A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai konferenciát tartott a SIRHA Budapest szakkiállításon. A rendezvény a csomagolóipar előtt álló legfontosabb szabályozási és szakmai feladatokra fókuszált. Célja a PPWR gyakorlati értelmezése és a felkészülés irányainak bemutatása volt.
A PPWR nem egyszerű szabályozási szigorítás, hanem valódi korszakváltás
A CSAOSZ konferenciája arra kereste a választ, hogyan készülhet fel a csomagolási ágazat az új uniós csomagolási rendelet gyakorlati alkalmazására.
A PPWR már nem távoli szabályozási háttér: az új csomagolási rendeletet ugyanis 2026. augusztus 12-étől alkalmazni kell az uniós tagállamokban. A szakma számára tehát lezárult a kivárás időszaka: a kérdés csak az, hogy a gyakorlatban miként lehet megfelelni az új elvárásoknak.
Nagy Miklós, a CSAOSZ szakmai titkára előadásában átfogó képet adott arról, hogy milyen logika mentén kell értelmezni a PPWR-t. A középpontban a körforgásos gazdaság, a fenntarthatóság, a megelőzés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás áll – vagyis az a szemlélet, amely a csomagolásokat a jövőben már nem különálló termékként, hanem egy összefüggő rendszer részeként kezeli.
A rendelet terjedelme és felépítése önmagában is jelzi a változás súlyát. Az Európai Unió hivatalos közlönyében megjelent dokumentum 134 oldalas, 71 fogalmat, 71 cikket és 13 mellékletet tartalmaz, miközben további jogi aktusokra és szabványosítási feladatokra is épül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek nem elég egy-egy műszaki részletet módosítaniuk, hanem a teljes csomagolási gondolkodásukat kell újraértékelniük.
Kiemelten hangsúlyos a megelőzés kérdése is, vagyis a csomagolási hulladék csökkentése. Tagállami szinten a keletkező csomagolási hulladék egy főre jutó mennyiségét 2030-ig 5%-kal, 2035-ig 10%-kal, 2040-ig pedig 15%-kal kell mérsékelni a 2018-as szinthez képest. Ez azt vetíti előre, hogy a jövőben nemcsak az lesz kérdés, hogy újrafeldolgozható-e egy csomagolás, hanem az is, mennyire indokolt a mérete, a tömege és az anyagfelhasználása.
Szintén fontos elemként jelent meg az újrahasználat és az újratöltés – vagyis az, hogy több csomagolási kategóriánál nemcsak alapanyaganyag-változtatásban, hanem teljes rendszerek átalakításában kell gondolkodni. Az előadás ezzel világos keretet adott az egész konferenciának: a PPWR nem egyszerű szabályozási szigorítás, hanem valódi korszakváltás.
A csomagolás egyre inkább adatfelületté is válik
A kétdimenziós kódok szerepe gyorsan túlmutat a hagyományos azonosításon. A lineáris megoldásokhoz képest a datamátrix- és QR-kódok jóval több információt képesek hordozni.
Ezért a nyomon követés, a termékinformáció és a digitális adatkapcsolat egyre fontosabb eszközök lesznek. Most még átmeneti időszak zajlik, amikor az egy- és kétdimenziós kódok párhuzamosan jelen vannak. Egy csomagoláson akár többféle megoldás is megjelenhet – tájékoztatta a hallgatóságot Kecskés Katalin, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. kiemelt vállalati kapcsolatok igazgatója.
Az irány ugyanakkor egyértelmű: a jövőben egyetlen QR-kód vagy más kétdimenziós kód viheti át mindazt az információt, amely ma több külön rendszerben jelenik meg. Ebben kap szerepet a GS1 Digital Link is, amely strukturált, szabványosított kapcsolatot teremt a fizikai termék és a mögötte álló adattartalom között. Így a kód nemcsak azonosít, hanem a termékről, a lejáratról, a csomagolás időpontjáról vagy más kapcsolódó információról is közvetlen elérést adhat. Mindez azért fontos, mert a csomagolás ezzel nemcsak információhordozóvá, hanem az ellátási lánc digitális belépési pontjává is válik.
A Dunapack innovatív virtuális tere
Szijártó Dániel, a Dunapack Packaging Hungary konstrukciós és grafikai vezetőjének előadása a csomagolástervezés digitális lehetőségeit állította középpontba. A DIVE-rendszer (Dunapack’s Innovative Virtual Environment) a 3D-szkenneléstől és CAD-tervezéstől, a 3D-s modellkészítésen át, a virtuális térben történő bemutatásig épít fel egy olyan fejlesztési folyamatot, amelyben a csomagolás fizikai próbagyártás nélkül is valósághűen vizsgálható és prezentálható.
