FENNTARTHATÓSÁGI FORDULAT A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB ONLINE ÁRUHÁZÁNÁL
Mi történik, ha a világ egyik legnagyobb kereskedője lecseréli a műanyagot papírra? A kérdés nemcsak ökológiai, hanem gazdasági, logisztikai és társadalmi szempontból is súlyos következményekkel jár – különösen akkor, ha a változás olyan mértékű, mint amit az Amazon bejelentett.
Az Amazon 2024-es csomagolási reformja világszerte nagy visszhangot váltott ki: a vállalat jelentős mértékben, 16%-kal csökkentette az egyszer használatos műanyagcsomagolás mennyiségét, összesen 74 137 tonnával kevesebb műanyagot használva a 2023-as szinthez képest. A Reuters augusztusi riportja szerint a változást egyaránt értékelték a környezetvédők és az elemzők. A háttérben azonban üzleti és ügyfélkörnyezetbeli megfontolások állnak, mivel a vállalat magasabbra értékeli az ügyfélélményt és a hosszú távú versenyképességet, mint a puszta környezetvédelmi célokat. Pat Lindner, az Amazon fenntartható csomagolásért felelős alelnöke szerint az egyszerű magyarázat az, hogy a vásárlók könnyebben újrahasznosíthatónak tartják a papírcsomagolást, így papírra váltva egyszerre javítják a vásárlói élményt és csökkentik az újrahasznosítatlan hulladékot.
Mindemellett fontos logisztikai és technológiai lépéseket is tettek: mint például optimalizálták a csomagolási méreteket („right-sizing”), és új gépekkel, papíralapú levelezőzacskók használatával váltották ki a hagyományos műanyag buborékfóliát és légpárnát. Az új megoldások célja, hogy a termékek sértetlenül érkezzenek meg az ügyfelekhez, miközben a csomagolás környezetbarátabb anyagból készül – ez üzletileg és társadalmilag is értékes előrelépés.
A műanyagmentesítés háttere és céljai
Az Amazon 2024-es fenntarthatósági jelentése kimutatta, hogy a vállalat két egymást követő évben is jelentősen csökkentette a műanyag csomagolóanyagainak használatát. A teljes műanyagcsomagolás globális mennyisége 2023–2024 között 88 698 tonnáról 74 137 tonnára esett vissza, ami 16,4%-os csökkenést jelent. Ebben nagy szerepet játszott a műanyag légpárnák (air pillows) teljes kiváltása papírral Észak-Amerikában, valamint papírborítékok széles körű bevezetése automatizált csomagológépeken keresztül. Az intézkedések eredményeként Észak-Amerikában a műanyagot tartalmazó szállítmányok aránya 65%-ról 37%-ra 2024-re. Európában pedig az Amazon 2024-ben gyakorlatilag teljesen kivonta a műanyagot a kiszállítási csomagolásokból – ezt mutatja, hogy a jelentés szerint az ottani kiszállítások nulla százalékában használtak műanyag csomagolóanyagot.
E lépések mögött elsődlegesen üzleti motiváció áll. Az Amazon szerint hosszú távon a fenntarthatóbb csomagolás jobb vásárlói élményt nyújt, így versenyelőnyt jelent. Pat Lindner megemlítette, hogy a vásárlók számára a papír újrahasznosítása egyszerűbb, mint a műanyagé – elég otthon bedobni a papírt a szelektív gyűjtőbe, szemben a műanyag fóliával, amit sok esetben külön gyűjtőpontokra kell vinni. Ezért a papírt nemcsak a hulladékcsökkentés, hanem a vevői elégedettség is motiválja. Egyúttal az Amazon tapasztalatai szerint a papírdobozok jobban védik a termékeket, és könnyebben nyithatók – a „nulla sérülés” cél (undamaged delivery) továbbra is elsődleges vállalati prioritás. Összességében az Amazon a műanyagmentesítést úgy pozícionálja, mint amely egyszerre hoz környezeti és üzleti hasznot. A vállalat reményei szerint „amikor ezek a dolgok egybevágnak, az mindenkinek nyereség.”
