belül nélkülözhetetlenné válik az AI a logisztikában. Bár akkor még csak a vállalatok kb. 15%-a használta ténylegesen, mára ugrásszerűen nőtt az arány. 2022-re a német logisztikai cégek 22%-a jelezte, hogy már alkalmaz AI-megoldásokat, 2023-ra pedig több iparági forrás szerint ez az arány meghaladta a 40%-ot.
A Bitkom elemzői szerint a logisztikai szektor digitalizációs nyitottsága kimagasló, számos cég úttörőként vezeti be az új technológiákat – ezzel szemben a teljes német gazdaságban jóval alacsonyabb, kb. 13% körüli az AI-t használó vállalatok aránya. A német logisztikai ipar tehát felismerte, hogy az AI-ban rejlő lehetőségek kulcsfontosságúak a hatékonyság, minőség és termelékenység növelésében, valamint abban, hogy a szektor fenntarthatóbbá és rugalmasabbá váljon. Nem véletlen, hogy például egy Deloitte-tanulmány kimutatta: az AI integrálása a logisztikai műveletekbe 2022-ben átlagosan 25%-kal csökkentette az üzemelési költségeket, különösen olyan technológia-élenjáró piacokon, mint Németország.
Hollandia – mint Európa egyik logisztikai elosztó központja – szintén intenzíven alkalmazza az AI-t a raktárakban és az ellátási láncban. A Benelux államokban magas az automatizáltság foka: egy friss iparági jelentés szerint a hangvezérelt komissiózó rendszerek elterjedtsége Hollandiában és Belgiumban a legnagyobb (közel 53% használati arány), jelezve, hogy a régió gyorsan adoptálja az új technológiákat. A raktárak IT-infrastruktúrájának modernizálását a cégek elengedhetetlennek tartják – világszinten az egyik legmagasabb Hollandiában azoknak az aránya, akik már fejlett WMS (Warehouse Management System) rendszereket és automatizálást alkalmaznak. A gyakorlati előnyök megmutatkoznak abban, hogy a holland logisztikai szektor viszonylag kevésbé érzi sürgetőnek a további modernizációt, hiszen sokan már megtették az első nagy lépéseket (mindössze a vállalatok 47%-a érzi úgy, hogy a raktári műveleteik jelentős fejlesztésre szorulnak, szemben például a brit 67%-kal). Természetesen a folyamatos fejlesztés itt is napirenden van: a cégek 40%-a tervezi a legújabb raktártechnológiák bevezetését a közeljövőben.
Skandináviában is hasonló kép rajzolódik ki az AI terjedéséről. A régió országai digitális érettségükről ismertek, ami az AI vállalati alkalmazásában is megmutatkozik. Egy 2023-as felmérés szerint a skandináv vállalatok több mint fele már alkalmaz valamilyen AI-megoldást: Finnországban 61%, Norvégiában 52%, Dániában 48%, Svédországban 45% ez az arány.
Ezek az AI-rendszerek jellemzően operatív folyamatokat támogatnak, például automatizálják a folyamatokat vagy javítják a szolgáltatások minőségét. Skandinávia számos esettanulmánnyal szolgál az AI logisztikai alkalmazására. Például a svéd posta és több norvég logisztikai vállalat kísérleti jelleggel önvezető járműveket és drónokat tesztel a kiszállításban, míg a dán Maersk és a svéd Ericsson is beszámolt arról, hogy AI segítségével optimalizálják globális ellátási láncukat. A skandináv cégek vezetői nagy várakozásokkal tekintenek az AI-ra: kétharmaduk szerint a következő három évben jelentősen növelik az AI használatát, és felük úgy véli, ez a versenyképességük kulcsa lesz.
