Alig egy évtized alatt látványos átalakuláson ment keresztül a magyarországi háztartási napelemes piac. Míg 2015-ben még csak néhány tízezer háztartási méretű kiserőmű működött az országban, addig napjainkra több százezer rendszer termel villamos energiát a lakóingatlanok tetején. A növekedés üteme ugyanakkor az elmúlt években jelentősen mérséklődött, ami elsősorban a szabályozási környezet változásával magyarázható.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2015 végén valamivel több mint 15 ezer háztartási méretű napelemes rendszer csatlakozott az áramszolgáltatók hálózatához. Az összesített beépített teljesítmény akkor meghaladta a 127 megawattot, ami egy közepes méretű gáztüzelésű erőmű kapacitásának felel meg. Bár ez az ország teljes villamosenergia-termeléséhez képest még szerény értéknek számított, a növekedési tendencia már akkor is figyelemre méltó volt.
A következő években több tényező is támogatta a háztartási napelemek terjedését. Az állami támogatások, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek, az energiaárak emelkedése, valamint a napelemek árának folyamatos csökkenése egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy egyre több család döntött saját energiatermelő rendszer telepítése mellett.
Több mint 320 ezer van már
A fejlődés eredményeként tíz év alatt több mint húszszorosára nőtt a telepített rendszerek száma. Míg 2015-ben körülbelül 15 ezer háztartási méretű kiserőmű működött Magyarországon, addig 2025-re számuk meghaladta a 320 ezret. A legintenzívebb bővülés a koronavírus-járvány időszakában következett be, amikor a magas energiaárak és a támogatási lehetőségek különösen vonzóvá tették a beruházásokat.
A napelemes rendszerek többsége lakossági tulajdonban van. Becslések szerint a teljes állomány mintegy négyötöde családi házakhoz vagy lakossági ingatlanokhoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a magyar háztartások hozzávetőleg hat százaléka rendelkezik saját napelemes rendszerrel.
A telepített kapacitás növekedése legalább olyan látványos volt, mint a rendszerek számának emelkedése. Az összes háztartási méretű kiserőmű teljesítménye mára meghaladja a 2900 megawattot, ami már jelentős szerepet biztosít a napelemeknek a hazai villamosenergia-termelésben. Bár a napenergia időjárásfüggő, és éves szinten nem képes annyi energiát előállítani, mint egy hasonló teljesítményű atomerőmű, hozzájárulása így is egyre meghatározóbb.
Csökken az importfüggőség
Míg egy évtizeddel ezelőtt a háztartások által megtermelt villamos energia szinte észrevehetetlen volt a rendszer szintjén, ma már a hazai villamosenergia-termelés mintegy nyolc százalékát adják ezek a rendszerek. Ez nemcsak a megújuló energiaforrások térnyerését jelzi, hanem az import energiahordozóktól való függőség mérsékléséhez is hozzájárul.
A növekedés azonban az elmúlt időszakban érezhetően lelassult. Ennek egyik oka a korábban bevezetett hálózati csatlakozási korlátozás volt, amelyet ugyan később az ország nagy részén feloldottak, a telepítési kedv mégsem tért vissza a korábbi szintre.
A szakértők szerint ebben jelentős szerepet játszik a jelenlegi elszámolási rendszer. A hálózatba visszatáplált villamos energiáért járó díjazás sok beruházó szerint nem nyújt kellő ösztönzést új rendszerek telepítésére. Emiatt a napelemes beruházások megtérülése hosszabbá vált, különösen azok számára, akik támogatás nélkül, saját forrásból finanszíroznák a fejlesztést.
A magyarországi háztartási napelemek története ugyanakkor jól mutatja, milyen gyors változásokra képes a megújulóenergia-szektor megfelelő gazdasági és szabályozási környezet mellett. Az elmúlt tíz év eredményei jelentős előrelépést jelentenek, a további növekedéshez azonban olyan feltételekre lehet szükség, amelyek ismét vonzóvá teszik a lakossági beruházásokat.
Forrás: Villanyautosok.hu
Napelemtémában ez is érdekelni fogja: Gigaméretű napelempark – több mint kétmillió panellel
Transpack Tudástár: háztartási méretű kiserőmű (HMKE) – A háztartási méretű kiserőmű (HMKE) olyan, jellemzően napelemes villamosenergia-termelő rendszer, amely elsősorban egy ingatlan saját energiaigényének fedezésére szolgál, és csatlakozik a közcélú villamosenergia-hálózathoz. A megtermelt, fel nem használt energia a hálózatba táplálható, az elszámolás módja pedig jelentősen befolyásolja a beruházás megtérülését. A HMKE-k elterjedése hozzájárul a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez és az importenergia-függőség csökkentéséhez.