Technológiai és logisztikai újítások
Az átállás papírcsomagolásra nagy szabású technológiai és logisztikai fejlesztéseket igényelt. Az Amazon új „right-sizing” rendszereket vezetett be, amelyek automatikusan a termék méretéhez igazítják a dobozt, amivel csökkenthető a felesleges tér és vele a csomag súlya. A légpárnák teljes kiváltásához új csomagológépeket szereltek fel. Ezek korábban műanyag zacskót készítettek, most pedig újrahasznosítható papírzacskókat gyártanak a futószalagon. Ilyen papíralapú megoldás például a Mondi vállalattal közösen kifejlesztett papíralapú légpárnamasni, amelyet az Amazon 2024-ben bevezetett európai műveleteiben. A vállalat önálló gépi fejlesztései mellett számos beszállítóval és márkával is együttműködik: új csomagolási formaterveket dolgozott ki az SC Johnsonnal (a Method testápoló csomagolása így több komponensből egy papíros borítássá olvadt össze, 63%-kal csökkentve az anyagmennyiséget), illetve a Shorr Packaging és a Pregis cégekkel az automatizált papírdobozos üzemek energetikai korszerűsítését segítette elő.
Emellett az Amazon algoritmusokat és mesterséges intelligenciát is használ a csomagolás optimalizálására: a vásárlói visszajelzések és a közösségi média adatainak elemzésével finomítják a csomagolási stratégiákat. Az úgynevezett „Ships in Product Packaging” program folytatódik, amelyben a gyártók saját, kereskedelmi csomagolásukban tudják kiszállítani a termékeket külső Amazon-csomagolás nélkül. A 2024-es évben ez a lehetőség kibővült Európában és Észak-Amerikában, mintegy 2 millió új termékkategóriával és FBA (Fulfillment by Amazon) eladóval. Mindezek az intézkedések egyrészt csökkentik a csomagolóanyagok mennyiségét és szállítási költségeit, másrészt támogatják a zárt hulladékgazdálkodási láncot azzal, hogy több újrahasznosítható és újrahasznosított anyag kerül az ellátási láncba.
Az Amazon új, barna papírzacskók használatára állt át a szállításaiban. A cég új csomagológépeinek köszönhetően az automatizált sort papíralapú csomagolóanyaggal látják el. Az új technológiák mellett a „right-sizing” megoldások (dobozok méretének optimalizálása) is mérséklik a csomagolás okozta pluszköltségeket. Ezek együtt hatékonyabb, kevesebb hulladékkal járó logisztikai rendszert tesznek lehetővé.
Környezeti és gazdasági hatások
A papírcsomagolásra való áttérésnek több környezeti előnye is van. A papír főleg újrahasznosított rostokból áll, sok országban magas újrahasznosítási aránnyal rendelkezik (az USA-ban például az összes papír csomagolóanyag körülbelül 67%-át és a hullámpapírok 74%-át újrahasznosítják), szemben a műanyagok alacsony 5%-os átlagával. A vékony fóliás, film csomagolóanyagok újrahasznosítása különösen nehéz: az Amazon által használt műanyag borítékok és légpárnák tekercsek kevesebb mint 2%-át gyűjtik be ilyen módon. Környezetvédők (például az Oceana tudósai) is rámutatnak, hogy az Amazon korábbi műanyag csomagolásának csak elenyésző része jut vissza az újrahasznosító központokba – egy PIRG-jelentés szerint nyomon követett vizsgálatban alig pár minta érkezett meg ténylegesen újrahasznosítási üzemekbe, míg sok csomagolóanyag hulladéklerakóba vagy égetőműbe került. Ezért a papírcsomagolásra váltás logikailag is előnyös: a hulladék nagyobb hányada visszaforgatható a rendszerbe, és a maradék – ha sor kerül elégetésre vagy feldolgozásra – viszonylag tisztábban, alacsonyabb veszélyekkel kezelhető.
Természetesen a papírnak is van környezeti költsége: előállítása sok vizet és energiát igényel, és a feldolgozás során faalapú nyersanyagokra is szükség van. Egyes tanulmányok szerint a papírcsomagolás gyártási fázisa akár nagyobb környezeti terheléssel is járhat, mint a műanyagé, főleg, ha nem megfelelően fenntartható erdőgazdálkodásból származik. Másrészt a műanyag könnyűségéből fakadó alacsonyabb szállítási súly gyakran kisebb szén-dioxidkibocsátást eredményez a szállítás során (bizonyos esetekben a műanyag kompozitok teljes életciklus alatti üvegházhatású gázkibocsátása alacsonyabb is lehet a papíréval szemben). Az Amazon ezért különösen odafigyel a logisztikai optimalizálásra. A nehezebb papírdobozokat kisebbekre cseréli és automatizáltan alakított zacskókat használ, hogy minimalizálja az extra szállítási költségeket. Emellett hosszabb távon a papírcsomagolás is egyre zöldebbé válhat: az Amazon a beszállítóival közösen növeli a papír alapanyag újrahasznosítási arányát, és a lehető legtöbb papírt 100%-ban újrahasznosított rostokból származtatja.