Nem csak a vállalatvezetők, de a raktári dolgozók is érzik az AI jelentőségét
Egy 2024-es nemzetközi felmérés szerint a raktári alkalmazottak 75%-a izgatottan tekint a generatív AI (pl. chatbotok, automatikus szöveg- és utasításgenerálás) lehetőségeire, és 72%-uk a robotika kapcsán is pozitív, mert úgy vélik, mindez javítani fogja az ő munkájukat is. Ez fontos tényező, hiszen a technológia csak akkor lehet igazán sikeres, ha az emberek együtt tudnak vele működni. A munkaerőmegtartás is javulhat azáltal, hogy a monoton vagy megterhelő feladatokat AI vezérelte automatizálás veszi át. Nem véletlen, hogy a raktári dolgozók körében is csökken a változásokkal szembeni ellenállás, ha látják, hogy az új eszközök tehermentesítik őket. Európában a szakszervezetek és a munkáltatók egyaránt keresik az egyensúlyt az automatizálás és a foglalkoztatás között, de a trend egyértelmű: a képzett munkaerőt átállítják magasabb hozzáadott értékű feladatokra (felügyelet, karbantartás, folyamatfejlesztés), míg a fizikai és repetitív műveleteket egyre inkább a gépek végzik.
Az európai uniós és nemzeti szintű programok is támogatják az AI terjedését a logisztikában. Számos országban adókedvezményekkel és pályázati forrásokkal ösztönzik az Ipar 4.0 megoldások bevezetését, ami felgyorsítja a kkv-k felzárkózását is. Ugyanakkor kihívások is akadnak: a digitalizáció magas költségei és a szakértői hiány gátolhatják a kisebb cégeket abban, hogy lépést tartsanak. Belgiumban például a szakképzett IT-szakemberek hiánya 10%-kal növelte a betanítási költségeket, így az ottani logisztikai kkv-k némelyike halogatja az AI-projektek indítását. A mesterséges intelligencia alkalmazása a raktárlogisztikában tehát nem pusztán elméleti lehetőség, hanem a jelenben is kézzelfogható valóság, amelyet számos európai példa igazol.
(Fotó: Horizont Média Kft., Kristóf Imre)
Az AI által vezérelt automatizálás és döntéstámogatás révén a raktárak működési hatékonysága ugrásszerűen javul: gyorsabban és kevesebb hibával dolgoznak, a költségek csökkennek, miközben a vevői igényeket rugalmasabban kiszolgálhatják. A német, holland, skandináv tapasztalatok alapján elmondható, hogy akik időben bevezetik ezeket a technológiákat, versenyelőnyhöz jutnak a piacon. Természetesen az AI bevezetése odafigyelést és változáskezelést igényel, a megfelelő szakemberek bevonása, a dolgozók képzése és az adatok biztonságos kezelése kulcskérdés marad. Ám a trend egyértelmű: a raktárak egyre inkább intelligens csomópontokká válnak az ellátási láncban, ahol a mesterséges intelligencia és az emberi szakértelem egymást kiegészítve teremt értéket. Az előttünk álló években az AI további térnyerése várható a logisztikában – a folyamatos innováció pedig biztosítja, hogy a raktárlogisztika a 21. század dinamikus, digitális gazdaságának ütőerén tartsa a kezét.
A soroksári IKEA példája: robotok, szekrények, szállítópályák
A soroksári IKEA áruház világszinten is egyedülálló logisztikai fejlesztésen esett át, amely nemcsak az online kiszolgálási kapacitást duplázta meg, de a cél az, hogy Európa legnagyobb fulfillment központjává váljon a hálózaton belül.
„Olyan kombinációban alkalmaztunk automatizált megoldásokat – robotkarokat, dinamikus komissiózó rendszert, vertikális tárolószekrényt és légi szállítópályát –, ahogy korábban még sehol a világon” – mondta el a helyszínen Pethő Gergely, a projekt programmenedzsere.
(Fotó: Horizont Média Kft., Kristóf Imre)
A világ első ilyen összetételű IKEA-pilótája jelenleg tesztüzemben működik, de a cél az, hogy a soroksári tapasztalatok alapján más országok áruházainál is bevezethessék az új rendszert. A napi több ezer tételes automata komissiózás és a személyre szabható átvételi időpont lehetősége nemcsak a vásárlói élményt javítja, hanem fenntarthatóbb, hatékonyabb és ergonomikusabb működést is biztosít – ember és gép együttműködésével.
Sándor Ildikó
