Ausztráliában búzaszalmából fejlesztettek biohab dobozokat a tengeri élelmiszerek szállításához, amelyek fenntartható alternatívát kínálnak a hungarocell (EPS) csomagolások helyett.
Könnyű, vízlepergető és megfelelő a szigetelési tulajdonsága
Az Australian Bioplastics Innovation Hub (BIH) a Perth központú Cass Materials biotechnológiai vállalattal közösen olyan fenntartható csomagolóanyagot mutatott be, amely képes leváltani a hagyományos hungarocell dobozokat a tengeri élelmiszerek szállításában.
A búzaszalmából készült biohab doboz könnyű, vízlepergető és szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, így megfelel az iparági elvárásoknak. A fejlesztők szerint a csomagolás teljes mértékben komposztálható. Néhány hónap alatt lebomlik, és javítja a talaj szervesanyag-tartalmát.
A megoldás a körforgásos gazdaságba is illeszkedik, hiszen Ausztráliában évente mintegy 10 millió tonna búzaszalma keletkezik, amelyet jelenleg többnyire elégetnek. A biohab dobozok lehetőséget kínálnak ezen melléktermék újrahasznosítására.
A biohab prototípus már elérte a 4-es technológiai készültségi szintet, a kutatók pedig a teljesen vízálló bevonat kifejlesztésén dolgoznak. A cél, hogy a csomagolás rövid időn belül ipari méretekben is elérhető legyen, hozzájárulva az EPS teljes kiváltásához.
Nyugat-Ausztráliában 2025-ben lépett életbe a szabályozás, amely betiltja az EPS-ből készült formázott vagy alakra vágott csomagolóanyagok forgalmazását. Ez része a nemzeti EPS-kivezetési ütemtervnek, amelyhez a mostani fejlesztés szorosan kapcsolódik.
Szöveg forrása: Packaging INSIGHTS
Transpack Tudástár
Biohab csomagolás – A biohab csomagolás növényi alapú, komposztálható anyagból készülő környezetbarát alternatívája a kőolajszármazékból előállított hungarocellnek (EPS). Könnyű, vízlepergető és jó szigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, így alkalmas élelmiszerek, különösen tengeri termékek szállítására. Előnye, hogy néhány hónap alatt teljesen lebomlik, és a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítja. A biohab a körforgásos gazdaságba is illeszkedik, hiszen a mezőgazdasági melléktermékek – például a búzaszalma – újrahasznosításával készül. Terjedését a fenntarthatósági szempontok és az EPS-kivezetési szabályozások gyorsítják világszerte.