Összességében, az áttérés környezeti nyeresége a hagyományos műanyaghoz képest jelentős: a csökkentett műanyaghasználat kevesebb olajszármazék felhasználást, szennyezést és hulladékot jelent a környezetben. Egyre több fogyasztó és civil szervezet (beleértve a tengerek védelmével foglalkozó Oceanát és egyéb NGO-kat) követeli meg a vállalatoktól, hogy kerüljék a műanyaghulladékot, és inkább biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható alternatívákat használjanak. Az Amazon eredményei ezen követelések tükrében komoly előrelépést jelentenek, ugyanakkor a szakmai viták hangsúlyozzák, hogy nem a papír a mindenható megoldás – például az energiaigényes papírgazdálkodás és az esetleges újrafelhasználhatóság hiánya (a papír bizonyos esetben nem vízálló vagy nem újrafelhasználható többször) szempontokat is figyelembe kell venni. A teljes környezeti hatás vizsgálata (LCA) összetett, de a jelen tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a hulladékgazdálkodási hatékonyság szempontjából a papír jelent előnyt, miközben a műanyag súlyos gondokat okoz (tengeri műanyag-szennyezés, élővilágra gyakorolt hatás stb.).
Politikai és szabályozási környezet
A nagyvállalatok csomagolási stratégiáit egyre inkább befolyásolja a nemzetközi és regionális szabályozás. Az Amazon lépéseit érdemes a nemzetközi műanyagszennyezési egyezmény körüli tárgyalások kontextusában vizsgálni. 2025 augusztusában Genfben folytak tárgyalások egy globális, kötelező erejű műanyagegyezményről, de a felek konszenzus nélkül zárták a munkát. Európában 2024-ben fogadták el a PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) rendeletet, amely 2025. február 11-én lépett hatályba, közvetlen alkalmazással az EU tagállamaiban. Az új szabályok nagy része fokozatosan lép életbe: a teljes rendeletből az EU tagállamaiban 2026. augusztus 12-től lesz hatályos alapértelmezésben az átállási időszak lejárta után. A PPWR számos új kötelezettséget ír elő minden csomagolóanyagra – nem csak műanyagokra: ide tartozik az újrahasznosíthatóság, a csomagolás minimalizálása (üres tér arányának csökkentése), a digitális címkézés, valamint az e-kereskedelemmel és az online piacterekkel kapcsolatos felelősségek. Magyarországon a PPWR bevezetésére, illetve a korábbi csomagolási szabályok szigorodására már most fel kell készülni. A rendelet uniós jogként közvetlenül alkalmazandó, ezért Magyarországon is át kell majd állni az új szabályokra. A PPWR előírásai nemcsak a műanyagra, hanem minden csomagolóanyagra vonatkoznak. A jelenlegi magyar szabályozás várhatóan módosulni fog, hogy összhangban álljon az uniós előírásokkal. A hazai vállalkozásoknak 2026-tól már több új követelményt figyelembe kell venniük (pl. újrahasznosíthatósági kritériumok, egyes anyagokra vonatkozó korlátozások), míg más kötelezettségek 2028-tól és 2030-tól lépnek hatályba (pl. egységes címkézés, kötelező újrahasznosított tartalom).
A magyar cégeknek ezért már most érdemes átvilágítaniuk a csomagolóanyagaikat, növelni a papír- és műanyagcsomagolások újrahasznosított tartalmát, és fejleszteni az újrafelhasználható megoldásokat (pl. dobozok, borítékok). A PPWR továbbá adatgyűjtési és jelentéstételi kötelezettségeket is előír a https://transpack.hu/2025/10/03/logisztika-foliafelhasznalas-csokkentes-csomagolas/csomagolási hulladékokra vonatkozóan, ezért a hazai vállalatoknak fel kell készülniük a szükséges informatikai és logisztikai háttér kiépítésére.
Például:
• Üres tér (empty space) arány: a PPWR korlátozza az üres tér arányát a csoportosított, szállítási (transport) és e-kereskedelmi csomagolásoknál. Ennek maximális aránya 50%, amit 2030-tól kell betartani.