A megoldás AR-, MR- és VR-eszközöket is használ, így a partnerek digitális környezetben, akár virtuális bolti szimulációban is megnézhetik a tervezett csomagolást. Ez gyorsabb döntéshozatalt, költséghatékonyabb fejlesztést és kevesebb felesleges mintagyártást tehet lehetővé.
A rendszer erőssége éppen abban rejlik, hogy a fejlesztés, a prezentáció és a döntéselőkészítés egyre inkább ugyanabban a digitális térben történhet. Ez nemcsak időt takaríthat meg, hanem a hibalehetőségeket is csökkentheti, mert a partnerek már a korai szakaszban pontosabb képet kapnak a készülő csomagolásról. A DIVE-szoftver Worldstar díjat kapott a WPO WorldStar versenyén a digitális csomagolás kategóriában.
A jövőben nem elég az újrafeldolgozhatóság – igazolni is kell
Az italos kartondobozok újrafeldolgozhatóságát egyre inkább egységes szakmai szempontrendszer alapján értékelik. A rostalapú, több rétegből felépülő csomagolásoknál a rostartalom, az egyéb összetevők aránya, a válogathatóság és a feldolgozhatóság együtt határozzák meg az eredményt. Az újrafeldolgozhatóság így nem általános környezetvédelmi állítás, hanem mérhető és tanúsítható teljesítmény – hangsúlyozta Nyikos Ágnes, az Italos Karton Egyesülés igazgatója.
A bemutatott példa 97,48 százalékos újrafeldolgozható összetevőarányt mutatott. Ez jól érzékeltette, hogy mennyire részletes műszaki vizsgálat áll egy ilyen minősítés mögött.
Az alacsony tömeg, a jó szállíthatóság és a magas papírrosttartalom csak akkor válik valódi körforgásos előnnyé, ha a begyűjtött csomagolás ténylegesen eljut a megfelelő feldolgozórendszerbe. A papírrostból új papír készülhet, a polimer és alumínium komponensek pedig külön hasznosítási útvonalra kerülhetnek.
A jövőben azonban már nem elég újrafeldolgozhatónak lenni, ezt igazolni is tudni kell.
A facsomagolás újrahasznosíthatósága
A facsomagolások újrahasznosíthatóságát a PPWR értelmében már nem önmagában az anyag dönti el, hanem az is, hogy létezik-e mögötte működő ipari rendszer.
A kezeletlen raklap, láda, rekesz és tömörfa- vagy forgácslap-alapú távtartó kedvezőbb helyzetben van, míg a kezelt raklap, az MDF-rekesz vagy a jelentős kartontartalmú megoldások korlátozottabban hasznosíthatók. A megfeleléshez az anyagnak elkülöníthetőnek és elkülönítetten gyűjthetőnek kell lennie. Továbbá az ipari előkezelésnek megoldottnak, stabil másodnyersanyag-piacnak kell működnie, és az anyagában történő hasznosításnak is biztosítottnak kell lennie. Magyarországon ehhez gyűjtési, előkezelési és hasznosítási kapacitás is rendelkezésre áll – mondta Riesz Lóránt, a Timberpak magyarországi vezetője. A begyűjtésben a konténeres rendszer lehet hatékony megoldás még úgy is, hogy a fa könnyű anyagként logisztikai kihívásokat is jelent. A fahulladékból forgácslap készülhet, vagyis a körforgás itt nem elméleti lehetőség, hanem működő ipari gyakorlat.
A SIRHA Budapest szakkiállításon megtartott CSAOSZ konferenciája jól érzékeltette, hogy a csomagolási ágazat egy új időszak küszöbén áll. A feladat most már nem a változások felismerése, hanem az, hogy a piaci szereplők milyen gyorsan képesek hozzájuk alkalmazkodni.
Szöveg és fotók: Csomor Zsolt (Horizont Média Kft.)
Transpack Tudástár: PPWR rendelet – A PPWR (Packaging and Packaging Waste Regulation) az Európai Unió új csomagolási rendelete, amely a csomagolások teljes életciklusát szabályozza a tervezéstől és az anyaghasználattól kezdve az újrahasználaton, az újrafeldolgozhatóságon és a hulladékcsökkentésen át a megfelelőség igazolásáig. Lényege, hogy a csomagolás többé nem önálló termék, hanem egy körforgásos rendszer része, ezért a jövőben nemcsak azt kell bizonyítani, hogy újrafeldolgozható, hanem azt is, hogy indokolt, mérhetően hatékony és a gyakorlatban is fenntartható.