• Újrahasznosított anyagtartalom: műanyagcsomagolásoknál lesznek kötelező minimális újrahasznosított tartalmak, amelyek szintén 2030-tól lépnek hatályba.
• E-kereskedelem, online piacterek: az online értékesítéssel foglalkozó vállalkozások, D2C modellek, importőrök és forgalmazók is kötelezettek az új PPWR előírások betartására. Továbbá, olyan új kötelezettségek is vannak, mint az ún. „Authorised Representative” (hivatalos képviselő) kijelölése az EU-ban azoknál, akik nem rendelkeznek helyi (tagállami) telephellyel.
Nemcsak Európában, de más országokban is erősödik a szabályozás. Az Egyesült Államokban például szövetségi és állami szinten is vita folyik a műanyagszennyezés elleni fellépésről (különösen a tengeri hulladék és a mikroplasztikok kérdéséről). Az Amazon amerikai működésére is hatással lehet, hogy ott újra napirendre kerültek a műanyaghulladékot szabályozó kezdeményezések (például a Save Our Seas törvénycsomag). Globális szinten a klímapolitika és hulladékgazdálkodás egyre inkább összekapcsolódik: az Európai Unió a Green Deal részeként támogatja a műanyagmentes gazdaság kialakítását, és 2030-ra célul tűzte ki az újrahasznosítási arányok radikális emelését.
Mindezek fényében a nagyvállalatok nemcsak önkéntes kötelezettségvállalásokban, hanem kormányzati és nemzetközi szabályozásokban is érintettek. Az Amazon zöld csomagolási lépései így egy szélesebb, globális szabályozási trendbe illeszkednek.
A civil szervezetek reakciói és a társadalmi hatások
A civil szervezetek és a környezetvédők vegyesen reagáltak az Amazon bejelentésére. Egyrészt sokan üdvözölték, hogy a világ egyik legnagyobb e-kereskedője csatlakozik a műanyagmentesítési törekvésekhez: a Reuters cikke például úgy fogalmazott, hogy a környezetvédők ünnepelték a 16%-os műanyagcsökkentést. Matthew Littlejohn, az Oceana óceánvédelmi NGO vezetője azt hangsúlyozta, hogy bár az Amazont nem feltétlenül a bolygó védelme motiválta, a műanyagmentesítés jó hír mindenki számára, mert fenntarthatóbbá teszi az üzletmenetet. Hasonlóan többen pozitívumként értékelték, hogy az Amazon „szinte elhagyta” a műanyag légpárnákat, amit egy hosszas civil kampány is sürgetett – ez az eredmény jelentős előrelépés a tengeri műanyagszennyezés csökkentése terén.
Ugyanakkor sok környezetvédő óvatosságra int: rámutatnak, hogy az Amazon nem tett közzé konkrét műanyagmentesítési céldátumot, és eddig sem volt teljesen átlátható a csomagolóanyag-használata. Egyes NGO-k – például a As You Sow nevű amerikai nonprofit – már évek óta részvényesi javaslatokkal próbálták nyomás alá helyezni a vállalatot 30–49% közötti részvényesi támogatottsággal, hogy vállaljon nyilvános csomagoláscsökkentési célt. Conrad MacKerron, az As You Sow egyik vezetője szerint az Amazon eddig nem szívesen válaszolt ezekre az ajánlásokra, de a 2023–2024-es jelentések megmutatják, hogy a nyomás és az elkötelezettség meghozta az eredményt. MacKerron hangsúlyozta, hogy „gyakorlatilag eltűntek” az üzletláncból a műanyag légpárnák, és ez nagy előrelépés a vállalat részéről, de hozzáfűzte, hogy a társaság további átláthatóságot és intézkedéseket vár el, különösen az egyéb üzletágak (például élelmiszer- és egészségügyi szektor) csomagolóanyag-használatára vonatkozóan.
Európában a Greenpeace és más szervezetek régóta kampányolnak a „műanyagmentes gazdaság” mellett, amihez a nagyvállalatok – így az Amazon – példája is erős mérföldkő lehet. A Greenpeace Canada például 2021-ben nyíltan kritizálta az Amazon „műanyagfüggőségét”, és arra kérte a vállalatot, hogy fektessen be a műanyag-újrafeldolgozás helyett műanyagcsökkentő és újrahasználható csomagolási megoldásokba. A mostani lépés a civilek számára részben válasz a nyomásra, de sokan úgy vélik, hogy további konkrét mérföldkövekre van még szükség (például teljes műanyagmentesség 2030-ra). Összességében, a civil szervezetek visszajelzése tükrözi, hogy értékelik az irányt, de fenntartásokkal figyelik az eredmények tartósságát és az Amazon további kommunikációját.
A társadalmi hatások is érzékelhetők: a vásárlók körében egyre nő az igény a környezetbarát csomagolásra, amint azt közvélemény-kutatások is mutatják (például egy 87%-os arányú felmérés szerint az Amazon vásárlóinak zöme támogatja a műanyagmentesítést). Emellett a közösségi média és a fogyasztói nyomás is egyre nagyobb szerepet játszik. Lindner megemlítette, hogy az Amazon az AI segítségével is figyeli a vásárlói visszajelzéseket és a trendeket.
Ezzel párhuzamosan a kormányok és önkormányzatok is zöld kezdeményezéseket indítanak, ami nyilván bevonja a vállalatokat. Sokat emlegetett célkitűzés a „körforgásos gazdaság” támogatása, amit maga az Amazon is hirdet a beszállítók bevonásával (pl. „The Sustainability Exchange” együttműködésindító platform révén). Így a vállalat környezetpolitikai lépései nem csupán céges döntések, hanem széles társadalmi összefüggésben értelmezhetők: a vállalati felelősségvállalás fokozza a reputációt, miközben megfelel az egyre szigorodó közönség-elvárásoknak és szabályozói követelményeknek.
Tanulságok a magyar és közép-európai piac szereplőinek
Az Amazon példájából Magyarország és a közép-európai e-kereskedelmi vállalkozások is sok tapasztalatot meríthetnek. Egyrészt a vásárlói preferenciák figyelembevételének fontosságát jelzi: a magyar internetezők körében is nő a tudatosság, sokan keresik a fenntartható csomagolást. Érdemes tehát hasonlóan vizsgálni a helyi ügyfélkört: felmérések, ügyfélszolgálati visszajelzések, közösségi média monitorozás révén megtudhatjuk, hogyan értékelik a vevők a papír- és a műanyagcsomagolás közötti különbségeket. Az Amazon tapasztalatai azt mutatják, hogy sok vásárló nyitottabb az újrahasznosítható vagy akár újrahasználható csomagolásra, ha az nem rontja a termék sértetlenségét. Emiatt a hazai áruházaknak is célszerű kommunikálni és ösztönözni a környezettudatos csomagolást – például feliratkozási opciókkal vagy vásárlói kreditpontok rendszerével.
Másrészt a logisztikai oldalt is újragondolásra készteti az Amazon modellje. A hazai szereplőknek is megéri beruházni a csomagolóanyag-optimalizálásba: automata doboztöltő gépek használatával (ha elérhető), a dobozok méretének és falvastagságának testre szabásával sok súlyt lehet megtakarítani. A „Ships in Product Packaging” vagy annak helyi analógiája, amikor a gyártók/szállítók a saját, kereskedelmi csomagolásukban küldik a terméket. Különösen a nemzetközi piactereken (pl. Amazon.hu, eBay, AliExpress) használt közvetítő megoldásokkal együttműködve meg lehet valósítani, hogy a bolti terméket ne kelljen fölöslegesen újabb borítékba csomagolni. Ezzel csökken a hulladék, és az ügyfelek is kevesebb bontogatni valót kapnak, ami a kényelmüket szolgálja.
A harmadik tanulság a beszállítói és iparági együttműködés jelentősége. Az Amazon esete azt mutatja, hogy érdemes beszállítókkal (papírgyártók, csomagolóanyag-gyártók) együtt fejlesztéseket végrehajtani. Magyar és közép-európai cégek számára ez lehet akár több vállalat közötti kooperáció is: például regionális újrapapírgyárak bevonása, helyi újrafelhasznosított rostok használata. A fenntartható csomagolás beruházást igényelhet (új gépek, tanulmányok, tesztelések), de hosszú távon csökkentheti az anyagköltségeket és javíthatja a piaci megítélést.
A szabályozási környezetre való felkészülés kulcskérdés. A hazai e-kereskedelmi cégeknek most érdemes tervezniük az EU-s PPWR követelményeinek való megfelelést. A csomagolás-értékesítés után fizetendő termékdíj és betétdíj Magyarországon már évtizedek óta létezik, de a PPWR ezt kiegészíti digitális nyomon követéssel és újrahasznosítási kötelezettségekkel. Az új rendelet például megköveteli, hogy 2030-tól minden online rendelésnél felajánljanak egy újrafelhasználható csomagolási opciót, és a csomagon feltüntetendő digitális információkat (QR-kód) használjanak. Ezekhez a rendszerekhez a cégeknek elő kell készíteniük az IT-infrastruktúrát, és beszállítókat kell találniuk (QR-kódok kezelése, adatbázisok, visszaküldő dobozok rendszere stb.). Ha egy kereskedő vagy piactér nem készül fel időben, később szankciókkal, bírságokkal szembesülhet – ez a Greenberg Traurig jogi elemzése szerint akár piacra jutási korlátozásokig is fajulhat. Ezért a lokális kis- és középvállalkozásoknak is ajánlott minél előbb felülvizsgálniuk a csomagolási stratégiájukat, hiszen 2026 után nemcsak önkéntes piaci nyomás, de kötött uniós szabály is előírja a fenntartható kialakítást.
Összességében tehát a magyar és közép-európai szereplők három fő tanulságot vonhatnak le:
• Vevőközpontúság: a vásárlók támogatják a papír- és újrafelhasználható csomagolást, ha az nem növeli a nehézséget.
• Innováció és együttműködés: befektetés szükséges új csomagolási technológiákba, valamint a beszállítókkal és iparági szövetségekkel való együttműködésbe.
• Szabályozói felkészültség: a közelgő uniós csomagolási szabályok betartása kötelező, amit előre kell tervezni. Ha ezekkel a szempontokkal dolgoznak, a térség e-kereskedelmi szereplői is élhetnek a reformmal járó előnyökkel (pl. költségcsökkenés, jobb ügyfélélmény, versenyelőny), miközben teljesítik a környezetvédelmi elvárásokat.
ÖSSZEGZÉS
Az Amazon 2024-es csomagolási reformja példaértékű lehet a globális e-kereskedelemben: a vállalat számottevően mérsékelte a műanyag csomagolóanyagok használatát, és papíralapú, újrahasznosítható megoldások felé fordult. A döntést a vállalat szerint főleg az ügyfél-elégedettség és a hosszú távú költséghatékonyság hajtotta, miközben a környezetvédő szervezetek és befektetők elismeréssel fogadták az elért eredményeket. A papírcsomagolás logikája kétségkívül előnyökkel jár az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés szempontjából, ugyanakkor a vállalat több lépést tett a megnövekedett szállítási terhelés, valamint az alapanyag-ellátási lánc erősítése.
Mindezek a fejlemények globális piaci trendeket is tükröznek: nemcsak a fogyasztók, de a szabályozók és a részvényesek is egyre inkább a „zöld csomagolás” irányába hajlanak. A szigorodó nemzetközi és EU-s előírások (általában 2026–2030 köré ütemezve) minden e-kereskedelmi szereplőt érintenek. Ezért a magyar és közép-európai vállalatoknak is aktuális feladat a csomagolóanyagok újragondolása és fejlesztése. Az Amazon példája alapján nyilvánvaló, hogy a papírra váltás üzletileg is megéri: javítja az ügyfélkapcsolatokat és csökkenti a hulladékot, miközben a fejlesztések költségei (pl. új csomagológépek, beszállítói együttműködések) hosszú távon megtérülnek. Az átállás sikerességéhez viszont fegyelmezett megközelítés szükséges, amelyben a teljes ellátási láncot és az életciklus-hatásokat is számba veszik. Ha pedig a magyar vállalkozások idejében reagálnak az EU szabályozására, akkor az új piaci keretrendszerben is versenyképesek maradhatnak.
Összességében, az Amazon műanyagmentes csomagolási reformja azt mutatja, hogy a fenntarthatóság és a kereskedelem céljai egyáltalán nem ütik egymást, hanem éppen keresztezhetik – és hogy a felelősségteljes csomagoláspolitika üzleti értelemben is okos döntés.
Pente Szilvia | Fotók: shutterstock.com | Forrás: www.reuters.com, sustainability.aboutamazon.com
Transpack Tudástár: Papírcsomagolás az Amazonnál – Az Amazon 2024-ben a műanyag csomagolóanyagokat papírra cserélte, 16%-kal csökkentve a műanyaghasználatot; a döntés egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, a vásárlói élményt és a logisztikai hatékonyságot.
